Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Design/Fotó

Kádár-kockák Rómában

1/4

Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

Hirdetés
Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters
Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters
Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters
Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters
1/4

Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

Kádár-kockák Rómában
Design/Fotó

Kádár-kockák Rómában

2018.05.16. 09:54

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Róma

Építészek, alkotók:
Katharina Roters, Szolnoki József

Május 18-án nyílik a Római Magyar Akadémia galériájában Katharina Roters és Szolnoki József „HUNGARIAN CUBES. A legvidámabb barakk" című kiállítása, amely Roters világsikert aratott fotósorozatát és az arra épülő kutatást mutatja be. A kiállítás kurátora Torma Tamás. 

Katharina Roters és Szolnoki József 2014-ben publikálta díjnyertes Hungarian Cubes című könyvét, ami a XX. századi magyar építészet egyik legérdékesebb jelenségére hívta fel a figyelmet. A gulyáskommunizmus sátortetős kockaházainak homlokzatait díszítő „posztfolklór" formanyelv egyszerre volt népi és modern. Egyszerre társadalmasított és individualizált. Sőt, a korszellemnek megfelelően, egyfajta szociális kényszerként felülírta a korábbi építésű épületállomány jelentős részét is. A korszak letűnése a kilencvenes években megjelenő nemesvakolatok után napjaink szigeteléseivel érkezett el végső szakaszába. A német fotográfus tehát az utolsó pillanatban érkezett a magyar bennszülöttek közé. Fényképei az értelmiség számára eleddig láthatatlan, szocialista népi kultúrának állítanak emléket.


Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters
1/4
Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

 

A "kapart kőporos" díszítő technológia a reneszánsz sgrafittóig vezethető vissza, melynek elnevezése az olasz sgraffiare vagy graffiare, azaz kaparni igéből ered. Ez a technika évszázadokon át a társadalom felsőbb rétegei számára emelt épületek széles körben elterjedt díszítési módja volt. A süllyedő kultúrjavak elméletének megfelelően jelent meg a huszadik század második felében a magyar agrárproletariátus otthonainak homlokzatán.

A magánerős családi ház építése a mezőgazdaság szocialista átalakításán keresztül vált a kulcs momentummá a parasztság számára. Ezt az időszakot a kisajátító államosítás, az erőltetett iparosítás és szövetkezetesítés határozta meg. A Párt képtelen volt eleget tenni a 15 éves lakásépítési tervben vállaltaknak, a saját lakhatásának megoldását a vidéki lakosságra bízta. Az 1956-os forradalom leverése után megkötött un. „életszínvonal" alkunak megfelelően engedélyezte az ideológiailag paradox privát mezőgazdaságot is. A kollektív termelés útjára lépett paraszt-proletár így a jellegét tekintve kapitalista, azaz „fekete" tőkéből építette fel az új otthonát, a sátortetős kockaházat.


Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters
2/4
Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

 

A hatvanas, hetvenes években körülbelül félmillió „vidéki panel" épült. A viszonylag rövid idő alatt, meglehetősen magas számban létrejött, hasonló méretű és formájú homlokzat egy gigantikus „vetítővászonná" állt össze. A „legvidámabb barakk" homlokzatát díszítő formanyelv egyszerre volt népi és modern. Egyszerre társadalmasított és individualizált. Sőt, a korszellemnek megfelelően, egy fajta szociális kényszerként felülírta a korábbi építésű épületállomány jelentős részét is. A korszak legreprezentatívabb kulturális technikájaként azonban egészen addig sodródott láthatatlanul, a létező és a felfogott között, amíg rá nem vetült az „idegen" tekintete. A német fotográfus tipológiája a feje tetejére állította az értelmiség által a szocialista népi kultúráról kialakított hivatalos képet.

„Én nem fotósnak látom magam, hanem festőnek. Ezeken a fotókon látszik is, hogy a szín nagyon nagy szerepet játszott. A házakat díszítő elemek is kedvezőek voltak, mert az esztétikájukban is van egy popos színhasználat. Egyszerű, élénk színek használata. Az analóg technikával készített fotók a digitális utómunka során – a redundáns elemek (villanydrótok, antennák, a növényzet stb.) eltávolítása által – úgynevezett tiszta jelekké alakultak át. Mindegyik fotó frontális. Tehát nem egy építészeti térről, formáról vagy volumenről van szó. Az esztétikailag absztrahált épületportrék tipológiáján keresztül lehetővé vált, hogy a homlokzaton megjelenő centrális esemény kirajzolódhasson." - Katharina Roters


Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters
3/4
Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

 

A fotókiállítás június 15-ig tekinthető meg a Római Magyar Akadémia galériájában. 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.