Közélet, hírek

Megújult és interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában

1/9

A Mezőtúri Városháza, Forrás: Fortepan, 1944, Adományozó: Nagy Gyula

?>
A Mezőtúri Városháza, Forrás: Fortepan, 1944, Adományozó: Nagy Gyula
?>
A felújított városháza, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./Jászai Balázs
?>
Látkép a városháza tornyából, Fotó: Magyar Kastélyprogram/Jászai Balázs
?>
A városháza építéstörténetét bemutató kiállítás rész, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./Jászai Balázs
?>
Mezőtúr birtokosait és a város évszázadait bemutató backlight panelek, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./Jászai Balázs
?>
A főtér épületeit bemutató lebegő makett installáció, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./Jászai Balázs
?>
Mezőtúr századfordulós életét és sajtóját bemutató kiállításrész a díszterem karzatán, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./Jászai Balázs
?>
Mezőtúr emblematikus épületeit bemutató tabló a toronyban, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./ Jászai Balázs
?>
Tabló részlet a toronyban az eredetileg oltásra használt víztartályokon, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./ Jászai Balázs
1/9

A Mezőtúri Városháza, Forrás: Fortepan, 1944, Adományozó: Nagy Gyula

Megújult és interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában
Közélet, hírek

Megújult és interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában

2022.08.24. 16:29

A műemlék eredeti tervpályázatát Spiegel Frigyes és Englerth Károly nyerte, az I. világháború utánra csúszott építkezést azonban már Sebestyén Artúr és Bánlaky Géza irányította, így lényegében az ő változtatásaik határozzák meg az architektúra mai összképét. A grandiózus városháza történetében nemrég új fejezet indult, ráadásul egyedülálló módon a hivatali funkció mellett ezentúl egy tárlatnak is otthont ad, és a tornya is megnyílt a nagyközönség előtt. 

A város 1920-as években emelt neobarokk jellegű épülete az első városháza Magyarországon, amelyben felújítása után – a hivatali funkció mellett – egy interaktív várostörténeti kiállítás is helyet kapott. Az épület augusztus 20-i átadásán Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere, Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke, valamint Virág Zsolt, a koncepciót kidolgozó Magyar Kastélyprogram Nkft. igazgatója mutatta be az elkészült fejlesztést.

A Mezőtúri Városháza, Forrás: Fortepan, 1944, Adományozó: Nagy Gyula
1/9
A Mezőtúri Városháza, Forrás: Fortepan, 1944, Adományozó: Nagy Gyula

Felújították az épületet, egyes emeleti termeiben és újonnan megnyitott tornyában interaktív várostörténeti kiállítás nyílt, de sor került a Móricz Zsigmond utca 7. szám alatti egykori kovácsműhely komplex rekonstrukciójára és többcélú hasznosítására is. Szintén a projekt keretében valósul meg a városháza szomszédságában található kikötő fejlesztése is, amellyel az önkormányzat az aktív és a vízi turizmusban rejlő lehetőségeket aknázza ki. A kikötő fejlesztése az első lépés a várost kettészelő és a településképet meghatározó Hortobágy–Berettyó-főcsatorna rekultivációjára, amelynek a turisztikai hasznosítására kidolgozott tervekkel rendelkezik már az önkormányzat.

Látkép a városháza tornyából, Fotó: Magyar Kastélyprogram/Jászai Balázs
3/9
Látkép a városháza tornyából, Fotó: Magyar Kastélyprogram/Jászai Balázs

Városháza
A városháza épületében alapvetően nem a megszokott, szervesen összefüggő, egymásból nyíló kiállítóterek állnak rendelkezésre, így a kiállítást több szinten, valamint a torony egyes szintjein is kialakították, amelynek köszönhetően az épület bejárására tágabban nyílik ezentúl lehetőség.

A tárlaton szó esik Mezőtúr városának átfogó birtokviszonyairól, a századforduló koráról, a múlt évszázad elejének speciális közegéről, építészetéről és annak változásairól, sajtótörténetéről,  és bizonyos évtizedek képi anyagába, visszaemlékezéseibe is részletesebb betekintést kapunk.

A városháza első emeletén kezdődnek a kiállítások, a kiállításrendezésért Virág Zsolt és a Magyar Kastélyprogram Kft. felelt, a kurátor Füry Anna volt. Az első teremben a város történelmi körülményeivel, eseményeivel és a település életét meghatározó fazekassággal ismerkedhetnek meg a látogatók, a második teremben pedig Mezőtúr egyik legjellegzetesebb épülete, a városháza építéstörténete kerül fókuszba, dr. Spett Ernő polgármester hivatali idejének végéig, az II. világháború kezdetéig. A terem közepén egy látványos központi installáció található, amely a terem mennyezetén és padlózatán is szerepet kap, és amely lebegő épületmakettekkel Mezőtúr főterének építészetét ismerteti. A kiállítás következő egysége egy szinttel feljebb, a díszterem karzatán folytatódik, ahol a város elsősorban múlt század eleji életében erőteljesen nyomot hagyó nyomdászat és a sajtó, valamint ezen keresztül egy alföldi kisváros közélete kerül előterébe. Ebből a térből lehetőségük nyílik bepillantani a díszterembe, ahol a város életét meghatározó döntések születnek meg mind a mai napig.

A második emeleti időszakos kiállítótér után a torony megmászása következik a látogatási útvonalban, ahol az egyes szinteken a város életének egy-egy színfoltjáról és a környékbeli víz szerepéről tudhat többet meg a látogató.

Mezőtúr emblematikus épületeit bemutató tabló a toronyban, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./ Jászai Balázs
8/9
Mezőtúr emblematikus épületeit bemutató tabló a toronyban, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./ Jászai Balázs

Közismert, hogy Mezőtúr volt a messze földön híres túri vásárok helyszíne, tudniillik Nagy Lajos király vásártartási joggal ruházta fel e települést, amely az egyetlen közlekedési átjárót jelentette a Sárrét mocsárvilágán keresztül a Buda és Erdély között zajló kereskedelemben.

A vásárok nagyságáról, jelentőségéről legendákat meséltek, a szóbeszéd szerint akadt olyan év, amikor „egy hétnél is tovább tartott" az árucsere. Noha e lápos terület az ide települt lakosság számára kedvezőnek bizonyult a kereskedelem terén, ugyanakkor a piszkos, pangó víz mindig is nagy gondot okozott az ivóvízellátásban. Végül a 19. századi vége jelentett fordulópontot az alföldi települések tiszta és egészséges vízszolgáltatásában: Zsigmondy Vilmos a mélyebb rétegeket is elérő fúróberendezése meghozta a változást. Az Alföld harmadik artézi kútját, az egykori Flóra-kutat 1890-ben fúrta a feltaláló unokaöccse, Zsigmondy Béla.

A városháza tornyából páratlan kilátás nyílik a településre, a városháza mögött lévő Hortobágy–Berettyó-főcsatornára, valamint az alföldi tájra.

Kovácsműhely
Mezőtúr egyik máig fennmaradt, jellegzetes, a település életformájában egykor kiemelt szerepet játszó kovácsműhelyében szintén egy új interaktív kiállítás nyílt. A patkolószínben a látogatók magával a kovácsmesterséggel, főbb munkaterületeivel és legkülönfélébb portékáival ismerkednek meg, miközben sor kerül egy alkalmassági megmérettetésre is.

A patkolószín után a látogatók megérkeznek a vas megmunkálására szolgáló térbe, amelyben egykor tűzmesterek végezték mindennapi, különleges erőt kívánó tevékenységüket. A műhely különlegessége, hogy legutolsó, még élő tulajdonosa egykor e falak között űzte a vasverés mesterségét. Neki köszönhetően máig megőrződtek a kiállítás keretében bemutatott munkaeszközök.

Tabló részlet a toronyban az eredetileg oltásra használt víztartályokon, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./ Jászai Balázs
9/9
Tabló részlet a toronyban az eredetileg oltásra használt víztartályokon, Fotó: Magyar Kastélyprogram Kft./ Jászai Balázs


A projekt keretében készült visual guide rendszer három nyelven (magyar, angol és német) elérhető a két új kiállításon – városháza és kovácsműhely –, valamint egy Mezőtúr látnivalóit bemutató sétán is végigvezeti a látogatót. A városi séta során a város szíve, a Kossuth tér, és környéke is bebarangolhatóvá válik hiteles történeti adatok mellett az érdekességek és a történetmesélés révén is. E komplex vonzerőfejlesztés hiánypótló kulturális turisztikai kínálatot valósított meg Mezőtúron, az élményturisztikai elemek bevezetésén túl pedig integrálja a város meglévő és újonnan létrehozott attrakcióit is.

 

Forrás: sajtóanyag

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk