| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Magasház - lerágott csont, sok hússal?

1/5

?>
?>
?>
?>
?>
1/5

Magasház - lerágott csont, sok hússal?
Nézőpontok/Vélemény

Magasház - lerágott csont, sok hússal?

2009.11.25. 11:20

A magasházak szükségességéről rendezett vitaestet a Fiatal Urbanisták Tagozata. Bene Tamás, a Finta Stúdió terverzője képviselte a pártoló, Kocsis János Balázs szociológus a szkeptikus oldalt. Tompos Viktor tudósítása.

„Magasház? Kell? Nem kell?" tette fel a kérdéseket a Fiatal Urbanisták Tagozata. A válaszokat kereső eseményre a MUT székházában került sor november 19-én csütörtökön 17 órától. A szép számú hallgatóságot is bevonó dialógushoz Bene Tamás, a Finta Építész Stúdió tervezője és Dr. Kocsis János Balázs, a BME Szociológia és Kommunikácó Tanszékéről érkező városszociológus előadása szolgáltatta az alapot.

A tagozat képviseletében Szűcs András bejelentette, hogy a jövőben nem csupán előadások szervezésével, hanem workshopok rendezésével, pályázatok kiírásával aktivizálódnak. A témaválasztást, annak folyamatos aktualitása és a magasházakat övező atmoszféra indokolta: bár sokat hallunk róla, mégsem tudunk eleget!

 

1/5

 

 

Finta József képviseletében Bene Tamás a tervezőcég korábbi munkáinak bemutatásával és 10 évre visszatekintő toronyház-projektjükkel kezdte ismertetését. A számukra „lerágott csontnak" tűnő budapesti magasház-kérdéskört a kriminalisztika fő kérdéseivel közelítette meg: Kivel? Hol? Hogyan? Merre? Mikor? Az építész, ha csak a saját érdekeit nézi, azt mondhatja: azért kell magasház, mert jön a megrendelő és olyat kér. Le tudom cserélni az autót és lesz munkája a stúdiónak. A világban zajlik egyfajta magassági küzdelem, amibe az országnak nincs értelme bekapcsolódnia. A hazai építészet feladata a külföldi példák megemésztése és megszabadítása a sallangoktól: ez vállalható toronyházat eredményezhet. Visszafogott szerkezetekben és a divatos „zöld" megoldások helyes arányában szabad gondolkodni, elkerülendő a túl magas költségeket. A magasságot tekintve, a jelenlegi moratórium maximálisan 55 métert tesz lehetővé a fővárosban, viszont a 120-150 méteres magasság lehetne az ideális határ. Budapest eklektikus városképe is a klasszicista elbontásával és a magasság növelésével jött létre, telekspekulációk révén, mesterségesen. A régi tervpályázatok bár ritkán valósultak meg, bátran nyúltak a városszövethez. Nem beszélve jelenlegi budapesti sziluettet adó „övsömörről", a panelekről.

A továbbiakban néhány külföldi példával illusztrálta az építész, milyen hatásai lehetnek a magasházaknak. A párizsi Tour Montparnasse egy szál toronyként alacsony beépítésű környezetben épült, ezért eleve kudarcra volt ítélve. A La Défense negyed egy komponált, bonyolult magasépítésű városrész, mely szintén problematikus - többek között a lakófunkció hiányából adódó esti kihaltsága révén. A sokat emlegetett londoni Foster-féle „uborka" és környezete kavalkádjával „megdöbbentő" látványt nyújt a Temze felől. Megépítését hosszas társadalmi egyeztetés kísérte. Mindez jó értékmérője lehet annak, mennyire befogadó egy társadalom. A világ legmagasabb háza címre pályázó high-tech Burj Dubai a maga 819 méterével a túldimenzionált és - a sivatagi környezetben - hatalmas kontrasztot eredményező beruházás legjobb példája. A szabályos kiosztású Barcelonában engedték, hogy a Torre Agbar magányos tűként szúrja át a sziluettet. Bécsben csoportosan épülnek a magasházak a városszövetben szétszórva. Pozsony a toronyházakra vonatkozó bonyolult szabályozásokról híresült el.

 

2/5

 

 

A Finta Stúdió toronyháztervei esetében először 110 méter magasra került a „léc", majd a tervezési folyamatban egyre-másra születtek a különböző változatok az arányoknak megfelelő más és más épületmagasságokkal. A jelenlegi változatok szerint az úgynevezett bériroda 74 méter, míg a fejépület 110-120 méter. A tervező indoklása szerint, ha nem engednek meg egy bizonyos épületmagasságot, nem születhet jó arányú épület. A Teve utcai rendőrszékház és a TB-székház mellé kerülő ház az előbbiek formavilágát is figyelembe veszi. Végül a „hová lehet magasházakat elhelyezni?" kérdésre terelődött a szó. A határt jelenleg a Hungária körút jelenti. Azon belül 30, míg azon kívül 55 méter a beépíthető magasság. Úgy tűnik egyelőre két lehetőség áll fenn: a Hungária körút menti centrális közlekedési kivezetések, vagy egy „pesti Défense" Csepel északi részén. A városvezetés az utóbbira hajlik, míg az előadó az előbbit támogatja. Csepelen a telkek ugyan felértékelődnének, de hiányzik az infrastruktúra, és úgy járhatunk mint a párizsiak.

Bene Tamás szerint a régi közmunkatanácsokra emlékeztető szervezetre lenne szükség, ahol építész, városvezető és beruházó egy felé húz. Ha továbbra sem történik semmi a témában, akkor 10 év múlva sem fog megépülni az első ilyen ház. Valaminek történnie kell, mert nincs energia a városban – hangzott el az előadás zárómondata.

Dr. Kocsis János Balázs mint oktató és egykori diák a magasházakkal való első, „mélységes" találkozásairól beszélt. A Schönherz Kollégium – ahogy minden toronyház - oktatási célra alkalmatlan, de példaként említette még a BME E-épületét, a Leicesteri Egyetemet és a Magyar Országos Levéltárat. Bár Magyarországon jelenleg sem társadalmi, sem gazdasági igény nem ad okot magasházak építésére, a szociológus szerint nem tehetjük hit kérdésévé a témát, ahogy sok egyéb kérdéssel megtesszük. A magyar irodapiacot 18%-os kihasználatlanság, túlkínálat és 2002 óta csökkenő bérleti díjak jellemzik, tehát nincs kereslet irodaházakra, nemhogy toronyházakra. 2009-ben a jó minőségű, de nem topkategóriás irodák nem hivatalos ára 8-9 euró volt négyzetméterenként. Ráadásul a meglévő kereslet az olcsóbb agglomerációban és nem a belvárosban jelentkezik, miközben eredetileg magas telekár hívta életre a toronyházakat. A nagyvállalatok csak a székhelyükön reprezentálnak belvárosi toronyházzal. Itt székel a vezetőség, míg a bérirodák „rabszolgáit" a város peremére helyezik ki. A legnagyobb hazai cégek közül szinte mind nyugat-európai vagy tengerentúli leányvállalat, és ha úgy adódik, gyorsan ki tudnak vonulni az országból. „Ha kell, a GDP fele két hét alatt el tud menni Kazahsztánba" – tette hozzá a napjaink Szlovákiájában terjedő mondást az előadó.

 

3/5

 

 

A 10 legmagasabb toronyház olyan országokban épült, ahol nagy gazdasági fellendülés következett be, amit a társadalom be akart mutatni a világnak. Magyarország jelenleg kudarcok sorozatát éli és az össznépi önbizalom nem túl erős. A hasonló szituációkra többféleképpen reagál a többség: a dicső múlt felé fordul (lásd a 19. század végén épült belváros), megutálja a modern, „ráerőszakolt"változásokat és létrejön egy olyan küldetéstudattal rendelkező elit, amely látja a problémákat, de avantgárdként szalad előre, miközben a tömeg lemarad mögötte. A megoldást a társadalmi párbeszéd kínálja, amelyet nem egy szűk csoport folytat - amint az a magasházak esetében történt eddig -, hanem emberek széles körében zajlik.

A Finta Stúdió projektje közösségi terekkel és interaktív homlokzattal kíván kommunikálni a várossal – válaszolta meg az első kérdést Bene Tamás. Az Árpád-híd lábainál a közelmúltban felhúzott két magasabb ház esetét emlegette fel egyik hallgató, amire jött a reakció: nem szolgálja a toronyházak ügyét, mivel túl alacsonyra sikerültek és így kevésbé előnyös megjelenésűek. A társadalmi párbeszéd mikéntjét firtató felvetésre Kocsis János Balázs azt mondta: valóban probléma, hogy csak egy szűk réteg vitatkozik, miközben egy felmérés szerint a főváros lakossága nem akar magasházakat. A participáció nem lehet csupán „megmondás", mert az ellenérzést vált ki. Szükség van egy olyan polgárosult rétegre, amelynek elég ideje és energiája van a magasházakon való gondolkodásra. Hétköznapi problémákkal küszködő emberektől ez nem várható el.

 

4/5

 

 

A hosszúra nyúló est végén végül feltették a címben szereplő kérdéseket is: Magasház? Kell? Nem kell? Az építésznek bizonyos feltételek és keretek között igen a válasza. A szociológus csak társadalmi és gazdasági igény mellett tartja elképzelhetőnek. A házigazda Szűcs András így fogalmazott zárómondataiban: ugyan lerágott csont a téma, mégis sok ezen a vastag csülkön még a lerágható hús.

Tompos Viktor

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.