Magyarország megújuló energetikai potenciáljai

"A magyarországi nap- és szélenergia kutatás legújabb eredményei" címmel tartott előadást Dr. Csoknyai Istvánné vezető főtanácsos (KVM) a megújuló energiák hazai felhasználásával kapcsolatban. Részletek az előadás anyagából  

Általánosságban mi a baj az energiatermeléssel?
Fosszilis energiahordozók használata
Szennyezés: SO₂ por, korom, savas eső – vizek, talajok savasodása, életközösségek károsítása, egészségromlás, épített dolgok kárai, stb.
CSÖKKENTHETŐ
CO2 kibocsátás: üvegház-hatás
FAJLAGOSAN NEM CSÖKKENTHETŐ
Nukleáris energia használata– baleseti kockázat, hulladék probléma, de kedvező klímavédelmi szempontból.

Környezeti energiák modern használata, feltáratlan kockázatok - pl:
Szélenergia: légköri áramlások változási kockázata , stb.,
Biomassza: biodiverzitás csökkenése, egyes növények invazív
tulajdonsága,
Termálvizek energetikai hasznosítása: sók jutnak az élő vizekbe, talajba;
ökoszisztémák változása,
Nagy vízierőművek: vízkészletek szennyeződése, természetes vízjárás,
ökológiai rendszerek változása.

NINCS ÁRTALMATLAN ENERGIAHASZNÁLAT ! (VAN KÜLÖNBSÉG A KÁROK MÉRTÉKÉBEN)
Megoldás:
Elsősorban KEVESEBB ENERGIA HASZNÁLATA, és a Környezeti, un. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK fokozottabb felhasználása a fosszilis energiaforrások mérséklése-, az importfüggőség csökkentése, a forrás diverzifikáció érdekében lehetséges?

Az EU várható klímavédelmi céljai

Európai Tanács 2005. márciusi ülése szerint:
a fejlett országok ÜHG- kibocsátás-csökkentési vállalásainak mértéke:
• 2020-ban 15-30 % az 1990. évi szinthez képest (szemben a 2008-2012 közötti 8%-os csökk-hez)
• Emellett a Környezetvédelmi Tanács 2005. márciusi ülése szerint a az ÜHG-k globális kibocsátás csökkentésének további tervezett mértéke :
2050-re 60-80 % az 1990. évi szinthez képest
• Ezért Magyarországnak is növekvő erőfeszítéseket kell tennie( CO2 - kib.
kereskedelem, tisztább techn-ák a fosszilis energiaforrások felh. során,
energiahatékonyság-, megújulók növelése) tendenciák javítására.
• (Kiotói Jegyzőkönyv szerint a hazai vállalás 6 %-os csökkentés 2008-2012-
re , ami teljesíthető, de a 2020-as és 2050-es tervezett célok miatt az
energiaszerkezet alapos átrendeződésére és komoly energiahatékonysági
intézkedésekre lesz szükség.

Az energiatermelés jövőbeli korszerűsítéseinek általános alapelvei

Az energiatermelés minden esetben csak olyan
megoldásokkal történhet, amely:
• Hosszú távon biztosítja a szükséges és biztonságosan előállítható energiát,
• Megőrzi a természeti és táji értékeket, a védendő állat és növényfajokat,
• Alacsonyabb környezetterheléssel járnak, mint a fosszilis energiatermelés,
• Mérséklik a klímamódosulást okozó ÜHG-gáz kibocsátásokat.

Szélenergia hasznosítás környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból

• A megújuló energiaforrás hasznosítások közül az EGYIK LEGTISZTÁBB
energiatermelési módozat (klíma-, levegő-, víz-védelmi és hulladékos
szempontból),
• Működésük zajhatással járhat (a turbina teljesítmény mértékétől és számától függően), amit a lakott területtől és a fontos élőhelyektől történő megfelelő telepítési távolság betartásával a jogszabályokban előírt zajvédelmi határértékek alá lehet csökkenteni,
• Zajhatások mellett rezgéseket is kelthetnek, amelyek a talajban tovaterjedve – környezetkárosítást is okozhatnak,
• A turbina lapátok forgásuk miatt fény-árnyék hatást idéznek elő, továbbá
napfényes időszakban a lapátok felületéről visszaverődő pulzáló hatású fényt, un. villódzást.
• Infrahangok keletkezhetnek, amelyek emberi egészségre nem veszélyesek.
• Szélturbinák telepítésénél kiemelt fontosságot kell
tulajdonítani :
- természetvédelmi-, tájvédelmi (valamint műemlékvédelmi, városvédelmi, stb) előírások-,
- nemzetközi szerződésekben (Natura 2000 területei, Ramsari Egyezmény-vízimadarak tartózkodási helyei, Bioszféra Rezervátum, stb.) foglalt területekre vonatkozó követelmények betartására.

A szélenergia potenciál hasznosításának jelenlegi helyzete Magyarországon és tervezett fejlesztése

Jelenleg 17,45 MW kapacitású szélerőmű működik, a termelt villamos energia mintegy 30-35 GWh/év. Év végéig további 15-20 MW kapacitású szélturbina működése valószínűsíthető.
Gyakorlati megfontolások (Vill.e rdsz technológiai adottságai, elavultsága, rugalmatlansága miatt) alapján:
- 2010-re 330 MW kapacitás (665,5 GWh/h vill.e.),
- 2013-ra ez a kapacitás 350 MW-ra , amellyel mintegy 700 GWh/év villamos energia termelés várható.
(A potenciális beruházók 2005 végéig több, mint 1500 MW-nyi szélturbina kapacitásra nyújtottak be létesítési engedély kérelmet a MEH-hez- ezek a projektek már rendelkeztek körny.véd. engedéllyel, ill. termvéd. szakhatósági hozzájárulással)
- Továbbá döntően -villamos hálózattal el nem látott területeken kisebb
telj-ő szélmotorok létesítése tervezett, amelyek helyi energiaigények kielégítésére (Pl vízszivattyúk, áramfejlesztők, levegőztető berendezések működtetésére, stb)

Magyarország megújuló energetikai potenciáljai

Az MTA Energetikai Bizottságának Megújuló Energia Albizottsága 2006. évben
TANULMÁNY-t adott ki a tudományos elemzések alapján becsülhető hazai
megújuló energia potenciálokról, mely szerint:

• Magyarország legjelentősebb energetikai potenciálja a biomassza hasznosítások területén van (főleg, ha az energetikai növénytermesztés, a mezőgazdasági, szántóföldi- és egyéb kv-i szempontból kedvezőtlen biohulladékok energetikai hasznosítása programszerűen beindul), /Kb.az összes biomassza tömege 350-360 millió (t) , jelenleg hasznosított ebből 1,8 millió (t), amely az összes mennyiségnek csak a 0,3 %-a !/
• Jelentősnek ítélt a hazai nap- ( Mo. on a potenciálisan kinyerhető összes napenergia elméletileg,kb. 400-szor nagyobb, mint az ország éves energia felhasználása ( kb. 1088 PJ) és eléggé nagy a geotermális potenciál is,
• Hazánk földrajzi fekvésénél fogva a mérsékelten szeles országok közé tartozik (nem, mint Dánia, Németország, Spanyolország, stb), azonban az ország bizonyos területein – időszakonként változóan - a tervezett kapacitás növelésnél JÓVAL NAGYOBB hasznosítható SZÉLENERGIA POTENCIÁLLAL rendelkezik! Ezt támasztja alá és erősíti meg a 2005. évben befejeződött, 3 éves futamidejű NKFP-3A/0038/2002 számú kutatási projekt „"Magyarország légköri eredetű megújuló energiaforrásainak vizsgálata, a meglévő potenciálok feltérképezése és felhasználásuk elősegítése meteorológiai mérésekkel és előrejelzésekkel."-címen. A konzorcium tagjai: OMSZ, SZIE Agrárenergetikai és Élelmiszeripari gépek Tanszéke, DE Meteorológiai Tanszéke, BOREAS Magyarország Kft., MEGAVILL-MIX Kft.

A hasznosítható hazai szélenergia potenciált segítő és korlátozó tényezők

KORLÁTOZÓ , SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐK általában négy osztályba sorolhatók:
1. Jogi, intézményi keretek ( létesítéséhez , működtetéséhez szükséges
hatósági engedélyek megszerzése),
2. Környezetvédelmi, természetvédelmi védelmi követelmények
A beruházás megkezdésének előfeltétele:
- Környezetvédelmi engedély(314/2005. XII.25. Korm rend szerint (KHV köteles tev.a szélerőmű telep 10 MW össztelj-től védett term területen;
valamint a Felügy. döntésétől fügöen KHV –köteles tevékenység szélerőmő,
vagy telep 600 kW vill. telj-től, védett term területen 200kW telj-től); Jogerős
építési engedély; Vezetékjogi engedély, Áramátvételről szóló hosszú távú
kereskedelmi szerződés; MEH által kiadandó Létesítési, működési
engedély - a 2001. évi CX. tv és végrehajtására kiadott 180/2002. (VIII. 23.)
Korm rend szerint- , stb.
- Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. tv-módosítása
folyamatban van, az új terv tartalmazná a szélerőművek elhelyezésére
vizsgálat alá vonható területi övezeteket,döntően a védelmi (term.védelmi,
kulturális örökség véd., talajvédelmi, stb) területeket zárná ki a telepítés
célterületei közül.
3. Gazdaságossági korlátok (elsősorban az átlagos
szélsebességtől függnek és a versenyképes fajlagos energia és
teljesítményárakkal jellemezhetők) ,
4. A technikai tényezők (villamos energia rendszer technológiai
adottságai; az energetikai rendszer állapota; háttérkapacitások
biztosítása, stb)

Magyarország becsült szélenergia potenciálja 2020., illetve 2030. időtávig
Összefoglalva:
 

• Hazánk szélenergia potenciálja jelentősebb annál, mint amennyit 2010-2013-as években tervezünk kihasználni (főleg az energia rdsz. technológiai korlátai, rugalmatlansága miatt). Az ismertetett kutatási eredmények, mérések alapján - környezetpolitikai, szakmai véleményünk szerint:
• - Az elkövetkező évtizedekben környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból fenntartható módon, valamint gazdaságosan kinyerhető energiapotenciál – 5,75 m/s szélsebesség feletti - része, mintegy 20 TWh/év-nyi energiamennyiség ( a nem tiltott területek 100 %-os hasznosítása esetén) A z ország villamos energia felhasználása 2003. évben 41 TWh volt.
• - Ha a jelzett potenciálnak csak a felét , kb. 10 TWh/év en. mennyiséget veszünk figyelembe 2020-2030-as évekre, akkor is további 5000 MW-nyi új szélerőmű kapacitás realizálódhatna elméletileg hazánkban - szemben a 2010., 2103 évekre tervezett 330 - 350 MW új kapacitással szemben.
• Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a szélerőművekkel termelt villamos energia valaha is fedezhetné az ország villamos energia szükségletének ¼-ét az év minden időszakában - a szélenergia mindig csak KIEGÉSZÍTŐ ENERGIAFORRÁS lesz, de törekedni kell a jelzett potenciál minél nagyobb kihasználására( az időjárásfüggő teljesítmény ingadozások kiegyenlítésére gazdaságos háttérkapacitások létesítésével, a villamos rendszer műszaki, technikai fejlesztésével, stb).

Az előadás teljes anyaga letölthető az OMSZ honlapjáról