Emberek
Nézőpontok
Közélet, hírek
Programok
Fenntarthatóság
Épületek
Helyek
Design
Épülettervek
Technológia
Szűrés Szűrés Szűrés
Videó Videó Archívum Archívum Térkép Térkép
Keresés Keresés
Eseménynaptár Pályázatok Állás Térkép
Dossziék Videók Jogsegély Impresszum
MÉD –
Média Építészeti Díja
Videó Archívum Térkép

Emberek

Nézőpontok

Közélet, hírek

Programok

Fenntarthatóság

Épületek

Helyek

Design

Épülettervek

Technológia

Eseménynaptár Pályázatok Állás
Térkép Jogsegély MÉD

Támogass!

Egyszeri/havi támogatás:
Támogatás összege:
Ft
Kérjük, minimum 500 forinttal
támogasd az Építészfórumot.
Oké, de miért támogassam?
TÁMOGATÁS BANKI ÁTUTALÁSSAL

Számlatulajdonos neve:
Építészfórum Kft.

Bankszámlaszám:
16200106-11528744

IBAN:
HU79162001061152874400000000

SWIFT:
HBWEHUHB

Euró utalás

Számlatulajdonos neve:
Építészfórum Kft.

IBAN:
BE60 9670 0946 7970

Swift kód:
TRWIBEB1XXX

Impresszum Kapcsolat Épület tervek beküldése Média ajánlat Adatkezelés Szerzői jogok Partnerek/
Támogatók

HU ISSN 1586-409X

Alapítók:
Vargha Mihály és
Pásztor Erika Katalina

© 2000-2021
Építészfórum

Webdesign: SUBMACHINE

Webfejlesztés: Leogroup

Épületek/Örökség

Így újul meg a Kísértés Kastélya – A füzérradványi Károlyi birtok turisztikai fejlesztése

1/27

A történelem bizony ismétli önmagát: volt idő ugyanis, amikor a Károlyi család számára is megterhelő volt fenntartani egy (vagy több) kastélyt, ezért fifikás befektetésben kellett gondolkodni a füzérradványi uradalom megmentéséhez is…

Hirdetés
A történelem bizony ismétli önmagát: volt idő ugyanis, amikor a Károlyi család számára is megterhelő volt fenntartani egy (vagy több) kastélyt, ezért fifikás befektetésben kellett gondolkodni a füzérradványi uradalom megmentéséhez is…
Az 1930-as években így vált belőle egy korántsem mindennapi szálloda. Ugyanerre a friss szemléletre és új funkcióra most ismét szükség volt a megújuláshoz, amelyet a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram biztosítani is fog a közeljövőben.
A projekt generáltervezője a Wéber Építésziroda, ám a műemlék építészeti és belsőépítészeti megoldásaiért B. Szabó Veronika felelt az XYZ Design Labor csapatával.
Lapunk a rehabilitáció teljes bemutatásának cikket fog szentelni, ám a projekt befejezését várva addig is érdemes közelebbről megismerni a Zempléni-hegység eddig szinte észrevétlenül megbúvó gyöngyszemét.
Az egyik főszereplőnk Károlyi Ede gróf, aki a család által kiszemelt Derekegyház helyett sokkal inkább ragaszkodott ahhoz, hogy a reneszánsz eredetű füzérradványi rezidenciából építsen mutatós kastélyt.
A munkára a Károlyiak mondhatni „hivatalos” építészét, Ybl Miklóst kérte fel, ám a mester sokáig nem maradhatott békében a rajzasztalnál…
Károlyi Ede ugyanis aktívan beleszólt az alkotófolyamatba: a középrizalit mellett sudarasodó, ám tagadhatatlanul ikonikussá vált torony is az Ő kifejezett kívánsága volt például.
Kitekert lobogója jelezte, ha a kastély ura épp uradalmában tartózkodik. A jelenlegi munkálatok során ennek a szóban forgó zászlórúdnak az eredeti szerkezetét is restaurálták.
A kastélynak most is van grófja, méghozzá Károlyi László személyében, aki igen aktívan részt vesz a kastély életében. A nyarakat füzérradványi házában tölti, de persze a zászlót már nem ittléte okán húzzák fel.
És íme a kilátás: a 140 katasztrális holdas park nem csak növényvilágától lenyűgöző, de melléképületei miatt is unikális. Lehoczky György, az 1930-as évek népies építészeti stílusában egy komplett pavilon együttest hozott a kastély körül létre.
Egyúttal valaha gyümölcsös, kertész, pálinka- és serfőző házak is álltak itt. A következő ütemek izgalmas fejezete lesz az is, hogy ezeket a funkciókat szintén felélénkítik a jövőben.
Az északi szárny egyik hangsúlyos építészeti eleme volt a hajdani téli kert tömbje, amelynek konzerválási munkálatai ugyan már folyamatban vannak, ám az első ütemben ez a rész még nem kerül hasznosításra.
Itt, a téli kert apszisában bukkantak rá egy elfalazott, szinte már egy helyiség méreteivel vetekedő teresedésre is, melynek funkciója egyelőre még ismeretlen a tervezők és a kutatók számára.
Károlyi Ede után fia, a világlátott, szenvedélyes vadászként ismert László lett a kastély tulajdonosa, aki 1900-tól komoly átalakításokba kezdett az épületen.
Az udvari oldalon létrehozták a márványfolyosót, ahol a mai napig megőrződött számos eredeti elem, köztük a sarkokban látható szalon-bár garnitúrája is.
A márványfolyosóból nyílik a csavart vörösmárvány oszlopos terem, melynek különleges támaszainak párjait Budapesten, a Fellner és Helmer által tervezett Károlyi–Csekonics-palotában fedezhetjük fel.
Károlyi László időszakában rengeteg utólagosan beépített eredeti reneszánsz részletet és értékes bútort helyeztek el a terekbe, melyek különböző nyugat-európai műkereskedésekből származnak.
Ezekről egy értékes leltár is fennmaradt, amelyből kiderül, hogy a legtöbb darabot Stefano Bardini firenzei üzletéből vásárolták.
A bebútorozásért úgy hírlik, maga a grófné, Apponyi Franciska felelt. Neki köszönhetően jöhetett létre az ország legtöbb másodlagos felhasználású műtárgyat rejtő műemlék együttese.
Ahogy a századfordulón is egy grófné vitt új életet a kastélyba, úgy az 1930-as években is Windischgraetz Mária Magdolna – Károlyi István felesége talált fenntartható funkciót az együttesre.
Állítólag e szálló vendégei között lehetett tudni Henry Fordot, lakott itt egy maharadzsa is, de korabeli filmcsillagok is megszálltak, köztük Karády Katalin, aki a falak között forgatta Bulla Elmával az 1941-es Kísértés című klasszikust.
Enteriőr történeti szempontból az egyik legizgalmasabb momentum, hogy jó állapotban találtak rá a két hideg-, és melegvizes fürdőre eredeti márvány burkolataikkal.
A női fürdő az 1930-as években. Számos részletét Rédai Zsolt mentette meg, aki az egész kastélyért végzett elképesztő értékmentő akcióiért ICOMOS-díjat is kapott. Párjával, Rédai Ildikóval a mai napig ellátják a kastély létesítményvezetői feladatait.
A könyvtárszoba falain az eredeti falfestés madár motívumait is felfedezték. Ezek alapján alkották újra a dekorációt az egész helyiségben, megőrizve az eredeti nyomok részleteit is.
A 20. században aztán Gyermekszanatórium, majd TBC-szanatórium költözött az épületbe. A főhomlokzat emeleti loggiáját akkor teljesen beüvegezték, amelyet a beruházás során most újra felszabadítottak.
A munkálatok 2020 őszére befejeződnek, a kastély jövő tavasszal nyíló kiállítása pedig a második világháborút megelőző évtized „noir” atmoszféráját kívánja majd megidézni, a kiállítás címe így lesz Kastély Noir.
Mind statikai problémák, mind a fedélszék gombásodása, sőt még egy denevér kolónia átköltöztetése is komoly kihívást jelentett a kivitelezés előtt, mely részletekre egy következő írás alkalmával mindenképpen visszatérünk...
?>
A történelem bizony ismétli önmagát: volt idő ugyanis, amikor a Károlyi család számára is megterhelő volt fenntartani egy (vagy több) kastélyt, ezért fifikás befektetésben kellett gondolkodni a füzérradványi uradalom megmentéséhez is…
?>
Az 1930-as években így vált belőle egy korántsem mindennapi szálloda. Ugyanerre a friss szemléletre és új funkcióra most ismét szükség volt a megújuláshoz, amelyet a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram biztosítani is fog a közeljövőben.
?>
A projekt generáltervezője a Wéber Építésziroda, ám a műemlék építészeti és belsőépítészeti megoldásaiért B. Szabó Veronika felelt az XYZ Design Labor csapatával.
?>
Lapunk a rehabilitáció teljes bemutatásának cikket fog szentelni, ám a projekt befejezését várva addig is érdemes közelebbről megismerni a Zempléni-hegység eddig szinte észrevétlenül megbúvó gyöngyszemét.
?>
Az egyik főszereplőnk Károlyi Ede gróf, aki a család által kiszemelt Derekegyház helyett sokkal inkább ragaszkodott ahhoz, hogy a reneszánsz eredetű füzérradványi rezidenciából építsen mutatós kastélyt.
?>
A munkára a Károlyiak mondhatni „hivatalos” építészét, Ybl Miklóst kérte fel, ám a mester sokáig nem maradhatott békében a rajzasztalnál…
?>
Károlyi Ede ugyanis aktívan beleszólt az alkotófolyamatba: a középrizalit mellett sudarasodó, ám tagadhatatlanul ikonikussá vált torony is az Ő kifejezett kívánsága volt például.
?>
Kitekert lobogója jelezte, ha a kastély ura épp uradalmában tartózkodik. A jelenlegi munkálatok során ennek a szóban forgó zászlórúdnak az eredeti szerkezetét is restaurálták.
?>
A kastélynak most is van grófja, méghozzá Károlyi László személyében, aki igen aktívan részt vesz a kastély életében. A nyarakat füzérradványi házában tölti, de persze a zászlót már nem ittléte okán húzzák fel.
?>
És íme a kilátás: a 140 katasztrális holdas park nem csak növényvilágától lenyűgöző, de melléképületei miatt is unikális. Lehoczky György, az 1930-as évek népies építészeti stílusában egy komplett pavilon együttest hozott a kastély körül létre.
?>
Egyúttal valaha gyümölcsös, kertész, pálinka- és serfőző házak is álltak itt. A következő ütemek izgalmas fejezete lesz az is, hogy ezeket a funkciókat szintén felélénkítik a jövőben.
?>
Az északi szárny egyik hangsúlyos építészeti eleme volt a hajdani téli kert tömbje, amelynek konzerválási munkálatai ugyan már folyamatban vannak, ám az első ütemben ez a rész még nem kerül hasznosításra.
?>
Itt, a téli kert apszisában bukkantak rá egy elfalazott, szinte már egy helyiség méreteivel vetekedő teresedésre is, melynek funkciója egyelőre még ismeretlen a tervezők és a kutatók számára.
?>
Károlyi Ede után fia, a világlátott, szenvedélyes vadászként ismert László lett a kastély tulajdonosa, aki 1900-tól komoly átalakításokba kezdett az épületen.
?>
Az udvari oldalon létrehozták a márványfolyosót, ahol a mai napig megőrződött számos eredeti elem, köztük a sarkokban látható szalon-bár garnitúrája is.
?>
A márványfolyosóból nyílik a csavart vörösmárvány oszlopos terem, melynek különleges támaszainak párjait Budapesten, a Fellner és Helmer által tervezett Károlyi–Csekonics-palotában fedezhetjük fel.
?>
Károlyi László időszakában rengeteg utólagosan beépített eredeti reneszánsz részletet és értékes bútort helyeztek el a terekbe, melyek különböző nyugat-európai műkereskedésekből származnak.
?>
Ezekről egy értékes leltár is fennmaradt, amelyből kiderül, hogy a legtöbb darabot Stefano Bardini firenzei üzletéből vásárolták.
?>
A bebútorozásért úgy hírlik, maga a grófné, Apponyi Franciska felelt. Neki köszönhetően jöhetett létre az ország legtöbb másodlagos felhasználású műtárgyat rejtő műemlék együttese.
?>
Ahogy a századfordulón is egy grófné vitt új életet a kastélyba, úgy az 1930-as években is Windischgraetz Mária Magdolna – Károlyi István felesége talált fenntartható funkciót az együttesre.
?>
Állítólag e szálló vendégei között lehetett tudni Henry Fordot, lakott itt egy maharadzsa is, de korabeli filmcsillagok is megszálltak, köztük Karády Katalin, aki a falak között forgatta Bulla Elmával az 1941-es Kísértés című klasszikust.
?>
Enteriőr történeti szempontból az egyik legizgalmasabb momentum, hogy jó állapotban találtak rá a két hideg-, és melegvizes fürdőre eredeti márvány burkolataikkal.
?>
A női fürdő az 1930-as években. Számos részletét Rédai Zsolt mentette meg, aki az egész kastélyért végzett elképesztő értékmentő akcióiért ICOMOS-díjat is kapott. Párjával, Rédai Ildikóval a mai napig ellátják a kastély létesítményvezetői feladatait.
?>
A könyvtárszoba falain az eredeti falfestés madár motívumait is felfedezték. Ezek alapján alkották újra a dekorációt az egész helyiségben, megőrizve az eredeti nyomok részleteit is.
?>
A 20. században aztán Gyermekszanatórium, majd TBC-szanatórium költözött az épületbe. A főhomlokzat emeleti loggiáját akkor teljesen beüvegezték, amelyet a beruházás során most újra felszabadítottak.
?>
A munkálatok 2020 őszére befejeződnek, a kastély jövő tavasszal nyíló kiállítása pedig a második világháborút megelőző évtized „noir” atmoszféráját kívánja majd megidézni, a kiállítás címe így lesz Kastély Noir.
?>
Mind statikai problémák, mind a fedélszék gombásodása, sőt még egy denevér kolónia átköltöztetése is komoly kihívást jelentett a kivitelezés előtt, mely részletekre egy következő írás alkalmával mindenképpen visszatérünk...
1/27

A történelem bizony ismétli önmagát: volt idő ugyanis, amikor a Károlyi család számára is megterhelő volt fenntartani egy (vagy több) kastélyt, ezért fifikás befektetésben kellett gondolkodni a füzérradványi uradalom megmentéséhez is…

Épületek/Örökség

Így újul meg a Kísértés Kastélya – A füzérradványi Károlyi birtok turisztikai fejlesztése

2020.08.26. 17:57
1/27

A történelem bizony ismétli önmagát: volt idő ugyanis, amikor a Károlyi család számára is megterhelő volt fenntartani egy (vagy több) kastélyt, ezért fifikás befektetésben kellett gondolkodni a füzérradványi uradalom megmentéséhez is…

A történelem bizony ismétli önmagát: volt idő ugyanis, amikor a Károlyi család számára is megterhelő volt fenntartani egy (vagy több) kastélyt, ezért fifikás befektetésben kellett gondolkodni a füzérradványi uradalom megmentéséhez is…
Az 1930-as években így vált belőle egy korántsem mindennapi szálloda. Ugyanerre a friss szemléletre és új funkcióra most ismét szükség volt a megújuláshoz, amelyet a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram biztosítani is fog a közeljövőben.
A projekt generáltervezője a Wéber Építésziroda, ám a műemlék építészeti és belsőépítészeti megoldásaiért B. Szabó Veronika felelt az XYZ Design Labor csapatával.
Lapunk a rehabilitáció teljes bemutatásának cikket fog szentelni, ám a projekt befejezését várva addig is érdemes közelebbről megismerni a Zempléni-hegység eddig szinte észrevétlenül megbúvó gyöngyszemét.
Az egyik főszereplőnk Károlyi Ede gróf, aki a család által kiszemelt Derekegyház helyett sokkal inkább ragaszkodott ahhoz, hogy a reneszánsz eredetű füzérradványi rezidenciából építsen mutatós kastélyt.
A munkára a Károlyiak mondhatni „hivatalos” építészét, Ybl Miklóst kérte fel, ám a mester sokáig nem maradhatott békében a rajzasztalnál…
Károlyi Ede ugyanis aktívan beleszólt az alkotófolyamatba: a középrizalit mellett sudarasodó, ám tagadhatatlanul ikonikussá vált torony is az Ő kifejezett kívánsága volt például.
Kitekert lobogója jelezte, ha a kastély ura épp uradalmában tartózkodik. A jelenlegi munkálatok során ennek a szóban forgó zászlórúdnak az eredeti szerkezetét is restaurálták.
A kastélynak most is van grófja, méghozzá Károlyi László személyében, aki igen aktívan részt vesz a kastély életében. A nyarakat füzérradványi házában tölti, de persze a zászlót már nem ittléte okán húzzák fel.
És íme a kilátás: a 140 katasztrális holdas park nem csak növényvilágától lenyűgöző, de melléképületei miatt is unikális. Lehoczky György, az 1930-as évek népies építészeti stílusában egy komplett pavilon együttest hozott a kastély körül létre.
Egyúttal valaha gyümölcsös, kertész, pálinka- és serfőző házak is álltak itt. A következő ütemek izgalmas fejezete lesz az is, hogy ezeket a funkciókat szintén felélénkítik a jövőben.
Az északi szárny egyik hangsúlyos építészeti eleme volt a hajdani téli kert tömbje, amelynek konzerválási munkálatai ugyan már folyamatban vannak, ám az első ütemben ez a rész még nem kerül hasznosításra.
Itt, a téli kert apszisában bukkantak rá egy elfalazott, szinte már egy helyiség méreteivel vetekedő teresedésre is, melynek funkciója egyelőre még ismeretlen a tervezők és a kutatók számára.
Károlyi Ede után fia, a világlátott, szenvedélyes vadászként ismert László lett a kastély tulajdonosa, aki 1900-tól komoly átalakításokba kezdett az épületen.
Az udvari oldalon létrehozták a márványfolyosót, ahol a mai napig megőrződött számos eredeti elem, köztük a sarkokban látható szalon-bár garnitúrája is.
A márványfolyosóból nyílik a csavart vörösmárvány oszlopos terem, melynek különleges támaszainak párjait Budapesten, a Fellner és Helmer által tervezett Károlyi–Csekonics-palotában fedezhetjük fel.
Károlyi László időszakában rengeteg utólagosan beépített eredeti reneszánsz részletet és értékes bútort helyeztek el a terekbe, melyek különböző nyugat-európai műkereskedésekből származnak.
Ezekről egy értékes leltár is fennmaradt, amelyből kiderül, hogy a legtöbb darabot Stefano Bardini firenzei üzletéből vásárolták.
A bebútorozásért úgy hírlik, maga a grófné, Apponyi Franciska felelt. Neki köszönhetően jöhetett létre az ország legtöbb másodlagos felhasználású műtárgyat rejtő műemlék együttese.
Ahogy a századfordulón is egy grófné vitt új életet a kastélyba, úgy az 1930-as években is Windischgraetz Mária Magdolna – Károlyi István felesége talált fenntartható funkciót az együttesre.
Állítólag e szálló vendégei között lehetett tudni Henry Fordot, lakott itt egy maharadzsa is, de korabeli filmcsillagok is megszálltak, köztük Karády Katalin, aki a falak között forgatta Bulla Elmával az 1941-es Kísértés című klasszikust.
Enteriőr történeti szempontból az egyik legizgalmasabb momentum, hogy jó állapotban találtak rá a két hideg-, és melegvizes fürdőre eredeti márvány burkolataikkal.
A női fürdő az 1930-as években. Számos részletét Rédai Zsolt mentette meg, aki az egész kastélyért végzett elképesztő értékmentő akcióiért ICOMOS-díjat is kapott. Párjával, Rédai Ildikóval a mai napig ellátják a kastély létesítményvezetői feladatait.
A könyvtárszoba falain az eredeti falfestés madár motívumait is felfedezték. Ezek alapján alkották újra a dekorációt az egész helyiségben, megőrizve az eredeti nyomok részleteit is.
A 20. században aztán Gyermekszanatórium, majd TBC-szanatórium költözött az épületbe. A főhomlokzat emeleti loggiáját akkor teljesen beüvegezték, amelyet a beruházás során most újra felszabadítottak.
A munkálatok 2020 őszére befejeződnek, a kastély jövő tavasszal nyíló kiállítása pedig a második világháborút megelőző évtized „noir” atmoszféráját kívánja majd megidézni, a kiállítás címe így lesz Kastély Noir.
Mind statikai problémák, mind a fedélszék gombásodása, sőt még egy denevér kolónia átköltöztetése is komoly kihívást jelentett a kivitelezés előtt, mely részletekre egy következő írás alkalmával mindenképpen visszatérünk...

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola
 Fotó: Szántó Tamás

Címkék:
felújítás, műemlék, örökség, rehabilitáció

Dosszié:

Kastély és vár rehabilitációk a 21. században

Projektinfó

Földrajzi hely:
Füzérradvány, Magyarország

Építészek, alkotók:
Wéber József, B. Szabó Veronika

Cég, szervezet:
Nemzeti Kastélyprogram, NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk