Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Tanulmány

Hévíz eltűnő modern öröksége – elbontották az egykori autóbusz várótermet

1/57

Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 91884 / UVATERV

Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 91886 / UVATERV

Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 4593 / UVATERV

Hévíz, Deák Ferenc tér az autóbusz-pályaudvar mellett, háttérben a zsinagóga épülete, 1961. Forrás: Fortepan 210331 / Fortepan/Album051

Hévíz, fejlesztési tervvázlat, 1963 (Kotsis Lajos) / Forrás: Magyar Építőművészet 1963/5, 38.

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1966. Forrás: Fortepan 272424 / Gergely János

Hévíz, Rózsakert Eszpresszó (tervező: Gulyás Zoltán) / Forrás: Magyar Építőművészet 1969/5, 46-51.

Hévíz, Deák Ferenc tér, 1971. Forrás: Fortepan 287554 / Liszkay Ferenc

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1972. Forrás: Fortepan 126592 / Bauer Sándor

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1972. Forrás: Fortepan 126593 / Bauer Sándor

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1972. Forrás: Fortepan 126594 / Bauer Sándor

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1972. Forrás: Fortepan 126595 / Bauer Sándor

Hévíz, Dr. Schulhoff Vilmos sétány felől a Deák Ferenc tér felé nézve, 1972. Forrás: Fortepan 130858 / Bokor András

Hévíz, Dr. Schulhoff Vilmos sétány felől a Deák Ferenc tér felé nézve, 1972. Forrás: Fortepan 130859 / Bokor András

Hévíz, Deák Ferenc tér, 1973. Forrás: Fortepan 286720 / Kozák

Hévíz, Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat Hotel Thermál Hévíz, 1975. Forrás: Fortepan 230378 / Székely Iván

Hévíz, SZOT Louis Saillant gyógyüdülő, 1975. Forrás: Fortepan 230384 / Székely Iván

Hévíz, Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat Hotel Thermál Hévíz, 1975. Forrás: Fortepan 230387 / Székely Iván

Hévíz, Tófürdő, 1978. Forrás: Fortepan 207264 / FŐFOTÓ

Hévíz, a tófürdő bejárata, 1979. Forrás: Fortepan 53388 / Balázs Lajos

Hévíz, Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat Hotel Thermál Hévíz, 1980. Forrás: Fortepan 287435 / Saphier Herbert

Hévíz, Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat Hotel Thermál Hévíz, 1985. Forrás: Fortepan 287429 / Saphier Herbert

Hévíz, Hotel Aqua, 1987. Forrás: Fortepan 287403 / Saphier Herbert

Hévíz, a buszpályaudvar bontása. / Forrás: https://tvkeszthely.hu/news/11627-allami-forras-segiti-a-hevizi-gigaprojekt-befejezeset

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Hotel Aqua / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, az egykori autóbuszpályaudvar helye / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, az egykori autóbuszpályaudvar helye / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Hotel Thermal / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Hotel Thermal / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Hotel Louis Saillant / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Hotel Louis Saillant / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, az egykori Rószakert Eszpresszó / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, az egykori Rószakert Eszpresszó / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz Tófürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz Tófürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz Tófürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz Tófürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Vasutas Biztosító Egyesület (VABE) üdülő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Vasutas Biztosító Egyesület (VABE) üdülő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 91884 / UVATERV
Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 91886 / UVATERV
1/57

Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 91884 / UVATERV

Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 91886 / UVATERV

Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 4593 / UVATERV

Hévíz, Deák Ferenc tér az autóbusz-pályaudvar mellett, háttérben a zsinagóga épülete, 1961. Forrás: Fortepan 210331 / Fortepan/Album051

Hévíz, fejlesztési tervvázlat, 1963 (Kotsis Lajos) / Forrás: Magyar Építőművészet 1963/5, 38.

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1966. Forrás: Fortepan 272424 / Gergely János

Hévíz, Rózsakert Eszpresszó (tervező: Gulyás Zoltán) / Forrás: Magyar Építőművészet 1969/5, 46-51.

Hévíz, Deák Ferenc tér, 1971. Forrás: Fortepan 287554 / Liszkay Ferenc

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1972. Forrás: Fortepan 126592 / Bauer Sándor

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1972. Forrás: Fortepan 126593 / Bauer Sándor

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1972. Forrás: Fortepan 126594 / Bauer Sándor

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1972. Forrás: Fortepan 126595 / Bauer Sándor

Hévíz, Dr. Schulhoff Vilmos sétány felől a Deák Ferenc tér felé nézve, 1972. Forrás: Fortepan 130858 / Bokor András

Hévíz, Dr. Schulhoff Vilmos sétány felől a Deák Ferenc tér felé nézve, 1972. Forrás: Fortepan 130859 / Bokor András

Hévíz, Deák Ferenc tér, 1973. Forrás: Fortepan 286720 / Kozák

Hévíz, Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat Hotel Thermál Hévíz, 1975. Forrás: Fortepan 230378 / Székely Iván

Hévíz, SZOT Louis Saillant gyógyüdülő, 1975. Forrás: Fortepan 230384 / Székely Iván

Hévíz, Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat Hotel Thermál Hévíz, 1975. Forrás: Fortepan 230387 / Székely Iván

Hévíz, Tófürdő, 1978. Forrás: Fortepan 207264 / FŐFOTÓ

Hévíz, a tófürdő bejárata, 1979. Forrás: Fortepan 53388 / Balázs Lajos

Hévíz, Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat Hotel Thermál Hévíz, 1980. Forrás: Fortepan 287435 / Saphier Herbert

Hévíz, Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat Hotel Thermál Hévíz, 1985. Forrás: Fortepan 287429 / Saphier Herbert

Hévíz, Hotel Aqua, 1987. Forrás: Fortepan 287403 / Saphier Herbert

Hévíz, a buszpályaudvar bontása. / Forrás: https://tvkeszthely.hu/news/11627-allami-forras-segiti-a-hevizi-gigaprojekt-befejezeset

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Hotel Aqua / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, az egykori autóbuszpályaudvar helye / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, az egykori autóbuszpályaudvar helye / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Hotel Thermal / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Hotel Thermal / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Hotel Louis Saillant / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Hotel Louis Saillant / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, az egykori Rószakert Eszpresszó / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, az egykori Rószakert Eszpresszó / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz Tófürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz Tófürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz Tófürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz Tófürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Vasutas Biztosító Egyesület (VABE) üdülő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz, Vasutas Biztosító Egyesület (VABE) üdülő / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz eltűnő modern öröksége – elbontották az egykori autóbusz várótermet
Nézőpontok/Tanulmány

Hévíz eltűnő modern öröksége – elbontották az egykori autóbusz várótermet

2025.02.21. 08:18

Az elmúlt héten jelent meg a hír, hogy elindul Hévíz főterének felújítása. A munkálatok a főtéren álló régi autóbuszállomás épületének bontásával kezdődtek, az ikonikus modern épületet néhány óra alatt ledózerolták a munkagépek. Wettstein Domonkos ezúttal Hévíz 20. századi építészeti örökségét mutatja be a Szezonális örökség legújabb részében.

„A legenda szerint valamikor, az ördög szántott a hévízi határban. Nagyon nehezen ment a szántás és mérgében a földhöz vágta ekéjét. Az ekevas az ördög nagy erejétől olyan mélyre csúszott, hogy nyomában felfakadt a hévízi forrás. Nem véletlen, hogy az egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező melegvízű tó, Európa legnagyobb hévízi tava, és környezete így ihlette a legendafaragó embert."[1]
A hévízi Tófürdő felújításáról 1979-ben írt recenzió bevezetője (Mandel Tamásné)

A buszpályaudvar elbontásával az utolsó modern épület is eltűnt a hévízi Deák Ferenc térről, pedig korábban még az épület védelméről és új kulturális funkcióval történő megújításáról szóltak a hírek.  Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején kialakult kisléptékű, karakteres modern épületegyüttes helyén a tófürdő bejáratát és a parkot ma már többszintes, posztmodern, kulisszaszerű térfalak szegélyezik. A város jelentős fejlődésen ment keresztül a rendszerváltást követően, amely a városkép átalakulásával is együttjárt. A modern építészet értékeinek védelme nélkül azonban épp azok az épületek tűnnek el, amelyek nemcsak helyi, de regionális vagy országos szinten is védelemre érdemes emlékek lehettek volna. A Szezonális örökség téli sorozatában a régió négyévszakos tájhasználatának eltűnő emlékeit keressük.

Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 91886 / UVATERV
2/57
Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 91886 / UVATERV

A hévízi autóbuszállomás épülete az ötvenes évek balatoni fejlesztéseinek egyik utolsó emléke volt. A váróterem Harkányi Tamás tervei szerint készült el 1957-ben az UVATERV-ben. Az építkezés a korszakban felfutó autóbuszhálózat-fejlesztés része volt, de még nem az egy évvel később elindult Balatoni Regionális Terv keretében valósult meg. Formai kialakítása ugyanakkor a későbbi balatoni pavilonok előfutárának is tekinthető, bár szerkezeti rendszere eltér a Polónyi Károly és Klimov Borisz által az idényjellegű épületek variábilis rendszeréhez kidolgozott szerkezettől.

Az épületről korabeli tudósítás az Autó Motor újságban olvasható. A beszámoló közvetetten utal az 1956-os forradalom utáni gazdasági helyzetre is: „A népgazdaságot ért súlyos veszteségek, mint ismeretes, megakadályozták, hogy a beruházások (építkezések, korszerűsítések, stb.) a tervezett ütemben megvalósuljanak. A legtöbb, költséges létesítmény kivitelezését el kell halasztani. Az autóközlekedésnél azonban mégis sok elismerésreméltó beruházás fejeződik be még ebben az évben. Bizonyítva hogy a kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az autóközlekedés az adott szerény keretek között is továbbfejlődjék."[2] Az 1957-ben elkészült épület a szocialista realizmus utáni modern építészet egyik korai emléke volt, ami az épület kísérletező szemléletében, szerkezeti megformálásában és részletképzésében, valamint a természetes kőanyag plaszticitásában is megjelenik.

Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 91884 / UVATERV
1/57
Hévíz, Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar, 1957. Forrás: Fortepan 91884 / UVATERV

Hévíz tervszerű fejlesztése 1959-ben indult el, épp ezért a tófürdő bejáratához közvetlen közelségben elhelyezett buszpályaudvar a fejlesztés gyújtópontjának is tekinthető. Bár Hévíz a Balaton partjától távolabb fekszik, a rendezési terv már a Farkas Tibor által koordinált Balatoni Regionális Terv keretében készült el, és kezdettől fogva Keszthellyel szoros szimbiózisban képzelte el az üdülőhely fejlesztését. A balatoni településektől eltérően Hévíz adottságai lehetővé tették a négyévszakos üdülőforgalmat, ami a közeli nagyváros, Keszthely szolgáltatásaival is összekapcsolódott. Épp ezért Keszthelyen is a későbbi hoteleket már egészéves használatra tervezték, szemben például a siófoki hotelek idényjellegű kialakításával. Hévíz rendezési tervét Kotsis Lajos készítette el a VÁTERV-ben.

„A gyógyfürdő központját a híres melegvízű tó, a mellette épült régi szanatóriumok és a központi park képezi. A központban 1959 óta felépült az új autóbusz-pályaudvar, a bazársor és a 600 személyes korszerű ,,Debrecen‘‘-étterem. Elkészült a tó melletti elvadult égererdő parkosítása. A távlati tervek szerint a tó lefolyócsatornája mentén, melegvízű strandmedencék építésével, új strand alakul ki. A régi szanatóriumépületek helyén modern kórház-komplexum épül ki, ennek első ütemeként a korszerű téli fürdő építése a közeljövőben indul meg. A „Palatínus“ szálló és a tó közötti domboldal alkalmas üdülőszállók nagyobb arányú telepítésére. Ezekben a 2—3 emeletes üdülőépületekben kb. 2000 személy helyezhető el. A közeljövőben kezdik el Hévíz központ tervezett beépítését."[3]

Az egyik első tervszerű fejlesztés a buszpályaudvar körüli tér rendezése volt. A térnek egységes keretet adó bazársor az IPARTERV-ben dolgozó Arnóth Lajos tervei szerint készült el 1961-ben. Ezt követően a Tófürdő is új modern bejáratot kapott a tér felől – a hegyesszögű háromszögekből építkező absztrakt kapuzatok a Tófürdő századelőről származó faszerkezetű épületeire utaltak. A tér sarkán a hetvenes évekig egy zsinagóga állt, amelyet statikai okokból azonban el kellett bontani.

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos
48/57
Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

Az első nagyobb léptékű építkezés a kórházhoz kapcsolódó téli fürdő felépítése volt. A hatvanas évek elején főszezonban napi 3-4000 beteg érkezett, a számuk télen is elérte az 1500 főt. A nyári időszakban hévtégente 12-15 ezer fő érkezett a városba. Az egyre növekvő látogatószám a fürdőkórház kapacitásának növelését és egy új fürdőépület építését tette szükségessé. A terveket a hatvanas évek elején az ÁÉTV-ben Kun Attila és Legány Zoltán készítette el, az építkezés 1964 tavaszán indulhatott el. „Az 1000 személyes fürdőépület az egész kórházat kiszolgáló központi előcsarnokon keresztül közelíthető meg. A betegfelvételen kívül — mely kapcsolatban van közvetlen a kórház fektető részével — itt nyer elhelyezést a fiziko- és hidrotherápiai osztály, a külön női- férfi iszapkezelő és — nemenként külön választva — a medence fürdő. A betegek gyógyítása a 36° és 38° melegvíz medencékben, valamint a súlyfürdőkben — a paralízises megbetegedések utókezelése — közös jártató-fürdőben történik. A medencés fürdőhöz tervezett pihenők úgy helyezkednek el, hogy a pihenő betegek a megnyitott homlokzaton keresztül maguk előtt lássák az egész tavat és élvezzék a környék szépségét."[4]

Bár kezdetben a régi fürdőkórház pavilonépületeit is elbontották volna, hogy a helyén új modern kórház épülhessen, végül csak a téli fürdő épült fel. A régi épületek ma is a tó melletti sétányt szegélyezik, megőrizve Hévíz történeti üdülőhelyi jellegét. A sétány végén ma is közel eredeti formájában áll a téli fürdő, a közelmúltbeli felújítás során az előcsarnok belső terét és a fürdő hátsó homlokzatát építették át.

Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos
51/57
Hévíz, Téli Fürdő / Fotó: Wettstein Domonkos

A téli fürdő felépítését követően a Tófürdő rehabilitációja is szükségessé vált. 1965-ben pályázatot írtak ki egy új modern épületegyüttes tervére. A 27 beérkezett pályaműből 25 pályaművet bíráltak el. A fiatal építészcsoportok által készített tervek a természeti környezetbe új, modern, tárgyszerű komplexumokat vizionáltak. Végül az új épületegyüttes helyett a történeti épületegyüttes rehabilitációja mellett döntöttek a hetvenes években. Az átépítés a faszerkezetű épületek korhadása miatt vált szükségessé, a bontást 1974-ben kezdték el. Az új fürdőépületek a történeti fürdő formavilágát követték, a terveket a téli fürdő tervezésében is részt vevő Kun Attila (ÁÉTV) készítette el. A nyolcvanas évek közepére befejeződött felújítást követően azonban 1986-ban egy tűzvész pusztította el a fürdő jelentős részét, amelyet így ismét újra kellett építeni.[5]

A korszak egyik legjelentősebb épülete a Gulyás Zoltán (IPARTERV) tervei szerint 1969-ben felépült Rózsakert eszpresszó-bisztró volt. Gulyás Zoltán nevéhez fűződik Tihanyban az alsó központban felépült csemege és bisztró épület, valamint később a révfülöpi iskola. Ábrahámhegyi ikernyaralójáról a sorozat korábbi része tudósított. A hévízi Rózsakert eszpresszójáról a recenziót kollégája, Földesi Lajos írta, egyaránt rámutatva a modern formálás kvalitására és a kivitelezés problémáira. „Tömegkialakítása, részletképzése a századvégi, kisvárosi hangulatú Hévíz miliőjéhez helyesen igazodik. A tervezés folyamán a még meglevő két nagy fát sajnos az üzemeltető önkényesen kivágatta. A később újonnan telepített két fa körül kialakított belső átriumok növelik a zárt vendégfogadóterületeket, ugyanakkor az üdülőkörnyezetben levegősséget és intimitást biztosítanak az épület belső terének befelé fordításával."[6] A szerző a kivitelezés további problémáira is rámutat, amelyek már az építészeti megjelenésre is hatással voltak.

„Az épületen a lakatosmunkáknál alkalmazott alumíniumelemek, a nemesebb anyag helyett a festett bádogfedések színvonala rontják a magas színvonalú építészeti elvekkel tervezett épület együttes hatását. A kivitelezésnek, s mai magyar építőiparnak legnagyobb igyekezete ellenére láthatólag komoly erőfeszítésébe került egy ilyen épület megvalósítása. E körülmény természetesen az alkotót és az alkotást szemlélőt is elégedetlenné teszi, sőt éppenséggel bosszússá, hogy az üzemeltető lefesteti olajfestékkel az épületkülsőn alkalmazott — és csak natúran szép — kismozaik falburkolatokat. Mindezek ellenére az épület a modern építészetnek azt a különleges világát tükrözi, amely eltér a konvekcióktól, de ugyanakkor a környezetében is él formavilágával és részletkialakításával. Az alkotás a hazai magasabb szintű építészet egyik jó példája összességében, igyekezetében, részleteiben."[7]

Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1972. Forrás: Fortepan 126595 / Bauer Sándor
12/57
Hévíz, Rákóczi utca 17., Rózsakert étterem, eszpresszó, bár, 1972. Forrás: Fortepan 126595 / Bauer Sándor

Az épület ma is áll a téli fürdővel szemben, de jelen formájában már nem felismerhető. Az átriumokat befedték, az átmeneti tereket beépítették, a homlokzatot pedig új elemekkel jelentősen átépítették. Ezzel nemcsak Hévíz, de magyar építészeti örökség is a korszak egyik kiemelkedő kvalitású alkotását vesztette el.

Hévíz, az egykori Rószakert Eszpresszó / Fotó: Wettstein Domonkos
45/57
Hévíz, az egykori Rószakert Eszpresszó / Fotó: Wettstein Domonkos

Hévíz belvárosának átépítését jelentős szanálásokkal képzelték el. A beépítési tervet Tőkés György készítette el: „Hévíz központjában, a jelenlegi mozi és posta helyén, a rendkívül elavult, régi épületek szanálása után, a közeljövőben egy nagyszabású épületkomplexum megvalósítása indul meg, mely az egész üdülőközpont képét megváltoztatja és egy korszerű központ magját képezi. Az üdülőcsoport 320 ágyas üdülőszállót, új központi SZOT-éttermet, postahivatalt, 450 személyes filmszínházat, gyógyszertárt és üzletsort foglal magában. Az egyes beruházások messzemenően összehangolva, egységes tervezés keretében valósulnak meg."[8] A nagyszabású épületkomplexum végül nem valósult meg, de a belvárost jelentősen átépítették, több nagyobb léptékű hotel és üdülőegységet telepítve a Tófürdő közvetlen közelségébe. 1967-re Zilahy István (LAKÓTI) tervei szerint elkészült az új modern nagyobb kapacitású Muskátli étterem. Zilahy István korábban már részt vett a Balaton-fejlesztésben, Tihanyban az ő nevéhez fűződik a Sportszálló megújítása és átépítése étteremmé, valamint az Ófaluban a pártház és az orvosház megtervezése.

Hévíz látképét ma is meghatározó nagyléptékű modern szállásépületek a hetvenes években épültek fel. Az épületek kialakítása a balatoni modern szálloda- és üdülőépítészet megoldásait követte. A toronyszálló „Louis Saillant" SZOT Gyógyüdülő néven 1976-ban készült el Töreky Dezső tervei alapján. A főtér közelében álló 100 ágyas Vasutas Biztosító Egyesület üdülője Takács András (MÁVTI) 1976-ban készített tervei szerint, 1977-79 között épült fel. A város peremén a régi Palatinusz üdülő mellett ma is áll V. Pázmándi Margit honvéd üdülője (1976), a közelben pedig Bodrossy Attila Hotel Aqua szállója (1984). Az organikus építészet hatását mutatja a nyolcvanas évek első felében a település keleti részén, az egregyi dombok alján felépített Bányász Uszoda. A terveket a SZÖVTERVBEN Erdei András készítette el, az épület az 1991-es Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kiállítási katalógusába is bekerült. A rendszerváltást követően új lendületet kapott a város, a nemzetközi turizmus növekedése a szolgáltatások jellegére is hatással volt. Átépült a belváros, a korábban felépült modern hotelek és üdülők posztmodern foglalatba kerültek.

Hévíz, SZOT Louis Saillant gyógyüdülő, 1975. Forrás: Fortepan 230384 / Székely Iván
17/57
Hévíz, SZOT Louis Saillant gyógyüdülő, 1975. Forrás: Fortepan 230384 / Székely Iván

A város dinamikus fejlesztésének legutóbbi fázisában a kereskedelmi és közlekedési központot a város peremére helyezték át. Új piac és autóbuszállomás épült, miközben hamarosan elkészül a nagyléptékű új szálloda egység. Az autóbuszok és a turisták számának növekedése valóban szükségessé tette a belvárosra nehezedő forgalom csökkentését, a tófürdő bejárata előtti tér felszabadítását és egy új főtér kialakítását. A 2010-es évek elején elindult tervezés során kezdetben még az autóbuszpályaudvar jellegzetes épületének megtartásával és újrahasznosításával számoltak és az egykori váróteremben új kulturális és vendéglátó teret képzeltek el. A tér közepén álló könnyed térlefedésű váróterem alkalmas is lehetett volna az új köztér kiszolgálására, igaz a napvilágra került látványtervek az épület homlokzati megjelenésének jelentős módosítását is előrevetítették, ami a modern építészeti emlék szakszerűtlen átalakítását eredményezte volna.

Hévíz, Hotel Louis Saillant / Fotó: Wettstein Domonkos
43/57
Hévíz, Hotel Louis Saillant / Fotó: Wettstein Domonkos

Az új főtér kialakítása azonban financiális okokból hosszan elhúzódott. A 2020-as évek elején indult el ismét a tervezés, ekkor már azonban az épület bontását tervezték. Az épület értékelése körül kialakult vitákat a ház sorsa is jellemzi: bár a bontás valóban megindult, azonban az épület védelméért küzdőknek sikerült leállítani. A munkálatok azonban jelentős károkat okoztak az épület vázszerkezetében, így később statikai okokból ismét a bontás mellett döntöttek. Az elmúlt héten néhány óra alatt végeztek a munkálatokkal, a helyén díszburkolatos eseményteret alakítanak ki. Az épületet bontó munkagépekkel, markólókkal a helyiek elmondása szerint óvatosan kellett dolgozni, hogy az egykori alapozás kibontása során nehogy feltörjön ismét a víz…

Wettstein Domonkos

 

[1] Mandel Tamásné: Strandfürdő, Hévíz. Magyar Építőművészet 28 (1979) 1, 40-43.
[2] Autó-Motor, 1957. június 1. 10. évfolyam 9. szám.
[3] Farkas Tibor: Beszámoló a Balatonfejlesztés hatéves munkájáról. Hévíz. Magyar Építőművészet 12 (1963) 5, 37-39.
[4] Farkas Tibor: Beszámoló a Balatonfejlesztés hatéves munkájáról. Hévíz. Magyar Építőművészet 12 (1963) 5, 37-39.
[5] Vincze Miklós: Vulkánokat idéző épületek vagy óriáskupola is állhatna ma a Hévízi-tavon. 24.hu 2022. 03. 14. https://24.hu/kultura/2022/03/14/heviz-to-tofurdo-ismeretlen-magyarorszag-tervpalyazat-tuz-csete-gyorgy-kupola-modern-epiteszet/
[6]Földesi Lajos: „Rózsakert" eszpresszóbisztró, Hévíz. Magyar Építőművészet 1969/5. 46-51.
[7] Földesi Lajos: „Rózsakert" eszpresszóbisztró, Hévíz. Magyar Építőművészet 1969/5. 46-51.
[8] Farkas Tibor: Beszámoló a Balatonfejlesztés hatéves munkájáról. Hévíz. Magyar Építőművészet 12 (1963) 5, 37-39.

 

Szezonális örökség: A kutatás során a Balaton-parti nyaralótelepek kialakulását, parcellázását és jellegzetes épülettípusait vizsgálom. A Balaton kultúrtáj, miközben kérdés, a vízparti üdülőterületek huszadik századi emlékei is a tájegységi örökség részévé válnak-e? A harmincas, majd a hatvanas évek balatoni építészetében identitásformáló elemmé vált az a szezonális használatból adódó fesztelen karakter, amely a korszakban alkotó építészek számára is inspirációt jelentett. A balatoni építészetet elemző doktori kutatásomban a „re-kreáció" alkotásmódszertani folyamataként írtam le ezt a különleges, az alkotás alapelemeit kereső, kísérletező építészeti mentalitást. A kutatás során feldolgozott huszadik századi tervek és épületek rehabilitációja ma egyre inkább aktuális kihívást jelent. A sorozat ennek az egyre inkább eltűnő Balaton-parti identitásnak ered nyomába. A nyaralótelepek tipológiáját és huszadik századi történetét az MTA Bolyai kutatási program keretében vizsgálom.

 

Irodalom:
Farkas Tibor: Beszámoló a Balatonfejlesztés hatéves munkájáról. Hévíz. Magyar Építőművészet 12 (1963) 5, 37-39.
Ferkai András: Gulyás Zoltán építészete, HAP Galéria kiadása, 2005.
Földesi Lajos: „Rózsakert" eszpresszóbisztró, Hévíz. Magyar Építőművészet 1969/5. 46-51.
Mandel Tamásné: Strandfürdő, Hévíz. Magyar Építőművészet 28 (1979) 1, 40-43.

A tanulmány az alábbi kutatásokra támaszkodik: ­
Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018.
Wettstein Domonkos: Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2022.

 

A tanulmány ismeretterjesztő céllal a szerző az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj program keretében készített kutatását használja fel.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.