Nézőpontok/Kritika

Jogtalan építészet II. - egyszerűen bejelentve

1/4

építész: Rumi Imre

Hirdetés
?>
építész: Rumi Imre
?>
építész: Rumi Imre
?>
építész: Rumi Imre
?>
építész: Rumi Imre
1/4

építész: Rumi Imre

Jogtalan építészet II. - egyszerűen bejelentve
Nézőpontok/Kritika

Jogtalan építészet II. - egyszerűen bejelentve

2016.02.05. 09:11

Cikkinfó

Szerzők:
Rumi Imre

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
11

Számtalan kamarai nyilatkozatot olvashattunk az elmúlt időszakban a 300 nm-es törvény kapcsán, ám mi a helyzet a nyilatkozatokon túl, a valóságban? Rumi Imre januárban átesett az egyszerű bejelentési eljáráson, tapasztalatait olvashatják most. 

Közel hat esztendeje, 2009 közepén publikálta az építészfórum hasonló című írásomat. Úgy gondolom, hogy napjainkban időszerűvé vált, hogy folytassam a korábbi gondolatokat. 

Azóta sok minden megváltozott a társadalmunkban. Azok közé tartozom, akik nagyon várták az építésügy változásait is. Most végre erre is sor kerül. Mégis egy kicsit értetlenül nézem a történéseket. Nem értem, hogy a jogalkotók miért nem koherens rendszerben nyúltak az építési joghoz és nem értem az ellenséges szakmai reakciókat sem. Csodálkozva nézem a valótlan állításokkal tűzdelt, a saját érdekek alapján vezérelt írásokat, állításokat.

Azt hiszem, hogy a szakmán belül szélesebb körben kellene egyet értenünk. Vitathatatlan, hogy az 1977-es építési törvény (Étv.) alapján felállított rendszer nem hozta meg a hozzá fűzött eredményeket. Az épített környezet minősége nem javult az elvárt mértékben és a bürokrácia az építészeti minőségtől függetlenül akadályozta a beruházók céljainak megvalósítását. Az engedélyezési eljárás során a hatóságok nem voltak partnerek a fejlesztésben (tisztelet a kivételnek), az építészeti minőség valójában nem is érdekelte őket. Sajátos jogértelmezéssel (kevés kivétellel) valósággal sanyargatták az építtetőket. Úgy vélem, teljes joggal mondhatja a lakosságot képviselő politika, hogy erre nincs szüksége az országnak. Álláspontom szerint, nem a politika építi le az építésügyet, hanem eddigi tevékenységünkkel mi magunk (együtt!), a szakma gyakorlói értük ezt el. Tucatszám tudnám ismertetni a hatóságok packázását, konkrét példákkal bizonyíthatom, ha van erre érdeklődés.

Eddigi, több évtizedes munkáim során az építésügyet érintő ügyeket (építészeti és településrendezési ügyeket is) átélhettem már tervezői, szakértői, építtetői, főépítészi és kamarai tisztségviselői, sőt önkormányzati képviselői oldalról is. Ráadásul különböző településeken, különböző módon. Határozottan állíthatom, hogy az egyesek által most hirtelen féltett helyi építési szabályzatok is elvetették a sulykot. Nagyon sok településen túlszabályoznak, fölösleges előírásokat tesznek, sokszor jogszabálysértően, végrehajthatatlan szabályokkal burkolt építési tilalmat tartalmaznak. Természetesen erre is van tucatnyi példám, de csak egyet emelek ki, amely módszer szerintem hazánkban több ezer ember építési jogait korlátozza évtizedek óta, mert az önkormányzatok nem korrektül végzik el kötelező településrendezési feladataikat.

Egyik megyei jogú városunk önkormányzata a helyi építési szabályzatában, lakóterületi építési övezeti telkekre bevezette az ún. „Tak" jelölést, ahol a kialakult rendezetlen telekszerkezetben a szabályozási terv nem jelöl tömbfeltárást, hanem a tulajdonosok helyenként több százas közösségének írják elő, hogy összefogva, megegyezve – amely szinte lehetetlen – készítsenek a teljes tömbre telekalakítási és újraparcellázási tervet. 

építész: Rumi Imre
2/4
építész: Rumi Imre



Ehhez hasonló módszert több településen alkalmaznak, és az okait is értem, de ez a jogilag is erősen kifogásolható megoldás eddig felért egy burkolt építési tilalommal. Most aggódnak a helyi döntéselőkészítők, hogy mi lesz, ha nem kell figyelembe venni a HÉSZ-nek ezen előírását és a tulajdonosok végre házat építhetnek a saját, több mint egy évtizede kertvárosias lakóterületben lévő telkükre. Hozzáteszem, mindezt az önkormányzat az érintett államigazgatási szervekkel egyeztetve az állami főépítész „áldásával", a települési főépítész előkészítésében iktatta be és tartja fenn, mintegy 15 éve.

Tudomásul kellene vennünk végre, hogy a lakosság nem fogja örökké tétlenül nézni a hivatali packázást. Érdekeik érvényesítésére elmennek a politikai döntéshozókhoz és a 300m2-es törvényhez hasonló döntések születhetnek. Valljuk be, hogy teljes joggal! Be kell látnunk, hogy a városépítészet nem határoz meg társadalmi folyamatokat, hanem csak befolyásol, és jó esetben szolgál és segít.

A lassan húsz évessé váló Magyar Építész Kamara szerepe a jogszabály előkészítési folyamatban rendkívül rejtélyessé vált. Számomra nyilvánvaló a szakmai közreműködés a jogszabályok előkészítésénél. A hibáktól és hiányosságoktól függetlenül ez látszik a 456-os kormányrendelet szövegén is. Több építész kollégát megkérdeztem, hogy személy szerint ki volt az, aki szakmailag közreműködött a jogszabály előkészítésében. (Olyanokat is, akikről köztudott, hogy dolgoznak a politikusok közelében.) Érdekes módon mindenki tagad és elhatárolódik. Pedig belátható, hogy nem Rogán Antal és Varga Mihály fogalmazta meg a 300m2-es törvényt és a 456-os kormányrendeletet.

A Magyar Építész Kamara „határozott hangú közlemény"-ben a kormánnyal kötött stratégiai együttműködéséről filozofál és általános elveket ismertet konkrét javaslatok helyett. Közlik, hogy a Magyar Építész Kamara egy éve dolgozik együtt a Miniszterelnökséggel. Vajon személy szerint ki képviseli a Magyar Építész Kamarát a tárgyalásokon? Milyen feladattal és milyen felelősséggel és konkrétan, a részleteket illetően mit képvisel? Úgy látom a nyilvánosság a Magyar Építész Kamaránál megszűnt. Sőt, egy korábbi közleményből megtudhattuk, hogy aki egy közérdekű szakmai kérdésekről folytatott, zártkörű tárgyalásról információt tesz nyilvánossá, azt elmarasztalják.

Emlékeztetőül jelzem, hogy a Magyar Építész Kamara önigazgatás elvén működő, közfeladatot ellátó köztestület. Törvényi feladatai között szerepel többek között, hogy „tájékoztatják a mérnököket, illetve építészeket az aktuális szakmai kérdésekről". Lehet, hogy nem kísérem megfelelő figyelemmel a Magyar Építész Kamara munkáját, de az elmúlt időszak aktuális kérdéseiről nem láttam konkrét tájékoztatót. Annak viszont örülök, hogy legalább néhány területi kamara veszi a fáradságot és viszonylag konkrét véleményt fogalmaz meg, amelyek – hibáik ellenére – talán további tárgyalásra is alkalmasak.

Januárban próbaképpen átestem az egyszerű bejelentési eljáráson. Saját magam számára készítettem bejelentési dokumentációt egy kb. 230 m2-es, négylakásos lakóépületre. Számomra sok tanulsággal járt ez a kétségtelenül szokatlan, egyszerű bejelentési eljárás, de hiányosságai ellenére közel sem annyira rossz, mint ahogy azt sokan ismertetik. Javaslom, hogy aki erről nyilatkozik, legalább egyszer próbálja ki. Valójában néhány kérdéskör beiktatásával, pontosításával rendbe lehetne tenni az eljárás rendjét. Kétségtelenül szükség lenne valamiféle közérdeket érintő, szabályozott, egyszerű kontrollra. Az új és meglévő épületek között is szükség lenne valamiféle arányosságra.

építész: Rumi Imre
3/4
építész: Rumi Imre



Lássuk tisztán, hogy az egyszerű bejelentési eljárás nem arról szól, hogy nem kell tervet, mondjuk alaprajzot készíteni. Arról van szó, hogy csak bizonyos terveket kell benyújtani. Saját példámon is megtapasztaltam, hogy nem lehet pontos helyiséglistát készíteni jó alaprajz nélkül. Ráadásul, amikor az alaprajzot 1:50-ben feldolgoztam önmagamnak, akkor a helyiségek méretei pontosodtak, megváltoztak és új bejelentést tettem. Bár nem tisztázott, hogy milyen mértékben térhetünk el a bejelentéstől.

A 456-os rendeletben az sem tisztázott, hogy több utcára nyíló telek esetében több utcaképet kell-e készíteni. Nem szeretnék nagyon elveszni a részletekben, mert a korábbi építésügyi rendszer éppen a részletesen leíró jellegű jogalkotás miatt vált túlszabályozottá, elfogadhatatlanná. A jogszabályoknak nem csak a szó szerinti nyelvtani értelmezése lehetséges, hanem létezik logikai, sőt rendszerszerű értelmezési módja is. Ha ezt legalább szakmán belül elfogadnánk, akkor egyértelmű lenne, hogy a 456-os egyes számban fogalmaz ugyan, de akkor is minden utcáról készítünk utcaképet. Szakmailag azt is ki tudjuk találni, hogy mi az utcakép. Nem kell értelmezést kérni görbe vagy erősen lejtő utcák esetében sem.

Mivel a bejelentett adatoknak megfelelő épületet – szerintem – tervek nélkül nem lehet megvalósítani, legalábbis én magamnak sem tudom terv nélkül megépíteni, így elkezdtem a kiviteli tervek készítését is. Nem értem, hogy miért tételezik fel rendre a megszólalók, hogy az építtetők nem fognak tervdokumentációkat készíttetni. Tételezzük fel, hogy elkészülnek a szükséges tervek, amelyek a jogszabályoknak is és a szakmai követelményeknek is meg fognak felelni.

A helyi építési szabályzatot, amely legalább 40%-os és legfeljebb 60%-os beépítettséget ír elő, kétségtelenül megsértettem, mert nekem csak 24%-ot sikerült teljesítenem. Általában attól félünk, hogy túlépítik a telkeket. Saját speciális helyzetemben, a legkisebb beépítettséget nem tudtam teljesíteni, mert a telek fele az önkormányzaté és az általa használt részre mégsem illik építeni. Nem érzem, hogy szakmai, etikai vétséget követtem volna el a fenti HÉSZ előírás figyelmen kívül hagyásával.

A Budapesti Építész Kamara tájékoztatója is tartalmaz számomra meglepő kijelentést „Jogszabálysértést és jogosulatlan tervezés etikai vétségét követi el az építész tervező, ha a szakági munkarészeket jogosult szakági tervező bevonása nélkül készíti el, illetve aláírja." A 456-os kormányrendelet egészen pontosan a „g) közműellátás ismertetése, h) gépészeti rendszerek összefoglaló leírása," megfogalmazással határozza meg a műszaki leírás tartalmát.
Nem gondolom, hogy jogosulatlan tervezést követek el, ha összefoglaló leírást, ismertetést írok a saját házam közműveiről és a gépészetéről. (A saját egészségi állapotomról is tudok ismertetést írni, mégsem tekinthető orvosi tevékenységnek, ha megteszem.)

építész: Rumi Imre
4/4
építész: Rumi Imre



A saját házam szakági kiviteli terveit pedig értelemszerűen, arra jogosult tervező kollégákkal fogom elkészíttetni, de csak akkor, ha időszerű lesz.
Szerintem, abba kellene hagyni ezt a saját érdekeken nyugvó, nem teljesen korrekt jogértelmezést és arra kellene koncentrálnunk, hogy pontosan milyen szövegszerű módosítási javaslatot tegyen a szakma. Erre vonatkozó konkrét javaslatot még nem láttam.

Korábban, amikor tudtuk, hogy személy szerint ki a felelős egy-egy jogszabály előkészítésért, volt hagyománya az építési jogszabályok egyeztetésének. Például, a 2012-es építési és kamarai törvény módosítás során nekem is volt lehetőségem közel egy tucat módosító javaslatot írni, amelyeket egy országgyűlési képviselő terjesztett be, s melyeknek kb. felét befogadta az előterjesztő minisztérium és bekerült a törvénybe. Ennek köszönhető például a kettős kamarai tagság kezelése. Nem hiszem, hogy jelenleg nincs lehetőség arra, hogy a Magyar Építész Kamara konkrétan, szövegszerűen előkészített jogszabály módosítást kezdeményezzen, amelyet széles körben, előzetesen meg is vitathat a tagjaival.

Szerintem az általános elvekben eddig is egyetértés volt, ezek rendszeres ismételgetésével, konkrétumok nélküli filozofálással nem jutunk előre, még akkor sem, ha nyelvészkedve, az elveket egyre szebben, sikerül megfogalmazni. Gondolom, nem vagyok egyedül, aki megtapasztalta, hogy az idő nagyon gyorsan elszalad. Szebben mondva: „Elhull a virág, eliramlik az élet..." Konkrét, kézzel fogható, szemmel látható eredmények nélkül nem sok értelme van a szakmai közéleti tevékenységnek sem.


Rumi Imre
Érd, 2016. február 3.

 

Vélemények (11)
Kubinyi György
2016.02.06.
14:16

Szeretném a blogot írók és főleg az olvasók figyelmébe ajánlani azt a  MÉSZ elnöksége nyilatkozatához fűzött blogbejegyzést  amit "szabotamastervezo" kollegánk tett közzé. Nem csak a saját helyén pontos reakció, de ide is illik, szinte szórol szóra.

A bejegyzés helyzetelemzésével döntően egyetértek, és ott ezt ki fejtettem, itt megismételni feleslegesnek tartom.

Kubinyi György

Kőnig Tamás
2016.02.06.
03:43

Imre (és mások, akiknek hasonló a véleményük),

szerintem a "nem packázás" konstrukív megoldása nem a "ne is csináljon semmit". (A "saját anyagi érdekeikben tiltakozás" szerintem igaztalan vád.)

egy-fo-epitesz
2016.02.06.
06:56

@Kőnig Tamás: a szellemi képességek és a korrupció témát rakjuk félre...

de az építéshatóság alapvetően olyan intézmény, ami nem "tett hozzá" a minőséghez, sem a kreativitáshoz, sőt leginkább rontotta azt.

minden stoptáblánál sem áll rendőr, hogy írásos engedélyt adjon a továbbhaladásra

amúgy a párhuzam annyiban is áll, hogy mire kiadták a "pecsétet" akkora a helyzet is radikálisan megváltozhatott (család, jogi-, gazdasági környezet stb)

szögezzük le, hogy az építéshatóságok (már a létükkel is) csak KÁRT okozni tudtak és nem előztek meg semmit...

a főépítészek (hészestül) nagyrésze pedig belterjes, korlátolt, de semmiképp nem a településkép minőségi őrei voltak... annyik voltak a településképnek, mint gazdaságnak a CSOK...

bardóczi
2016.02.06.
07:17

@egy-fo-epitesz: szeretném helyre tenni ezt a véleményem szerint erősen sántító hasonlatot a stop tábláról. Szerintem azért nem áll rendőr minden stop táblánál, mert létezik KRESZ. A KRESZ nem öncélú dolog, miatta vagyunk képesek az utakon úgy közlekedni, hogy az ne torkolljon tömegkatasztrófába. A KRESZ hosszú idő alatt, hatósági és szakértői anyagok során keresztül formálódott, sőt formálódik. A KRESZ nélkül nem lenne Stop tábla sem. Az autósok zöme betartja a KRESZ-t és megáll a Stop táblánál. A KRESZ olyan mint a HÉSZ. Szabálygyűjtemény. Nem öncélú. Nem biztos, hogy mindenki érti, felfogja az értelmét az úton annak, hogy itt lassíts 30 km -re, de amikor satufékkel meg tud állni egy útra kigurult labda és egy kisgyerek előtt, akkor rájön arra, akadhatnak magasabb szempontok is annál, hogy ő a verdájával 70-el hasíthasson.

egy-fo-epitesz
2016.02.06.
07:44

@bardóczi: KRESZ = OTÉK,

sofőr = építész (mindkettőhöz JOGOSÍTVÁNY SZÜKSÉGES, annak igazolásául, hogy a kreszt/otékot stb ismeri...)

bardóczi
2016.02.06.
07:51

@egy-fo-epitesz: Igaz. A HÉSz valóban nem a KRESZ, hanem a közútkezelő. Az a szerv, aki tudja, hol a vadátvonulás, hol a parkolási zónahatár, s a táblákat oda rakja ki és pont azokat, amiket kell. Nem fordítva. A sofőr ugyanis nem tudja, hova milyen tábla való.Ön éppen arra biztat, hogy bízzuk a sofőrre, ő majd kirakja a Stop táblát a megfelelő helyre.

egy-fo-epitesz
2016.02.05.
15:02

Rumi Imre minden szavával egyetértek!

A terjeszkedő HÉSZ-ek, főépítészek és építéshatóságok maffiaszserűen túlburjánoztak... A visszanyesésükkel nem kell a szakmát félteni. Semmilyen szakmaiság nem veszett el a kiiktatásukkal, sőőőt... a korrupciónak és a packázásnak lehet vége.

Az építészek KÉPZETT, ÉRTELMES SZAKemberek. Bízzunk bennük. Szerintem radikálisan fog nőni a minőség és a településkép (amire hivatkoznak és anynira féltenek a székükbe kapaszkodó lusta hivatalnokok, az) is sokkal előnyösebb lesz.

Ki ne lenne tisztában azzal, hogy a hivatalokban a szakma legalja, a szerencsétlen máshol érvélnyesülni nem tudó "kollégák" ülnek, nagyrészt (tisztelet a kevés kivételnek).

Ki ne látná, hogy a településtervezés egy elavult, belterjes zárt maffiaszerű közösség negyon kevés pozitív ellenpéldával...

A főépítészek a vétójoguk óta nagyon "elszemtelenedtek" és a hatalmukkal visszaélve basáskodnak és képvielik a legtöbbször téves nézeteiket foggal körömmel.

Ezeket a megoldhatatlan gordiuszi csomókat mind egy vágással oldotta meg most a kormány...

Obermayer Zsóka
2016.02.06.
15:40

@egy-fo-epitesz: Azért azon a bizonyos gordiuszi csomón még nagyon sok a vágnivaló. Ez az intézkedés nem oldja meg.

Egy tegnapi hír a TERVLAP. hu-ról: 

2016. február 05. péntek  TERVLAP.hu

Lázár János elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kapcsán az építésügyi szabályokról.

Közölte, a kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért.

("Megerősítésre kerül a megbízó, és az építész közötti jogviszony. Utóbbinak minden szabályt be kell tartania, hogy ne épülhessen városképet károsító épület. Készek új településképi törvényt hozni, ami lehetőséget ad fontos épületek városképi védelmére." –mno.hu; "az építés során az építész és a felelős műszaki vezető felelős mindenért. Ez a felállás garanciát jelent a hitelező pénzintézeteknek, a településeknek, városvédőknek." – index.hu)

Hozzátette: a kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés során a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet.

Lázár János ismertetése szerint továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv.

Ez a hír számomra rengeteg kérdést vet fel, melyekre még nem tudom, hogy hol, de válaszokat szeretnék kapni. Vagy csak egyedül vagyok...?

egy-fo-epitesz
2016.02.06.
16:01

@Obermayer Zsóka: válasz a kérdéseire: nyugodjon meg. az építészet súlyát a vállunkra kell venni. kell alakítani rendes érdekvédelmi szervezeteket, biztosítással, jogi-, szakmai képviselettel....

a komcsi rendszerű régi szervezeteket el kell dobni...

aki pedig nem meri felvállalni, az kérhet építési engedélyt (Hésszel, tervtanácsok sorozatával, és hatósági packázással) továbbra is.... pusztán valamelyik paramétert át kell "hágni nem lakó rendeltetés, vagy nem új épület, vagy 301 nm stb ...)

Obermayer Zsóka
2016.02.06.
17:51

@egy-fo-epitesz: Én nem vagyok nyugtalan, kedves egy-fo-epitesz (persze jobban örülnék, ha építő véleményét névvel vállalná)!

És bár elolvastam a bejegyzéseit, nem tartom annyira egyszerűnek azt, amit leír. Legalábbis a megvalósításukat. Addig, amíg ma Magyarországon kamarai tagsághoz kötött tevékenységből élünk jópáran, addig nem olyan egyszerű új érdekképviseleti szervezetet létrehozni. Persze az is igaz, hogy a Kamara nem képviseli az érdekeinket, s mást kell kitalálni helyette.

DE! Több, mint 40 éves tapasztalattal mondhatom, nem a felelősség felvállalása a probléma, hiszen eddig is, teljes szakmai, emberi felelősséggel végeztük legtöbben a dolgunkat, hanem egy 6 napos munka kötelezővé tétele 180.000.- Ft-ért!??? (ellentétben a kamarai díszabással).

A másik, hogy - amit Rumi Imre is megfogalmazott - nem kéri ki a Kamara a jogszabályok készítésének idején - a szakmához értők véleményét.

Szóval nem is szeretnék további vitát, főleg úgy, hogy nem tudom kivel vitatkozom.

bardóczi
2016.02.05.
13:01

Kedves Imre! Szerintem néhány dologban téves diagnózist állított fel és ez nem kis részben annak köszönhető, hogy az itt példaként bemutatott folyamatban az építész és a megbízó személye azonos. Egy építész a saját magának tervezett háznál nem kísérli meg megspórolni a kiviteli dokumentáció és a szakági tervezés költségét. Egy megbízó viszont igen, erről nagyon sokan beszélnek most már folyamatban lévő munkák esetén is. Ez pedig minőségi problémákhoz fog vezetni, hiszen ebben a példában is érzékelhettük, hogyan pontosodott az alaprajz 1:50-es léptékben az 1:200-ashoz képest. Egészen biztos vannak túlszabályozások a HÉSZ-ekben, egészen biztosan vannak packázó hivatalok és hivatalnokok, de ugyanúgy egészen biztosan vannak építész tervezők is, akik egy-egy házprojekt mögül szemlélve a világot nem látják a nagyobb képet. Például, hogy hosszútávon milyen folyamatokat generál a zöldmezős lakópark építés, a bányatavak melletti építkezés, a forgalmas, zajos útvonalak vagy vasútvonalak mellé település, a szennyvíztisztítók vagy a vízbázisok védőövezetébe építés, a jó minőségű termőföldek művelésből való kivonása, az árvízveszélyes területekre építés, az üdülőterületekbe vagy a zártkertekben való családi ház építés, a közművesítés vagy a kiépítelen, túl szűken szabályozott (kialakult) utak hiánya a beépült területeken egy település életében. Ha például azok a tulajdonosok, akik az ön példájában egy rendezetlen telekszerkezet ellenére egy részletesebb szabályozás nélkül elkezdenek házat építeni a saját vélt, vagy valós telekrészükre, azok majd második körben jól elpereskednek rajta, hogy egyik elépítette a másik lehetőségeit, lehetséges szolgalmi jogait, amivel az a páciens is jogosulttá vált volna az építésre. A perköltséget meg majd fizetheti az építész, hisz a hatóságnak már nincs engedélyezési jogköre. A HÉSZ ezek miatt is van, sőt az erőforrásokkal való optimális gazdálkodás, a településszövet optimalizálás miatt jött létre, az építtetői túlkapások ellen véd, konszenzust teremt rendezetlen telekügyekben, települési és táji értékeket őriz. Ha okafogyott műfajjá silányítjuk a HÉSZ-t, akkor a települések önrendelkezési jogát sértjük meg és hozzuk vele akár a település gazdálkodását lehetetlen helyzetbe. A 300 m2 alatti lakóingatlan tulajdonosa HÉSZ előírások hiányában bátran épít majd oda, ahova akar és második körben követeli hozzá az utat, a felszíni vízelvezetést, a parkolót, a csatornát, a vizet, az óvodát és az iskolát, a tömegközlekedést, az orvosi ellátást az önkormányzattól, anélkül hogy ehhez anyagilag hozzájárulna. Egy konkrét ház tervezője ezeket a szempontokat önmagától általában nem látja át (ezért is van az hogy a HÉSZ különféle szakterületek nagyon szoros együttműködése és közös hatáselemzése alapján készül), de ha át is látja, nagyon könnyen túllép rajta, ha a megrendelője érdekeivel ez ütközik. Abba a tenyérbe nem szívesen köp senki, aki a kenyeret adja. A település keletkezéstörténete, ahol ön él (Érd - a korabeli ingatlanpanamások hirdetései szerint a "magyar Svájc") a legtökéletesebb állatorvosi lova annak, ami HÉSZ nélkül egy településsel (egy agglomerációval) megtörténhet.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk