Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Fenntarthatóság

Karbon-revolúció – Nyersanyag a légkörből

1/3

Szén-ciklus – forrás: WikiMedia Commons

?>
Szén-ciklus – forrás: WikiMedia Commons
?>
A Climeworks új Orca-üzeme Izlandon – forrás: Dezeen
?>
Erdőirtás – forrás: Unsplash.com
1/3

Szén-ciklus – forrás: WikiMedia Commons

Karbon-revolúció – Nyersanyag a légkörből
Fenntarthatóság

Karbon-revolúció – Nyersanyag a légkörből

2021.06.18. 11:56

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Hulesch Máté

Dosszié:

A légkörben felhalmozódott szén-dioxid korunk ökológiai problémáinak egyik fő oka – de nem feltétlenül kell így tekinteni rá: technológiai eszközök segítségével kinyerve a légkörből nyersanyaggá válhat. De elegendő ez a megközelítés a klímaválság elkerüléséhez?

„A szén egy csodaanyag. Az egyetlen probléma az, hogy túl sok van belőle rossz helyen." – kezdi Marcus Fairs, a Dezeen főszerkesztője Carbon Revolution című új tematikus sorozatuk bevezető cikkét, utalva ezzel az emberi tevékenységek következtében megnövekedett szén-dioxid mennyiségre légkörben. Miközben a szén az élet egyik alapvető feltétele, és a negyedik leggyakrabban előforduló elem a világegyetemben, a légkörbe kerülve – üvegház-hatású szén-dioxid formájában – hozzájárul a bolygó felmelegedéséhez. A sorozat célja, hogy a klímaváltozás kapcsán az utóbbi időben egyre gyakrabban negatív kontextusban megközelített anyagot, a szenet újraértelmezze, rámutatva a benne rejlő lehetőségekre. Ennek előmozdítására hozták létre például „karbon-útmutatójukat" is.

„A szén maga nem az ördög. Inkább egy olyan anyag, amelyet a haladás iránti éhségünk rossz helyre tett." Ezt már Sebastian Cox designer írja szintén a Dezeen hasábjain, a Carbon Revolution sorozat egy másik cikkében. Cox arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a fa szemszögéből nézzük a légkör megnövekedett CO2 szintjét, akkor pozitív irányba is elmozdíthatjuk gondolkodásmódunkat. A fa lényegében szén-dioxidból fotoszintézis útján szintetizált szénhidrát, ami kimondottan élvezi a szén-dioxid-dús környezetet. Más kérdés, hogy a növekvő átlaghőmérséklet rengeteg fafaj – és sok más élőlény – számára élhetetlenné teszi a számukra őshonos területeket; de a fáknak önmagában a megnövekedett szén-dioxid mennyiséggel semmi bajuk nem lenne, hiszen számukra ez az egyik legfontosabb nyersanyag.

Szén-ciklus – forrás: WikiMedia Commons
1/3
Szén-ciklus – forrás: WikiMedia Commons

Cox szerint épített és anyagi környezetünket fotoszintetizált szénhidrátok, például fa felhasználásával kell átalakítanunk, ezzel hozzájárulva a szén-dioxid légkörből való kivonásához. Érvelése szerint a felhasznált növényi alapanyagok jóval tovább képesek elraktározni a szén-dioxidot, mint ha az adott növények leélnék természetes életüket, majd elrothadnának – hiszen a rothadás során felszabadul a bennük tárolt CO2. Az egyre népszerűbb fa építési alapanyagként való felhasználása ezért rendkívül előnyös, hiszen rengeteg szén-dioxid raktározódik el ezekben az épületekben. Mindez akkor működhet jól, ha megfelelő erdőgazdálkodással párosul, hiszen – ahogy arra korábbi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet – ha kontroll nélkül termeljük ki erdejeinket, azzal éppúgy ártunk környezetünknek, mintha megmaradnánk a beton-acél-üveg hármasánál.

Cox szerint tehát nagy mértékben a tervezők felelőssége az, hogy anyagi kultúránkat olyan irányba mozdítsuk el, ami a légkörben felhalmozódott szén-dioxidra nyersanyagként tekint. Hasonló megközelítést képvisel Christoph Beuttler, a svájci Climeworks klímapolitikai vezetője. Elmondása szerint a levegőben található szénre, mint fenntartható erőforrásra kell tekinteni. Vállalatuk egyike azoknak a cégeknek, akik olyan eszközöket fejlesztenek, amelyek kivonják a szén-dioxidot a légkörből. A technológia egyelőre meglehetősen drága, de úgy vélik, ha kellőképpen elterjed, nagy szerepet játszhat a légköri szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, és ezáltal az éghajlatváltozás megelőzésében. Ugyanakkor, mintegy melléktermékként, nagy mennyiségű értékes szenet is előállítanak, amelyet az üzemanyagoktól kezdve a műanyagokig mindenre fel lehet használni.

A Climeworks új Orca-üzeme Izlandon – forrás: Dezeen
2/3
A Climeworks új Orca-üzeme Izlandon – forrás: Dezeen

„A szén a legértékesebb erőforrás a társadalmunkban" – magyarázza Beuttler a Dezennek adott interjúban. „Társadalmunkat a szénre építettük. A probléma az, hogy ez a földből jön ki, és további szén-dioxidot juttat a légkörbe." Az általuk javasolt technológiai megoldásokkal ez megfordítható, és a légkörből kivont szén-dioxid válik nyersanyaggá. „Az égből, nem pedig a földből építhetünk anyagokat" – mondja Beuttler. „És ez az elképzelés áll a szénforradalom mögött."

A Beuttler által képviselt álláspont, ami részben Cox gondolataiban is megjelenik – csakúgy, mint a Dezeen sorozatának több másik cikkében – technológiai megoldásokat keres a klímaválság elkerülésére. Eszerint a techno-optimista nézet szerint éppúgy, ahogy a korábbi technológiák a környezeti problémák okozói, azok megoldásait is technológiai úton kell keresni. Samuel Alexander definíciója szerint a techno-optimizmus „az a meggyőződés, hogy a tudomány és a technológia képes lesz megoldást találni korunk társadalmi és környezeti problémáira anélkül, hogy alapvetően újragondolnánk a növekedésen alapuló gazdasági berendezkedést és a nyugati-típusú jóléti életmódot." Ennek a megközelítésnek a kritikusai éppen ezért azt hangsúlyozzák, hogy önmagában a technológiai megoldások nem képesek megoldani a problémát, ha ez nem társul egyfajta gondolkodásmódbeli váltással. Ez utóbbit képviseli például az Elisa Iturbe által definiált karbonforma fogalma, amely épp a szénalapú energiahordozókra épülő társadalmi-gazdasági rendszert – és ennek térbeli megnyilatkozását – kívánja újragondolni – melyet nemrég az Építészfórumon is bemutattunk.

Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk