Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Örökség

Középkori templomok útján a Felső-Tisza-vidéken

1/28

A Szenke és Gőgő patakok közti mesterséges szigeten eredetileg megerősített fallal körülvéve épült Nagyszekeres temploma. A 17. századi tatár betörés alkalmával felgyújtott épületet az évszázad végére építették újjá.

A négy fiatornyos harangtorony a 17. század végén épült, harangját 1802-ben öntötték. A külső zsindelyburkolat egy része az elmúlt években újult meg.

A harangláb bonyolult vázszerkezete a építése idején elterjedt módon, teljes egészében fából készült, beleértve a csomópontok kötőelemeit is.

A belső tér eredeti, gótikus boltozata valószínűleg az 1834-es földrengés idején omolhatott le. A pótlására a következő években egyszerűbb famennyezet épült. Az eredeti boltozat egy részének látványos helyreállítása 1984-re készült el.

A feltehetően a templommal egy idős oldalsó ajtó. A templom minden nap szabadon látogatható.

Túrricse 15. századi templomának Nagyszekeresihez hasonló, szamárhátív jellegű bejárata, különleges mintájú kövekből építve.

A templom másik jellegzetessége a falazott torony magas, haranglábat idéző sisakja. Az egyedi megoldás 1956-ban épült, a végzetesen elöregedett harangtorony pótlásra. A magasítás célja az volt, hogy a növekvő falut továbbra is bejárja a harangszó.

A vidék egyik közismert temploma Tákoson áll, és kissé kilóg a sorból, hiszen fiatalnak számít, 255 éves. Harangtornya mai formájában csak 1985-re készült el, azonban jelentős arányban tartalmazza az eredeti faanyagát is.

A belső tér legnagyobb dísze az 58 darab, festett fakazettából álló mennyezet. A szemközti karzat, másfél méternél is kisebb belmagassággal, kifejezetten a gyerekek számára épült 1779-ben.

A mennyezet néhány kazettája az építőkről mesél: Az Tákosy Nemes Reformata Szent Eklésia építette Egyenlő akaratbul az Közönséges Eklesia Pénzbűl Isten Segedelme Által Ao. 1766. D. 30. Juny

A padsor frontján a bibliai paradicsomi gyümölcsfa, körülötte a tiltott gyümölcsökkel. A templom belső tere előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A falazatot paticsfal alkotja, ami a faváz közé font vesszőhálót jelent, a rá és köré tapasztott sárral kitöltve, majd meszelve. Az 1980-85-ös felújítás során a falakat a tartóváz kivételével kicserélték, az eredeti malomkő alapozását betonra cserélték.

A 2001-es árvíz Tákos nagy részét érintette, beleérve a templomot is, azonban modern alapozása és faváza megóvta az összedőléstől. A lakóházak nagy része nem volt ilyen szerencsés, ezeket a Koós Károly egyesülés típustervei alapján újjáépítették.

A tákosi templomhoz képest több mint háromszor régebbi csengersimai református templom a vidék egyik legöregebb temploma. Árpád-kori falai többszöri átépítés után a szentélynél ma is láthatók, a végleges formáját 1761-re nyerte el.

A templom legrégebbi része a szentély; a szélesebb, központi hajó már a 18. században épülhetett. A baloldali fülkék az eredeti fal jelentős megvastagítása idején lettek kialakítva.

A mennyezet kazettáin a bibliai világ megannyi motívuma visszaköszön. A szarvason és a kétfejű sason kívül Noé bárkája, a hatszárnyú kerub, a szárnyas sárkánykígyó, valamint a napfordulók ősi jelképei jelennek meg.

Berendezési tárgyak és díszek a déli fal fülkéiben.

Hosszú szemlélődést kívánnak az összesen 56 táblából álló famennyezet részletei.

A templom műemléki rekonstrukciója 2000-ben fejeződött be, jelenleg szabadon látogatható.

Jákmajtis 15. századi temploma a késő gótikus ablakai mellett tekintélyes méretével is figyelemre méltó látvány. A reformáció elkerülte, ma is római katolikus templomként működik.

Márokpapi templomának építési ideje a múlt homályába vész, de 1332-ben már biztosan állt. A falu központjában álló épületet tágas park veszi körül.

A külső falak díszes festése már a reformáció korából, az 1600-as évekből való.

A templom 1939-ben, egy villámcsapás következtében teljesen leégett, a teljes műemléki rekonstrukciója csak 2000-re fejeződött be. Haranglába itt is fémszegek nélkül épült, tiszta faszerkezet.

Csaroda pompás temploma nem csak Beregben, de országos szinten is az egyik legértékesebb, legépebb állapotban fennmaradt középkori műemlék. Építése a 13-14. század fordulójára tehető.

Az eredeti faliképeket 1642-ben, már a református egyház égisze alatt lemeszelték, és virágos motívumokkal díszítették. Az alatta látható, eredeti freskók nagy része az 1901-es rekonstrukció során került elő.

Az apostolok északi falra festett képei a templommal egyidősek, jelenlegi formájukban már többszöri restaurálás után láthatók.

A templom 250 éves ajtaja a vasárnaponként, a 11:30-as istentiszteletek előtt nyílik meg a látogatók számára is.

A templom jelentősebb műemléki felújításaira 1901-ben, 1971-ben és 2000-ben került sor.

?>
A Szenke és Gőgő patakok közti mesterséges szigeten eredetileg megerősített fallal körülvéve épült  Nagyszekeres temploma. A 17. századi tatár betörés alkalmával felgyújtott épületet az évszázad végére építették újjá.
?>
A négy fiatornyos harangtorony a 17. század végén épült, harangját 1802-ben öntötték. A külső zsindelyburkolat egy része az elmúlt években újult meg.
?>
A harangláb bonyolult vázszerkezete a építése idején elterjedt módon, teljes egészében fából készült, beleértve a csomópontok kötőelemeit is.
?>
A belső tér eredeti, gótikus boltozata valószínűleg az 1834-es földrengés idején omolhatott le. A pótlására a következő években egyszerűbb famennyezet épült. Az eredeti boltozat egy részének látványos helyreállítása 1984-re készült el.
?>
A feltehetően a templommal egy idős oldalsó ajtó. A templom minden nap szabadon látogatható.
?>
Túrricse 15. századi templomának Nagyszekeresihez hasonló, szamárhátív jellegű bejárata, különleges mintájú kövekből építve.
?>
A templom másik jellegzetessége a falazott torony magas, haranglábat idéző sisakja. Az egyedi megoldás 1956-ban épült, a végzetesen elöregedett harangtorony pótlásra. A magasítás célja az volt, hogy a növekvő falut továbbra is bejárja a harangszó.
?>
A vidék egyik közismert temploma Tákoson áll, és kissé kilóg a sorból, hiszen fiatalnak számít, 255 éves. Harangtornya mai formájában csak 1985-re készült el, azonban jelentős arányban tartalmazza az eredeti faanyagát is.
?>
A belső tér legnagyobb dísze az 58 darab, festett fakazettából álló mennyezet. A szemközti karzat, másfél méternél is kisebb belmagassággal, kifejezetten a gyerekek számára épült 1779-ben.
?>
A mennyezet néhány kazettája az építőkről mesél: Az Tákosy Nemes Reformata Szent Eklésia építette Egyenlő akaratbul az Közönséges Eklesia Pénzbűl Isten Segedelme Által Ao. 1766. D. 30. Juny
?>
A padsor frontján a bibliai paradicsomi gyümölcsfa, körülötte a tiltott gyümölcsökkel. A templom belső tere előzetes bejelentkezéssel látogatható.
?>
A falazatot paticsfal alkotja, ami a faváz közé font vesszőhálót jelent, a rá és köré tapasztott sárral kitöltve, majd meszelve. Az 1980-85-ös felújítás során a falakat a tartóváz kivételével kicserélték, az eredeti malomkő alapozását betonra cserélték.
?>
A 2001-es árvíz Tákos nagy részét érintette, beleérve a templomot is, azonban modern alapozása és faváza megóvta az összedőléstől. A lakóházak nagy része nem volt ilyen szerencsés, ezeket a Koós Károly egyesülés típustervei alapján újjáépítették.
?>
A tákosi templomhoz képest több mint háromszor régebbi csengersimai református templom a vidék egyik legöregebb temploma. Árpád-kori falai  többszöri átépítés után a szentélynél ma is láthatók, a végleges formáját 1761-re nyerte el.
?>
A templom legrégebbi része a szentély; a szélesebb, központi hajó már a 18. században épülhetett. A baloldali fülkék az eredeti fal jelentős megvastagítása idején lettek kialakítva.
?>
A mennyezet kazettáin a bibliai világ megannyi motívuma visszaköszön. A szarvason és a kétfejű sason kívül Noé bárkája, a hatszárnyú kerub, a szárnyas sárkánykígyó, valamint a napfordulók ősi jelképei jelennek meg.
?>
Berendezési tárgyak és díszek a déli fal fülkéiben.
?>
Hosszú szemlélődést kívánnak az összesen 56 táblából álló famennyezet részletei.
?>
A templom műemléki rekonstrukciója 2000-ben fejeződött be, jelenleg szabadon látogatható.
?>
Jákmajtis 15. századi temploma a késő gótikus ablakai mellett tekintélyes méretével is figyelemre méltó látvány. A reformáció elkerülte, ma is római katolikus templomként működik.
?>
Márokpapi templomának építési ideje a múlt homályába vész, de 1332-ben már biztosan állt. A falu központjában álló épületet tágas park veszi körül.
?>
A külső falak díszes festése már a reformáció korából, az 1600-as évekből való.
?>
A templom 1939-ben, egy villámcsapás következtében teljesen leégett, a teljes műemléki rekonstrukciója csak 2000-re fejeződött be. Haranglába itt is fémszegek nélkül épült, tiszta faszerkezet.
?>
Csaroda pompás temploma nem csak Beregben, de országos szinten is az egyik legértékesebb, legépebb állapotban fennmaradt középkori műemlék. Építése a 13-14. század fordulójára tehető.
?>
Az eredeti faliképeket 1642-ben, már a református egyház égisze alatt lemeszelték, és virágos motívumokkal díszítették. Az alatta látható, eredeti freskók nagy része az 1901-es rekonstrukció során került elő.
?>
Az apostolok északi falra festett képei a templommal egyidősek, jelenlegi formájukban már többszöri  restaurálás után láthatók.
?>
A templom 250 éves ajtaja a vasárnaponként, a 11:30-as istentiszteletek előtt nyílik meg a látogatók számára is.
?>
A templom jelentősebb műemléki felújításaira 1901-ben, 1971-ben és 2000-ben került sor.
1/28

A Szenke és Gőgő patakok közti mesterséges szigeten eredetileg megerősített fallal körülvéve épült Nagyszekeres temploma. A 17. századi tatár betörés alkalmával felgyújtott épületet az évszázad végére építették újjá.

A négy fiatornyos harangtorony a 17. század végén épült, harangját 1802-ben öntötték. A külső zsindelyburkolat egy része az elmúlt években újult meg.

A harangláb bonyolult vázszerkezete a építése idején elterjedt módon, teljes egészében fából készült, beleértve a csomópontok kötőelemeit is.

A belső tér eredeti, gótikus boltozata valószínűleg az 1834-es földrengés idején omolhatott le. A pótlására a következő években egyszerűbb famennyezet épült. Az eredeti boltozat egy részének látványos helyreállítása 1984-re készült el.

A feltehetően a templommal egy idős oldalsó ajtó. A templom minden nap szabadon látogatható.

Túrricse 15. századi templomának Nagyszekeresihez hasonló, szamárhátív jellegű bejárata, különleges mintájú kövekből építve.

A templom másik jellegzetessége a falazott torony magas, haranglábat idéző sisakja. Az egyedi megoldás 1956-ban épült, a végzetesen elöregedett harangtorony pótlásra. A magasítás célja az volt, hogy a növekvő falut továbbra is bejárja a harangszó.

A vidék egyik közismert temploma Tákoson áll, és kissé kilóg a sorból, hiszen fiatalnak számít, 255 éves. Harangtornya mai formájában csak 1985-re készült el, azonban jelentős arányban tartalmazza az eredeti faanyagát is.

A belső tér legnagyobb dísze az 58 darab, festett fakazettából álló mennyezet. A szemközti karzat, másfél méternél is kisebb belmagassággal, kifejezetten a gyerekek számára épült 1779-ben.

A mennyezet néhány kazettája az építőkről mesél: Az Tákosy Nemes Reformata Szent Eklésia építette Egyenlő akaratbul az Közönséges Eklesia Pénzbűl Isten Segedelme Által Ao. 1766. D. 30. Juny

A padsor frontján a bibliai paradicsomi gyümölcsfa, körülötte a tiltott gyümölcsökkel. A templom belső tere előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A falazatot paticsfal alkotja, ami a faváz közé font vesszőhálót jelent, a rá és köré tapasztott sárral kitöltve, majd meszelve. Az 1980-85-ös felújítás során a falakat a tartóváz kivételével kicserélték, az eredeti malomkő alapozását betonra cserélték.

A 2001-es árvíz Tákos nagy részét érintette, beleérve a templomot is, azonban modern alapozása és faváza megóvta az összedőléstől. A lakóházak nagy része nem volt ilyen szerencsés, ezeket a Koós Károly egyesülés típustervei alapján újjáépítették.

A tákosi templomhoz képest több mint háromszor régebbi csengersimai református templom a vidék egyik legöregebb temploma. Árpád-kori falai többszöri átépítés után a szentélynél ma is láthatók, a végleges formáját 1761-re nyerte el.

A templom legrégebbi része a szentély; a szélesebb, központi hajó már a 18. században épülhetett. A baloldali fülkék az eredeti fal jelentős megvastagítása idején lettek kialakítva.

A mennyezet kazettáin a bibliai világ megannyi motívuma visszaköszön. A szarvason és a kétfejű sason kívül Noé bárkája, a hatszárnyú kerub, a szárnyas sárkánykígyó, valamint a napfordulók ősi jelképei jelennek meg.

Berendezési tárgyak és díszek a déli fal fülkéiben.

Hosszú szemlélődést kívánnak az összesen 56 táblából álló famennyezet részletei.

A templom műemléki rekonstrukciója 2000-ben fejeződött be, jelenleg szabadon látogatható.

Jákmajtis 15. századi temploma a késő gótikus ablakai mellett tekintélyes méretével is figyelemre méltó látvány. A reformáció elkerülte, ma is római katolikus templomként működik.

Márokpapi templomának építési ideje a múlt homályába vész, de 1332-ben már biztosan állt. A falu központjában álló épületet tágas park veszi körül.

A külső falak díszes festése már a reformáció korából, az 1600-as évekből való.

A templom 1939-ben, egy villámcsapás következtében teljesen leégett, a teljes műemléki rekonstrukciója csak 2000-re fejeződött be. Haranglába itt is fémszegek nélkül épült, tiszta faszerkezet.

Csaroda pompás temploma nem csak Beregben, de országos szinten is az egyik legértékesebb, legépebb állapotban fennmaradt középkori műemlék. Építése a 13-14. század fordulójára tehető.

Az eredeti faliképeket 1642-ben, már a református egyház égisze alatt lemeszelték, és virágos motívumokkal díszítették. Az alatta látható, eredeti freskók nagy része az 1901-es rekonstrukció során került elő.

Az apostolok északi falra festett képei a templommal egyidősek, jelenlegi formájukban már többszöri restaurálás után láthatók.

A templom 250 éves ajtaja a vasárnaponként, a 11:30-as istentiszteletek előtt nyílik meg a látogatók számára is.

A templom jelentősebb műemléki felújításaira 1901-ben, 1971-ben és 2000-ben került sor.

Épületek/Örökség

Középkori templomok útján a Felső-Tisza-vidéken

2021.08.21. 12:12
1/28

A Szenke és Gőgő patakok közti mesterséges szigeten eredetileg megerősített fallal körülvéve épült Nagyszekeres temploma. A 17. századi tatár betörés alkalmával felgyújtott épületet az évszázad végére építették újjá.

A négy fiatornyos harangtorony a 17. század végén épült, harangját 1802-ben öntötték. A külső zsindelyburkolat egy része az elmúlt években újult meg.

A harangláb bonyolult vázszerkezete a építése idején elterjedt módon, teljes egészében fából készült, beleértve a csomópontok kötőelemeit is.

A belső tér eredeti, gótikus boltozata valószínűleg az 1834-es földrengés idején omolhatott le. A pótlására a következő években egyszerűbb famennyezet épült. Az eredeti boltozat egy részének látványos helyreállítása 1984-re készült el.

A feltehetően a templommal egy idős oldalsó ajtó. A templom minden nap szabadon látogatható.

Túrricse 15. századi templomának Nagyszekeresihez hasonló, szamárhátív jellegű bejárata, különleges mintájú kövekből építve.

A templom másik jellegzetessége a falazott torony magas, haranglábat idéző sisakja. Az egyedi megoldás 1956-ban épült, a végzetesen elöregedett harangtorony pótlásra. A magasítás célja az volt, hogy a növekvő falut továbbra is bejárja a harangszó.

A vidék egyik közismert temploma Tákoson áll, és kissé kilóg a sorból, hiszen fiatalnak számít, 255 éves. Harangtornya mai formájában csak 1985-re készült el, azonban jelentős arányban tartalmazza az eredeti faanyagát is.

A belső tér legnagyobb dísze az 58 darab, festett fakazettából álló mennyezet. A szemközti karzat, másfél méternél is kisebb belmagassággal, kifejezetten a gyerekek számára épült 1779-ben.

A mennyezet néhány kazettája az építőkről mesél: Az Tákosy Nemes Reformata Szent Eklésia építette Egyenlő akaratbul az Közönséges Eklesia Pénzbűl Isten Segedelme Által Ao. 1766. D. 30. Juny

A padsor frontján a bibliai paradicsomi gyümölcsfa, körülötte a tiltott gyümölcsökkel. A templom belső tere előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A falazatot paticsfal alkotja, ami a faváz közé font vesszőhálót jelent, a rá és köré tapasztott sárral kitöltve, majd meszelve. Az 1980-85-ös felújítás során a falakat a tartóváz kivételével kicserélték, az eredeti malomkő alapozását betonra cserélték.

A 2001-es árvíz Tákos nagy részét érintette, beleérve a templomot is, azonban modern alapozása és faváza megóvta az összedőléstől. A lakóházak nagy része nem volt ilyen szerencsés, ezeket a Koós Károly egyesülés típustervei alapján újjáépítették.

A tákosi templomhoz képest több mint háromszor régebbi csengersimai református templom a vidék egyik legöregebb temploma. Árpád-kori falai többszöri átépítés után a szentélynél ma is láthatók, a végleges formáját 1761-re nyerte el.

A templom legrégebbi része a szentély; a szélesebb, központi hajó már a 18. században épülhetett. A baloldali fülkék az eredeti fal jelentős megvastagítása idején lettek kialakítva.

A mennyezet kazettáin a bibliai világ megannyi motívuma visszaköszön. A szarvason és a kétfejű sason kívül Noé bárkája, a hatszárnyú kerub, a szárnyas sárkánykígyó, valamint a napfordulók ősi jelképei jelennek meg.

Berendezési tárgyak és díszek a déli fal fülkéiben.

Hosszú szemlélődést kívánnak az összesen 56 táblából álló famennyezet részletei.

A templom műemléki rekonstrukciója 2000-ben fejeződött be, jelenleg szabadon látogatható.

Jákmajtis 15. századi temploma a késő gótikus ablakai mellett tekintélyes méretével is figyelemre méltó látvány. A reformáció elkerülte, ma is római katolikus templomként működik.

Márokpapi templomának építési ideje a múlt homályába vész, de 1332-ben már biztosan állt. A falu központjában álló épületet tágas park veszi körül.

A külső falak díszes festése már a reformáció korából, az 1600-as évekből való.

A templom 1939-ben, egy villámcsapás következtében teljesen leégett, a teljes műemléki rekonstrukciója csak 2000-re fejeződött be. Haranglába itt is fémszegek nélkül épült, tiszta faszerkezet.

Csaroda pompás temploma nem csak Beregben, de országos szinten is az egyik legértékesebb, legépebb állapotban fennmaradt középkori műemlék. Építése a 13-14. század fordulójára tehető.

Az eredeti faliképeket 1642-ben, már a református egyház égisze alatt lemeszelték, és virágos motívumokkal díszítették. Az alatta látható, eredeti freskók nagy része az 1901-es rekonstrukció során került elő.

Az apostolok északi falra festett képei a templommal egyidősek, jelenlegi formájukban már többszöri restaurálás után láthatók.

A templom 250 éves ajtaja a vasárnaponként, a 11:30-as istentiszteletek előtt nyílik meg a látogatók számára is.

A templom jelentősebb műemléki felújításaira 1901-ben, 1971-ben és 2000-ben került sor.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Szabolcs-Szatmár-Bereg

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.