Épületek/Középület

Mit kezdjünk egy bezárt repülőtérrel? – Oslo

2015.01.27. 06:30

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Osló, Norvégia

Építészek, alkotók:
NBBJ-HUS-PKA, a-lab

Dosszié:

Több régebbi repülőteret lassan egyre komolyabban fon körbe a város folyamatosan terjeszkedő szövete.  Az 1998-ban bezárt Oslo Fornebu repülőtér hirtelen komoly űrt hagyott maga után, új arca mostanság kezd kirajzolódni.

Vannak városok, ahol a szűkös és mind a környezet, mind a légiforgalom számára egyre megterhelőbb repülőterek túlélni kényszerülnek – ilyen a londoni Heathrow esete –, másutt a kinőtt és körbeépült légikikötőt sikerül új helyszínre költöztetni. Van, amikor a felszabaduló létesítményt funkcióban megtartva regionális vagy cargo repülőtérré minősítik át – így történt a párizsi Le Bourget esetében is, ahol mindezt egy repülőmúzeummal is megfejelték – de máskor pedig épp az okoz komoly urbanisztikai fejtörést, mit kezdjen a város a felszabaduló, nagy kiterjedésű, különböző minőségű épületeket magába foglaló területtel.



 

Ezzel a fejfájással küzdött Oslo is, ahol az 1939-ben átadott nemzetközi repülőterét, a Fornebut nőtte ki a forgalom, majd a légiközlekedést 1998-ban, egy éjszaka alatt költöztették át a fővárostól 35 kilométerre fekvő új Gardermen repülőtérre. Az Oslo központjához közeli Fornebu-félsziget a repülőtér bezárását követően gyorsan kezdett átformálódni.



 

A félsziget fejlesztésének gerincét egy új informatikai park létesítése adja, amire idővel felfűződnek egyéb jelentős norvég nagyvállalatok idetelepülő központjai is. A 340 hektárnyi fejlesztési terület központját a meghagyott volt terminálépület és annak környezete adja. Első fecskeként 2002-ben idetelepült a komoly nemzetközi expanziónak indult Telenor norvég mobilcég központja. 7000 dolgozó számára az NBBJ-HUS-PKA nemzetközi építész konzorcium tervezett magas minőségű épületegyüttest. Az esztétikailag és a környezetével is tudatosan operáló, ideális munkakörülményeket teremtő épület építészete mellett komoly kortárs művészeti gyűjteményének bemutatásával is igyekszik a szokványos irodafunkciókon túllépni. 2009-ben adták át a Telenor Arénát, az akár 23.000 nézőt is befogadni képes multifunkcionális sport- és koncertközpontot.

A terminálépületet a norvég a-lab tervezte át és egészítette ki a terület portálépületévé, igazgatási központjává, 2009-ben. Szintén az a-lab építette meg a Statoil nemzeti olajtársaság nemzetközi és regionális igazgatósági épületegyüttesét is, ahol a több, fémborításos szárnyat nagy üvegfelületek és belső hidak kötik egymásba. 

A jelenleg is formálódó új városrészbe családi- és társasházas lakónegyed, vitorláskikötő, kiszolgáló és szórakoztató létesítmények is folyamatosan épülnek, ezek főútvonala, a megszűnő kifutópályák helyére épülő körút lesz.

A félsziget területének közel felét azonban az a parkerdő foglalja el, amit 2004-ben a nemzeti parkigazgatóság vett kezelésbe. A helyi növényfajok visszatelepítésével létrejött, több mint 4 kilométernyi kiépített sétautat, számos vízparti pihenőhelyet és füves rekreációs területet magába foglaló, egységes tervezésű park 2010-ben Európai Tájépítészeti Díjban is részesült.

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk