Emberek/Oktatás

Kupola Projekt: Buckminster Fuller, Yona Friedman és a Bartók Vizuális Műhely

1/32

Fotó: Kern Orsolya

?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Fenes Tamás
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Paál Zsófia
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Fenes Tamás
?>
Fotó: Fenes Tamás
?>
Fotó: Fenes Tamás
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
?>
Fotó: Kern Orsolya
1/32

Fotó: Kern Orsolya

Kupola Projekt: Buckminster Fuller, Yona Friedman és a Bartók Vizuális Műhely
Emberek/Oktatás

Kupola Projekt: Buckminster Fuller, Yona Friedman és a Bartók Vizuális Műhely

2021.10.27. 17:09

Kinek ikozaéder, összetett csomópont, vagy egy térbeli / gondolati modell – a kupolaépítés olyan vonzó, összetett feladat, ami építészhallgatókat, diákokat és gyakorló építészeket egyaránt lenyűgöz, kreatív játékra inspirál. A Bartók Vizuális Műhely (BVM) építészei öt éve kísérleteznek épített környezeti nevelés keretein belül ilyen konstrukcióval. 2017-óta a Térkompozíció tárgy egyik feladataként a BME kertjében hallgatókkal együtt építenek látványos kupolákat.

Minden évben egy szép szeptemberi délutánon elsős építész hallgatók özönlik el a Műegyetem kertjét, hogy Térkompozíció című bevezető tervezési tárgyuk keretében létrehozzanak közösen egy 1:1-es léptékű térként és tárgyként egyaránt átélhető, bejárható óriás makettet – egy gömbkupolát – a Bartók Vizuális Műhely / BVM irányításával. 

Fotó: Kern Orsolya
1/32
Fotó: Kern Orsolya

A Kupola Projekt elnevezésű nagyelemes építőrendszert a BME Gyerekegyetem számára a dómszerkezet megismeréséhez alkotta meg 2017-ben az épített környezeti nevelés területén belül építészeti gyerekfoglalkozásokra specializálódott BVM: Czirják Ágnes, Skaliczki Judit, Paál Zsófia, Kern Orsolya építészek. A saját tervezésű és egyedileg gyártatott papír/szilikon elemkészlet azóta több fejlesztésen esett át és kiderült, hogy használhatósága a kupolaépítésen messze túlmutat, így a kreativitás, konstruálás örömén túl fejleszti a matematikai és természettudományos készségeket. Mindezen túl – mivel az építés mindig csapatmunkára épül –, a közös munkát közös gondolkodás kell kísérje, amelyben döntéseket szükséges hozni, meg kell egyezni, majd a közös elképzelést meg is kell valósítani. Jó esetben a folyamat vége az együtt megélt sikerélmény, ami eddig még sosem maradt el, amit jól mutat, hogy minden esetben sor került a művekkel közös csoportképek készítésére.

A Kupola Projekt elemkészletének és módszerének fejlesztése az elmúlt években két irányban haladt. A Gyerekegyetemen többnyire 5-6. és 7-8. osztályos diákok számára igyekeztünk életkorukhoz igazítottan differenciálni, azaz könnyebb, illetve bonyolultabb feladatokat kitalálni, minden esetben megadva, sőt bátorítva őket az alap geometriai elemek szabad továbbépítésére, kísérleti térstruktúrák létrehozására. A nyári rendszeres gyerekegyetem mellett számos más programon – kihelyezett tanórák, ArchiKids Budapest fesztivál –, sikerült hasonló korosztályú, de szélesebb közönséggel is megismertetni projektünket, kipróbálni a Kupola Projektet. Az épített környezeti neveléssel foglalkozó szakmai szervezetek felé történő bemutatkozás egyik meghatározó eseménye volt az UIA nemzetközi építészszervezet Architecture & Children tagozata által meghirdetett Golden Cubes´20 pályázat, melyen mi is részt vettünk építőrendszerünkkel.

Fotó: Fenes Tamás
5/32
Fotó: Fenes Tamás

A kísérletezés és fejlesztés másik iránya az építészképzéshez kötődik: már 2017-ben felmerült bennünk, hogy az egyetemre belépő építész gólyák számára is új és izgalmas feladat lehet a Kupola Projekt, egyúttal sikeresen kovácsolhatja össze a tervezési feladatok tanköreit rögtön az első hetekben. Az első évben a nagyszámú résztvevő miatt igyekeztünk alternatív eszközkészletet – tekert újságpapír rudakat tűzőgéppel tűzve – is bevetni. A feladat így különösen nagy kihívást jelentett, hiszen nem kis munka árán jutott el egy-egy csoport a kiindulási állapotig. Ennek a kísérletnek igen sok tanulsága volt, hiszen nyilván más alapegységek, elemek készültek tekert újságpapírból, mint a 180 cm-es papírcsövekből. 

Az anyagkísérletek és az építés strukturális módjainak megismerése visszahatott a Kupola Projekt elemkészletének kidolgozására, így saját gyártású szilikon összekötő elemkészletünk gyarapodott az évek során. Idén 2021. szeptember 14-én megtartott Térkompozíció foglalkozáson már az összes tankör (~ 240 fő hallgató) számára rendelkezésre álltunk, a délután folyamán feszes, sávos ütemezésben több csoport dolgozott párhuzamosan. 

Hogyan is épül fel egy ilyen kreatív alkalom? Többnyire gondolatindító bevezetővel kezdjük gyakorlatainkat a rúdszerkezetek tulajdonságainak bemutatásával és igyekszünk valós építőipari megoldásokra rámutatva a környezetünkben fellelhető, mindenki által ismert példákat megemlíteni. Az építés megalapozásánál a szellemi kontextusok lényegesek, így előszeretettel citáljuk a 20. századi teoretikus építészeink gondolatait és tevékenységét, például Buckminster Fuller geodéziai dómját vagy a magyar származású Yona Friedman újra és újra aktuális, gyorsan, olcsón, saját erővel felépíthető utópisztikus rendszereit, amelyek kapcsán társadalmi és szociális aspektusokat is fel tudunk villantani.

Fotó: Kern Orsolya
9/32
Fotó: Kern Orsolya

A Kupola Projekt kreatív alkalmán is megtapasztaljuk, hogy igen különböző gondolkodással, háttérrel érkeznek a hallgatók az egyetemre, így van, akinek komoly fejtörést okoz egy háromszögekből összeállítandó kupolaszerkezetet előre elképzelni, és csak az építés során tisztul ki számára a kép, csak ha maga előtt látja, bepróbálja lépésről lépésre a következő elemet és az megjelenik a térbeli valóságában, akkor érti meg a szerkezetet. Volt olyan hallgató is, akinek elegendő volt az öt rúd befogadására alkalmas csomóponti elemet felmutatni, és egyből rávágta, hogy abból ikozaédert tudunk létrehozni. Ennél szebben és tudományosabban mi sem fogalmazhattunk volna. Mi ugyanakkor elsősorban a szerkezet állékonyságát, teherbírását, előregyárthatóságát, kicsi önsúlyát, ill. alkalmazásában rejlő egyéb kedvező tulajdonságait tartjuk fontosnak kiemelni, bízva abban, hogy jó szerkezetből csakis gyönyörködésre alkalmat adó, önmagában is szép szerkezet rajzolódhat ki. Nem szoktunk a végeredményben csalódni.

A BME kertjében történő építés során általában két tankör négy csoportját külön-külön animálva jutunk el az első, jellemzően szabályos kupola forma kialakításához. Már eközben is folyamatosan szemmel tartják egymást a csoportok, egészséges versengés alakul ki közöttük. Mi is arra ösztönözzük őket, hogy szabad fejlesztésre, a szerkezetek tovább- illetve összeillesztésére vállalkozzanak a résztvevők. Tapasztalatunk szerint természetes célként fogalmazódik meg egy minél nagyobb, minél magasabb konstrukció létrehozása. Idén először rávettük mind a négy csoportot a munkafolyamat végén, hogy alapépítményeiket próbálják meg egy nagy szerkezetté összeilleszteni. Sikerült. A hatás nem is maradt el, – a komoly kihívás pozitív eredménye láthatóan elégedetté tette az egész társaságot, az együtt megélt siker hatalmas pozitív energiát szabadított föl.

Fotó: Fenes Tamás
12/32
Fotó: Fenes Tamás

Úgy véljük – és ezt az oktatói visszajelzések is igazolják –, hogy a csoportos építésnek kulcsszerepe lehet az oktatásban a szakmai tudásátadás és a csoportdinamika és összetartás tekintetében egyaránt. Talán elmondhatjuk, hogy ez az élményalapú gyakorlat (ha csak évente egyszer is), de lassan beépül az építész kari oktatásba. Reményeink szerint a Kupola Projekt jó gyakorlatként megtalálja formáját, helyét akkor is, ha újabb és újabb generációkat mindig új tanárok oktatnak, az ütemterveket pedig az új évfolyamfelelősök írják. Mi, a Bartók Vizuális Műhely tagjai azon vagyunk, hogy ezt a folyamatot segítsük, mert hiszünk az építés közösségi erejében.

Kern Orsolya

lektor: Somogyi Krisztina

 

szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk