Helyek/Városépítészet

Koolhaas 75: Lille by Rem

1/13

Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó: Office for Metropolitan Architecture - OMA)

?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
?>
OMA: Euralille, Lille, Franciaország. Fotó: Hans Werlemann, az OMA engedélyével
1/13

Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó: Office for Metropolitan Architecture - OMA)

Koolhaas 75: Lille by Rem
Helyek/Városépítészet

Koolhaas 75: Lille by Rem

2019.11.17. 08:01

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Lille

Építészek, alkotók:
Rem Koolhaas, OMA

Talán sehol máshol nem játszhatott akkora terepasztalon Rem Koolhaas, mint az észak-francia Lille-ben. Az OMA rendezési terve nyomán létrejött Euralille új dimenziókat nyitott az összeomlott ipar szülte válságából kilábaló városnak. A most 75 éves sztárépítész pedig 2023-ra egy új bírósági központot is elhelyez Lille-ben. Bán Dávid írása.

Ahhoz, hogy pontosan megértsük Koolhaas hatalmas terepasztalának kulcsfontosságú szerepét Lille mai életében, időbe és térben indítsunk egy kicsit távolabbról. A város és a vele idővel teljesen egybeépülő, a belga határig húzódó – vagy ha tágabban nézzük, még azon is túlnyúló – Lille-Roubaix-Tourcoing központú agglomeráció hagyományosat nehéz- és textilipari vidék volt, majd az 1960-as években a termelés kitelepülésével az ipari szerepe hamar megszűnt. Mérete, geopolitikai elhelyezkedése és gazdasági múltja miatt azonban az 1,2 millió lakosú Lille régió az 1960-1970-es években bevezetett szociológiai fogalom értelmében egyike lett a Párizs túlsúlyos szerepét kompenzálandó „kiegyensúlyozó" városok hálózatának.  A textilipar kivonulása után válságos évtizedek kezdődtek, ezalatt a város új identitását kereste. Az 1980-as évek folyamán azonban olyan lehetőségek tűntek fel a horizonton, amely új, korábban nem látott fontosságú geopolitikai helyzetbe emelték a várost. Megállapodás született a La Manche alatti alagút megépítéséről, majd nem sokkal később a francia gyorsvasúthálózat, a TGV vonalak északi, határokat is átlépő fejlesztéséről. Lille pedig mindkét nagyszabású vállalkozásban kulcsszerepet kapott.

 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
1/13
Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó: Office for Metropolitan Architecture - OMA)

Az alagút és az új vasútvonal megépülésével, kiegészítve a már meglévő intenzív autópálya-hálózattal Lille egy olyan London-Párizs-Brüsszel háromszög közepén találta magát, amellyel tágabb értelemben egy százmilliós európai régió központja lett. A Párizst Brüsszellel, illetve a lille-i elágazásnál a Csatorna-alagúttal, ezáltal Londonnal összekötő új, nagy sebességű vasútvonal hirtelen Európa egyik legfontosabb vasúti központjává emelte a várost. Az újonnan épülő szakasz az említett fővárosokon kívül gyors és kényelmes összeköttetést nyújt Dél-Franciaországtól Hollandiáig, kelet felé Németországig. A létrejött új hálózat Lille egy órán belül elérhető körzetében mintegy 70 millió lakost köt össze, ezzel soha nem látott központi szerepet adva a volt ipari városnak.

A nagyszabású infrastrukturális fejlesztésekhez természetesen meg kellett teremteni a városi kapcsolódásokat.  A város európai csomóponti szerepének erősítésében nagy szerepet játszott a közel három évtizedig polgármesterként regnáló Pierre Mauroy, aki három évig az ország miniszterelnökei is volt, ekkor vált Lille elnevezésében is európai metropolisszá. 1980-as évek során meghirdetett városfejlesztési és modernizációs program eredeti építészeti és urbanisztikai tervében ugyan még a városon kívülre helyezték volna a lille-i TGV-csomópontot, ezzel voltaképpen az átmenő forgalomnak kedvezve, később e vélemény megváltoztatásával, a városvezetés és a regionális politika lobbi-tevékenységének köszönhetően, maga a város is vasúti célállomás lett, ami új gazdasági perspektívákat nyitott meg. 1989-ben Rem Koolhaas és az OMA Iroda a korábbi erődrendszer helyén a városközpont közvetlen szomszédságában – a meglévő Lille-Flandres fejpályaudvartól alig néhány méterre – egy 120 hektáros terület beépítésére készített átfogó javaslatot. A megbízás értelmében, egy PPP konstrukcióban megépülő új városközpontot alapjait rajzolták fel a létesítendő Lille-Europe pályaudvar köré.

 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
11/13
Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó: Office for Metropolitan Architecture - OMA)

A központ tervezése komoly építészeti kihívást jelentett, így a különböző épületek megalkotására számos élvonalbeli kortárs építész jelentkezett. A 800.000 négyzetméteres beépítettség vegyes funkciókkal számolt: többszintes bevásárlóközpont, hatalmas irodakomplexum és lakónegyed, az átmenő és üzleti forgalmat kiszolgáló szállodák és vendéglátóhelyek, parkolók, kiállítási és konferenciaközpont épült az Euralille nevű új városrészbe, olyan építészek közreműködésével, mint a pályaudvart jegyző Jean-Marie Duthilleul, Christian de Portzamparc vagy Jean Nouvel. Az 1994-ben megvalósuló nagyarányú fejlesztési tervek második ütemben is folytatódtak: számos technikai és építészeti nóvumot felsorakoztató, teljesen új, nagyszámú lakást és szállodaszobát is magában foglaló központ létesült a pályaudvartól északra, 2010-ben.

A Koolhaas által felvázolt városrendezési program az újonnan kialakult európai metszéspontra, a találkozásokra helyezi a fő hangsúlyt. A gigantikus, futurisztikus, ugyanakkor a lehetőségekhez képest hullámzó, lebegő városrész a szomszédos hagyományos városközpont egyfajta modern ellenpólusát kívánja nyújtani. Összes elemével egy olyan  urbánus közeget kíván teremteni, amely egyszerre lehet helyi és globális, egyszerre „fontos a japánoknak és a lille-ieknek egyaránt" – emeli ki a lényeget Koolhaas.  A két világ igen határozottan elválik egymástól, mire a vasúti vágányokon és a városrészen átívelő Avenue Le Corbusier a régi pályaudvar szintjére ereszkedik, visszalépünk egy bő évszázadot és a korabeli központban találjuk magunkat, ahonnan a hagyományos, üzletekkel és vendéglátóhelyekkel körbeölelt utcákon néhány perc alatt besétálhatunk az Operaházhoz és a főtérre.

 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
7/13
Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó: Office for Metropolitan Architecture - OMA)

Az Euralille területét – ha részben a felszín alatt, de – jól körbehatárolja maga a vasúti csomópont, a háromirányú elágazás Párizs, London és Brüsszel felé, ami egy alapháromszöget rajzol ki. A régi és az új pályaudvar szintén egy háromszöget formáz meg, amibe belekerült a Jean Nouvel- féle hatalmas bevásárlóközpont. A negyed mélyén bújik meg a felszín alatt átfutó vonatokat megállító – vagy adott esetben megállás nélkül áteresztő – Lille-Europe vasútállomás. A számos francia, és néhány az országon kívüli pályaudvart jegyző Jean-Marie Duthilleul lille-i állomása lényegében nem más, mint a két zár alagút között létesített üveghenger, amely nyitott a városra – előterében a modern Euralille-re, háttérben az óváros sziluettjére – felfelé az égre és a vágányok fölé emelt karakteres toronyházra. A peronok felett galériarendszer vezeti az utasokat, majd osztja el a vágányok, az állomás alatti metróállomás és villamosmegállók, a szomszédos buszpályaudvar vagy épp a városközpont irányába. A Christian de Portzamparc tervezte jellegzetes, megtört L-alakot formáló toronyháza lett a negyed ikonikus épülete. A körülötte kiépült – szállodákkal, szolgáltató épületekkel megsegített – üzleti negyed pedig a párizsi La Défense és a lyoni Le Part-Dieu után Franciaország harmadik legfontosabb ilyen jellegű központjává vált.

Koolhaas és munkatársai egy nagyobb épületcsoport megépítésével járultak hozzá az általuk felvázolt negyed fejlődéséhez. Az Euralille déli csücskében, a negyed többi részétől vasúti vágányokkal elválasztva, az város 1950-es években kiépült adminisztratív központjának szomszédságában épült meg a Congexpo, azaz konferencia- és vásárközpont. A hatalmas ovális csarnokot formáló, 45.000 négyzetméteres Lille Grand Palace három fő funkciót foglal magában: kongresszusi termeket, kiállítási csarnokot és egy multifunkcionális koncerthelyszínt, a Zénith-et. Noha a három rész fizikailag egybeolvad, építészetileg azonban külön arculatot kaptak, ezzel egyfajta eklektikus, igen heterogén megjelenést adva az épületegyüttesnek. Koolhaasék a külsőben az egyszerűségre, a beltérben a praktikumra törekedtek. Anyaghasználatában az időtálló, egyszerű megoldásokat alkalmaztak: a koncertterem feketére festett betonburkot, a vásárközpont hullámzó műanyag borítást kapott, a két rész pedig közrefogja az üvegezett szélfogók és látszóbeton által dominált kongresszusi tömb homlokzatát. Maga a belső tér flexibilisen alakítható, a kiállító- és a koncertcsarnok adott esetben akár össze is nyitható. A három saját entitású részt egy közös elem, a tető fogja egybe, ez adja az egyetlen olyan gesztust, amely egységet teremt.

 Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó:  Office for Metropolitan Architecture - OMA)
2/13
Koolhaas 75: Lille by Rem (Fotó: Office for Metropolitan Architecture - OMA)

 A Koolhaas és csapata által megalapozott Euralille egyértelmű löketet adott a város gazdasági fejlődésének, minőségi építészet választ kínálva arra, hogy a város ne csak egy közlekedési keresztút, hanem egy valódi találkozóhely, európai központ lehessen. A kialakult infrastruktúra – így például a sokak által drágállott és fölösleges tartott metróberuházás –, az óvároshoz kapcsolódó modern és integráló mai városközpont pedig jó alapot adott ahhoz, hogy az elmúlt közel két évtizedben minderre a középpontba a kultúrát és oktatást emelő város épülhessen, ezzel adva új identitást Lille-nek.

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk