Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Kritika

Közlekedik a főváros

1/3

fotó VM

Hirdetés
?>
fotó VM
?>
?>
1/3

fotó VM

Közlekedik a főváros
Nézőpontok/Kritika

Közlekedik a főváros

2008.11.03. 10:33

Megjelent Legát Tibor, a Magyar Narancs szerkesztőjének-újságírójának könyve, amely Budapest közlekedését dolgozza fel a második világháborútól napjainkig, egyedülálló, eddig sehol nem publikált képanyaggal. Könyvbemutató november 6-án a Tranzit Kávéházban.

fotó VM
1/3
fotó VM

Százötven éve még konflisok, omnibuszok keringtek Pest-Budán, utána rövid ideig a lóvasút volt a legdivatosabb. De miután 1873-ban az egyesítéssel – Pest, Buda és Óbuda – létrejött Budapest, világvárossá válását nem csak a hatalmas beruházások, „égbe kiáltó" építkezések, no és az ezek nyomában feltörő kulturális pezsgés segítette elő. Legalább ennyire fontos volt a korszerű közlekedési hálózat megteremtése is, ami – sok máshoz hasonlóan – villámgyorsan kialakult, s szinte „percenként" fejlődött. Igaz, hogy az akkor még reményteljesnek tűnő 20. század csapásait a mai napig fájlaljuk, a fővárosi közlekedés fejlődése – ha nem is mindig a megfelelő ütemben – nem állt meg.

A könyv a történelmi bevezető után elsősorban az elmúlt hatvan évre fókuszál – ezen belül is a BKV 2008-ban jubiláló négy évtizedére. Külön fejezetekben mutatja be a villamos, a HÉV, a trolibusz, az autóbusz és a metró fejlesztésének főbb állomásait.
A szerző nagy érdeme, hogy úgy tudja közölni tények, információk sokaságát, hogy könyve mégis egyszerű, könnyen érthető olvasmány marad. Van, aki azért szeretheti ezt az albumot, mert a járművek szerelmese, hiszen az elmúlt hatvan év szinte minden közösségi közlekedési járműtípusáról olvashat. Mások azért, mert megismerkedhetnek azokkal a gyakran igen nagy nehézségek közepette bekövetkezett változásokkal, melyek során kialakult a mai Budapest közlekedési hálózata. De a nosztalgia, a retró iránt rajongók sem csalódnak, amikor egyforintos villamosjegyről, füttyös kalauzról vagy az 1960-as években átadott aluljárókról olvashatnak.

Mindez elsősorban a BKV-archívumából származó gazdag illusztrációk segítségével jelenik meg: korabeli jármű- és utcaképek, bélyegek és gyufacímkék, a témához kapcsolódó tárgyak, térképek mutatják be, hogyan közlekedett és közlekedik a főváros.

A könyv bemutatása 2008. november 6-án, csütörtökön 18 órakor a Tranzit Kávéházban (Budapest, XI., Kosztolányi Dezső tér, a régi buszpályaudvar épületében). A zenés-filmes-beszédes-emlékezetes könyvbemutató műsorvezetője Karafiáth Orsolya. Fellép a Bardo zenekar (Bárdos Deák Ági – Bujdosó János). Felolvas Gerbert Judit és Mesterházy Gyula.

2/3

Legát Tibor: Közlekedik a főváros
272 oldal, kemény kötés.
Jószöveg Műhely Kiadó, 2008.
Ár: 4.999,- Ft

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.