Közélet, hírek

Ismét napirenden a Duna alatti vasúti alagút megépítése és a Déli pályaudvar eltűnése

1/2

Forrás: Vitézy Dávid Facebook

?>
Forrás: Vitézy Dávid Facebook
?>
1978-as fotó a pályaudvarról. Forrás: Fortepan
1/2

Forrás: Vitézy Dávid Facebook

Ismét napirenden a Duna alatti vasúti alagút megépítése és a Déli pályaudvar eltűnése
Közélet, hírek

Ismét napirenden a Duna alatti vasúti alagút megépítése és a Déli pályaudvar eltűnése

2021.10.06. 17:11

A 4 és fél kilométeres Duna alatti vasúti alagút megépítésével "eltűnne a Déli pályaudvar a föld felszínéről". Belbudán a sínek elvágó hatása megszűnne, értékes területek szabadulhatnának fel, valamint felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része is - hangzott el a Budapest Fejlesztési Központ és a Portfolio Vasút a Duna alatt konferenciáján.

Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy évente a HÉV 73 millió fős utasforgalmat generál, a MÁV forgalma 138 millió fő éves szinten. 4 millió azoknak a száma, akik napi, de legalább heti rendszerességgel Budapestre jönnek, ők azok, akiknek utazniuk kell a fővárosba. Vasúti stratégiára azért van szükség, mert az elővárosi, agglomerációs népesség nő, 10 év alatt 36%-kal lett több a gépkocsik száma az agglomerációban, így egyre nagyobb a közlekedési nyomás. A városhatárt átlépők közül 10 emberből 7 gépkocsival érkezik.

Hárompilléres megoldásban gondolkoznak: az első lépés, ami meg tudja állítani a közlekedés romlását, a közlekedés fejlesztése, azon belül is a kötöttpályás fejlesztés. A második pillér a külső körúti elemek fejlesztése, illetve a hiányzó peremhidak, az Aquincumi és a Galvani híd megépítése. Ezek elkerülhetővé teszik a belvárost. A számítások szerint csak a Galvani híd megépítése naponta 30-50 ezer autóval tudja csökkenteni a belváros forgalmát. A harmadik elem a P+R parkolók építése, hogy lehetséges legyen a közlekedési mód váltása.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egy húszéves, 4000 milliárd forintos, többségében EU-s forrásokból finanszírozott projekt, amiből 1200-1500 milliárd forint már biztosított. Ennek keretében többek között 16 hiányzó megállót építenek, a meglévő vasutakat felújítanák, és a járműparkot is fejlesztenék. A stratégia célja, hogy minden állomásról óránként legalább 4 vonat induljon Budapestre, amelyekkel legalább 3 metróvonalat el lehessen érni, kétszereződjön meg a budapesti-elővárosi vasútforgalom (ma naponta félmillióan használják), amivel egymillióra növelhető a használók száma. Mindezt egyetlen bérlettel vagy jeggyel lehessen igénybe venni.

"Egy 4 és fél kilométeres alagút megépítését tervezzük, ami a Déli pályaudvar után, még Kelenföld előtt jönne fel a földből. Ezáltal felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része, az Eiffel-csarnok megtartásával. Eltűnne továbbá a Déli pályaudvar a föld felszínéről, amivel megszűnne Bel-Budán a sínek elvágó hatása. Megnyílnának közösségi- és ingatlanfejlesztésekre ezek a területek" - mondta el Fürjes Balázs. 

A BAVS, vagyis a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia keretein belül megvalósítás előtt álló vasúti alagút egy 4,5 km-es új föld alatti nyomvonallal a Duna alatt kötné össze Budapest két fontos pályaudvarát, a Déli és a Nyugati pályaudvart. Vitézy Dávid elmondása szerint az eddigi felmérések alapján a stratégia alapvető céljait a lakosság 92 százaléka Budapesten is támogatja. A trendek azt mutatják, hogy Európa más városaiban is folyamatosan alakítják átmenővé a korábbi fejpályaudvari rendszert. A sokszor példaként hozott Bécsben az elmúlt tíz évben 26 km vasúti alagút épült. 

A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója ismertette: az alagút célja a budapesti vasúti közlekedés erősítése. Az elmúlt években korszerűsített vonalakon sok helyen már most megduplázódott az utasforgalom, de egyes településeken akár a mai 5-6-szorosa is lehetne a vasutat használók száma. Az utasszám növekedéséhez óránként 42-ről 93-ra kellene növelni a fővárosba bejövő vonatok számát, és összességében 100-120 motorvonattal többre van szükség ahhoz, hogy a tervezett járatsűrűség biztosítható legyen, amihez elengedhetetlen az alagút kialakítása. Emellett helytakarékosabb is egy ilyen rendszer a fejpályaudvarokhoz képest.

Forrás: Vitézy Dávid Facebook
1/2
Forrás: Vitézy Dávid Facebook



A projekt célja egy XXI. századi, klímabarát, digitális, versenyképes, robusztus és átjárható rendszer kiépítése, amihez az alagút nélkülözhetetlen, a kiépítése eredményeként 10-30 perces megtakarítási idők jönnek létre. A stratégia mostanra elkészült, az alagút megvalósíthatósági tanulmányának 2022 második negyedévére kell elkészülnie, míg a környezeti hatásvizsgálatnak 2023 harmadik negyedévéig. A tervezés uniós és hazai forrásból zajlik, széleskörű szakértői résztvevőkkel.

A tervek szerint a Kelenföldi pályaudvartól a Kis-Gellérthegyig a mai nyomvonal maradna, majd a Mészáros utcánál kezdenének süllyedni az új sínek, amik a Széll Kálmán téren kapcsolódnának a metróhoz. Ezt követően a Duna alatti alagút után érnék el a Nyugati pályaudvart, ami után visszatérne a felszínre és a Dózsa György útnál érné el ismét a mai nyomvonalat.

A 2-es metróhoz való csatlakozásnál több nyomvonalat is vizsgálták – a Batthyány tér, a Kossuth tér és a Deák Ferenc tér egyaránt szóba került –, de hidrogeológiai és forgalmi modellezés alapján a Széll Kálmán téri nyomvonal lesz a megfelelő. Annak érdekében, hogy az InterCity-k a Széll Kálmán téren meg tudjanak állni, egy 300 méter hosszú, 4 vágányos állomás kialakítása lenne szükséges. A köztes megállókról azonban egyelőre nincs még döntés, noha a bevezető szakaszon a Sashegy-Naphegy térségében vizsgálják egy megálló létesítését. Viszont a Déli pályaudvar megszűnését javasolja a tanulmány, ami így átadható lenne a városnak.

A Nyugati pályaudvart az alagút nélkül is teljesen fel kellene újítani, de úgy, hogy az teljesen kompatibilis legyen az alagúttal. Ennek eredményeként egy 8 vágányú, föld alatti megálló kialakítására van szükség. Ha elkészül az alagút és majd idővel az 5-ös metró, akkor a Nyugati pályaudvarnak 162 ezer utast kell kiszolgálnia naponta, ami a mai forgalom több mint duplája. Az alagút építési ideje alatt fontos cél, hogy a Nyugati pályaudvar végig működjön, de a Déli pályaudvart sem lehet 8 évre lezárni - hangzott el a konferencián.

Az alagút koncepciója már évek óta téma, az Építészfórumon is írtunk róla korábban. Bardóczi Sándor 2016-os véleménycikkében így fogalmazott: "A Déli pályaudvar fejépülete 1962-ben épült újjá Kőváry György (MÁVTI) tervei alapján. Már a múlt század 30-as éveiben is ki akarták váltani a fejpályaudvart, de mindig győzött a józan ész: tömegközlekedési szempontból ez a csomópont túl értékes ahhoz, hogy felszámoljuk. Más kérdés viszont a felülépítése, hiszen Krisztinaváros és az Alkotás utca között feszülő két hatalmas pályaudvari zárványa nem éppen a legjobb városi helyzetet jelenti. Ugyanakkor ezek a területek javarészt bevágásban vannak, könnyű lenne tehát a hátrányból előnyt kovácsolni. Ehhez azonban a legkevésbé van szükség a pályaudvar közlekedési funkcióinak a feladására, sőt a közeli Vérmező a zöldfelületi fejlesztést sem indokolja."  A pályaudvar épülete bekerült a 2020-as Velencei Építészeti Biennálé magyar projektjébe, az Othernity-be is, ennek apropóján részletesen itt írtunk róla.

Frissítés: Erő Zoltán, Budapest főépítésze cikkünk megjelenése után így egészítette ki annak tartalmát: "Az elképzelések szerint mind a vasúti funkció, mind a Kővári-féle fejépület megmarad. Ez utóbbit terveink szerint fővárosi védelemben is szeretnénk részesíteni. Erről tud a MÁV, tud a BFK, tudnak a korral foglalkozó építésztörténész kollégák - keressük a lehetőségeket."

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk