Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Örökség

Műemlékek derékhada: közel a mese vége?

1/4

Fejérdy Tamás

Hirdetés
?>
Fejérdy Tamás
?>
?>
?>
1/4

Fejérdy Tamás

Műemlékek derékhada: közel a mese vége?
Épületek/Örökség

Műemlékek derékhada: közel a mese vége?

2011.03.24. 09:21

Cikkinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Kovács Olivér

Építészek, alkotók:
Fejérdy Tamás

Az alulfinanszírozottság és a társadalmi beágyazódottság hiánya miatt a huszonkettes csapdájába került a műemlékállomány egy része. Kovács Olivér beszélgetése Fejérdy Tamással, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettesével.

Az alulfinanszírozottság és a társadalmi beágyazódottság hiánya miatt a huszonkettes csapdájába került a műemlékállomány egy része. Kovács Olivér beszélgetése Fejérdy Tamással, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettesével.


- Március elején rendezték meg Budapesten az Épített örökség védelmében - Változó társadalom - változó műemlékvédelem? című nemzetközi konferenciát. Gondolom, általában fájó a magyar műemlékeseknek a nyugati kollégák sikereiről hallani.

Fejérdy Tamás
1/4
Fejérdy Tamás

- Fájónak éppen nem nevezném, egyrészt nem lenne szép annyira irigynek lenni, másrészt Nyugat-Európában sem csak sikertörténetek vannak. Az persze igaz, hogy mi örülnénk a legjobban, ha az ottani tapasztalatokat itthon is fel lehetne egy az egyben használni, de egyelőre sajnos eléggé különbözik a környezet. Elsősorban a brit és a francia előadók szavaiból derült ki, hogy náluk a műemlékvédelem milyen gyorsan és eredményesen reagált a válságra, illetve a bemutatott norvég példa mindezt konkrét számokkal is alátámasztva bizonyította. Ott ugyanis értik a döntéshozók, hogy a különböző történetileg értékes, látogatott épületek, épületegyüttesek fejlesztése egyfajta recessziós befektetés: vagyis amikor a gazdaság lendülete csökken, érdemes ezekbe fektetni, hiszen több szinten is fejlődést generál – megtanulhattuk azt a kifejezést, hogy az örökség-alapú programoknak-projekteknek kedvező anti-ciklikus hatásuk van.

- Csakhogy a magyar-osztrák határon mintha megváltoznának a matematika és a közgazdaságtan szabályai. Ami ott befektetés, az itt pénzkidobás, illetve annak tekintik.

- Különbség van sajnos az épületállomány minőségében is. A nyugat-európai országokban az alapvetően jó állapotú épületek szinten tartása, esetleg további felújítása a cél. Magyarországon sokkal rosszabb a műemlékek általános állapota, vagyis itt még egy-egy nagy projekt esetében is előbb azt az állapotot kell elérni, ami a szerencsésebb történelmű országokban eleve adott. És ha már szinten tartás: a történelmi épületek folyamatos törődést igényelnek, ami sajnos itthon sok esetben még mindig, gyakorta a már egyszer felújított épületek esetében is elmarad. Pedig a pusztulás ott kezdődik, hogy kilazul és elmozdul néhány cserép és ázni kezd a tetőszerkezet. Mint az angol verses mesében, amely egy elveszett patkószeggel kezdődik...

 

2/4

 

 

- … és az ország elvesztésével ér véget. Ha megpróbáljuk egységesen kezelni a hazai műemlékállományt, ami nyilván nem egyszerű, hiszen az egyes épületek állapota más és más, hol tartunk ebben a mesében? Mennyi van még hátra a végéig?

- Én sem kezelném egységesként az állapotot. De az kijelenthető, hogy a kevésbé szem előtt lévő történelmi épületek, vagyis a műemlékállomány derékhada, és különösen is a történeti települések területi védelem alatt álló, tehát egyedileg nem védett, mégis nagyon értékes épületállománya ezen az úton halad. És van egy borzasztó csapda: ha rendre elmarad a karbantartás, akkor évről évre nő a költség, az elvégzendő munka, amiért és amivel az eredeti állapotot helyre lehet állítani... Amit nem is biztos, hogy minden esetben el lehet érni, azaz egyre inkább számolni kell végleges veszteséggel is.

- … és ha most nincs pénz, akkor két év múlva pláne nem lesz a duplája.

- Pontosan. Ez egy végzetes lejtő, amelyen sajnos sok védett épület elindult. És egyúttal csapda is.

Milyen műemlékek vannak a legnagyobb veszélyben? A beszélgetés folytatása a műemlékem.hu magazinban.


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.