Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Geodéziai mérőtornyok második élete kilátóként

1/20

Az alappotok fölé 1974 és 1984 között épültek a tornyok, egységes, 3,5 méteres átmérővel, legfeljebb 30 méteres magassággal. A 107 építmény nagy része nem látogatható. A képen a Naszály tetején álló torony.

Az elmúlt évek átépítéseinek legújabb képviselője a mecseki Zengő kilátója, amely 2020-ra készült el. A többi megújult toronyhoz hasonlóan, itt is új szerkezet épült a meglévő vasbeton henger köré.

Az eredetileg itt állló torony mertartására már nem volt szükség, azonban a bontásával járó környezetterhelés elkerülése miatt mégis a felújítása mellett döntöttek. A négy torony közül ez az egyetlen, ahol a régi és új építmény nem kapcsolódik egymáshoz.

A rozsdabarna acél térváz különböző rácsos felületeket tart, beleértve a járópadlót is.

A hét szintes kilátó a Zengő 682 méteres magasságához további 22 métert tesz hozzá, ami néggyel több a vasbeton torony magasságánál.

A Rabb Dániel tervei szerint épült kilátóból tiszta időben Tolna és Baranya megyék nagy része belátható.

A legmagasabban álló torony a börzsönyi Csóványos csúcsán épült, 938 méteres tengerszint feletti magasságban. A megújult mérőtornyok első képviselőjeként, 2014 óta áll nyitva a kirándulók előtt.

A kilátó építészeti terveit Vörösné Baracsi Erzsébet készítette, akinek nevéhez a Börzsöny, és környékének számos modern turistaháza is kötődik.

Az újjáépített tornyok közül egyedüliként, a Csóványoson a henger besején át érhetők el a felsőbb szintek. A horganyzott csigalépcsőn 133 lépcsőfok vezet a kilátó tetejére.

Az eredeti torony oldalába vágott ajtókon léphetnek ki a látogatók a négy kilátószint egyikére. A korlátokon és a falon térképek és információs táblák tucajai segítenek a tájékozódásban.

Győrtől délre, a Nyúl határában álló Lila-hegyen 2018-ra készült el a mérőtorony egyedülálló, 12 szögletű ruhája, Koller József tervei szerint.

A látogatói útvonal ezúttal az eredeti torony, és az új külső fal közti térben vezet, szintén csigalépcsőkön.

A torony egyedi látványossága a 13 méter magas vasbeton henger közepén átvezetett útszakasz.

A kilátó tetején közel negyven négyzetméteres, sík terasz áll a látogatók rendelkezésérére. Közepén itt is megmaradt a torony távoli beirányzását segítő szerkezet, valamint az alappont fölé helyezett mérőállás. Balra a távolban a pannonhalmi apátság.

Az új faszerkezetet éjjel díszkivilágítás is kiemeli, és a többi toronyhoz hasonlóan, egész évben szabadon látogatható.

A Pilis 757 méteres csúcsán, az elhagyott légvédelmi rakétabázis szélén álló torony hét éve újult meg kilátóként, szintén egyedi, ezúttal kör alakú szerkezettel.

A 112 darab függőleges borovi fenyőgerendákból álló külső falazat itt is az eredeti vasbeton hengert körülölelő lépcsőt rejt.

A külső és belső tornyok közti tágas tér. Az építészeti tervezés ezúttal is Koller József munkája.

Az eredeti torony a falainak folytatásában mintegy három méternyi toldást, és kilenc méter átmérőjű sapkát kapott, szintén vasbetonból. Ennek tetején, a látogatóktól elzárva meteorológiai állomás működik.

A kilátó nyújtotta új, látványos panoráma a nyári félévben a közeli hegyoldal védett virágos gyepét is segít megóvni a taposástól, alsó szintje pedig pihenőhelyként szolgál.

?>
Az alappotok fölé 1974 és 1984 között épültek a tornyok, egységes, 3,5 méteres átmérővel, legfeljebb 30 méteres magassággal. A 107 építmény nagy része nem látogatható. A képen a Naszály tetején álló torony.
?>
Az elmúlt évek átépítéseinek legújabb képviselője a mecseki Zengő kilátója, amely 2020-ra készült el. A többi megújult toronyhoz hasonlóan, itt is új szerkezet épült a meglévő vasbeton henger köré.
?>
Az eredetileg itt állló torony mertartására már nem volt szükség, azonban a bontásával járó környezetterhelés elkerülése miatt mégis a felújítása mellett döntöttek. A négy torony közül ez az egyetlen, ahol a régi és új építmény nem kapcsolódik egymáshoz.
?>
A rozsdabarna acél térváz különböző rácsos felületeket tart, beleértve a járópadlót is.
?>
A hét szintes kilátó a Zengő 682 méteres magasságához további 22 métert tesz hozzá, ami néggyel több a vasbeton torony magasságánál.
?>
A Rabb Dániel tervei szerint épült kilátóból tiszta időben Tolna és Baranya megyék nagy része belátható.
?>
A legmagasabban álló torony a börzsönyi Csóványos csúcsán épült, 938 méteres tengerszint feletti magasságban. A megújult mérőtornyok első képviselőjeként, 2014 óta áll nyitva a kirándulók előtt.
?>
A kilátó építészeti terveit Vörösné Baracsi Erzsébet készítette, akinek nevéhez a Börzsöny, és környékének számos modern turistaháza is kötődik.
?>
Az újjáépített tornyok közül egyedüliként, a Csóványoson a henger besején át érhetők el a felsőbb szintek. A horganyzott csigalépcsőn 133 lépcsőfok vezet a kilátó tetejére.
?>
Az eredeti torony oldalába vágott ajtókon léphetnek ki a látogatók a négy kilátószint egyikére. A korlátokon és a falon térképek és információs táblák tucajai segítenek a tájékozódásban.
?>
Győrtől délre, a Nyúl határában álló Lila-hegyen 2018-ra készült el a mérőtorony egyedülálló, 12 szögletű ruhája, Koller József tervei szerint.
?>
A látogatói útvonal ezúttal az eredeti torony, és az új külső fal közti térben vezet, szintén csigalépcsőkön.
?>
A torony egyedi látványossága a 13 méter magas vasbeton henger közepén átvezetett útszakasz.
?>
A kilátó tetején közel negyven négyzetméteres, sík terasz áll a látogatók rendelkezésérére. Közepén itt is megmaradt a torony távoli beirányzását segítő szerkezet, valamint az alappont fölé helyezett mérőállás. Balra a távolban a pannonhalmi apátság.
?>
Az új faszerkezetet éjjel díszkivilágítás is kiemeli, és a többi toronyhoz hasonlóan, egész évben szabadon látogatható.
?>
A Pilis 757 méteres csúcsán, az elhagyott légvédelmi rakétabázis szélén álló torony hét éve újult meg kilátóként, szintén egyedi, ezúttal kör alakú szerkezettel.
?>
A 112 darab függőleges borovi fenyőgerendákból álló külső falazat itt is az eredeti vasbeton hengert körülölelő lépcsőt rejt.
?>
A külső és belső tornyok közti tágas tér. Az építészeti tervezés ezúttal is Koller József munkája.
?>
Az eredeti torony a falainak folytatásában mintegy három méternyi toldást, és kilenc méter átmérőjű sapkát kapott, szintén vasbetonból. Ennek tetején, a látogatóktól elzárva meteorológiai állomás működik.
?>
A kilátó nyújtotta új, látványos panoráma a nyári félévben a közeli hegyoldal védett virágos gyepét is segít megóvni a taposástól, alsó szintje pedig pihenőhelyként szolgál.
1/20

Az alappotok fölé 1974 és 1984 között épültek a tornyok, egységes, 3,5 méteres átmérővel, legfeljebb 30 méteres magassággal. A 107 építmény nagy része nem látogatható. A képen a Naszály tetején álló torony.

Az elmúlt évek átépítéseinek legújabb képviselője a mecseki Zengő kilátója, amely 2020-ra készült el. A többi megújult toronyhoz hasonlóan, itt is új szerkezet épült a meglévő vasbeton henger köré.

Az eredetileg itt állló torony mertartására már nem volt szükség, azonban a bontásával járó környezetterhelés elkerülése miatt mégis a felújítása mellett döntöttek. A négy torony közül ez az egyetlen, ahol a régi és új építmény nem kapcsolódik egymáshoz.

A rozsdabarna acél térváz különböző rácsos felületeket tart, beleértve a járópadlót is.

A hét szintes kilátó a Zengő 682 méteres magasságához további 22 métert tesz hozzá, ami néggyel több a vasbeton torony magasságánál.

A Rabb Dániel tervei szerint épült kilátóból tiszta időben Tolna és Baranya megyék nagy része belátható.

A legmagasabban álló torony a börzsönyi Csóványos csúcsán épült, 938 méteres tengerszint feletti magasságban. A megújult mérőtornyok első képviselőjeként, 2014 óta áll nyitva a kirándulók előtt.

A kilátó építészeti terveit Vörösné Baracsi Erzsébet készítette, akinek nevéhez a Börzsöny, és környékének számos modern turistaháza is kötődik.

Az újjáépített tornyok közül egyedüliként, a Csóványoson a henger besején át érhetők el a felsőbb szintek. A horganyzott csigalépcsőn 133 lépcsőfok vezet a kilátó tetejére.

Az eredeti torony oldalába vágott ajtókon léphetnek ki a látogatók a négy kilátószint egyikére. A korlátokon és a falon térképek és információs táblák tucajai segítenek a tájékozódásban.

Győrtől délre, a Nyúl határában álló Lila-hegyen 2018-ra készült el a mérőtorony egyedülálló, 12 szögletű ruhája, Koller József tervei szerint.

A látogatói útvonal ezúttal az eredeti torony, és az új külső fal közti térben vezet, szintén csigalépcsőkön.

A torony egyedi látványossága a 13 méter magas vasbeton henger közepén átvezetett útszakasz.

A kilátó tetején közel negyven négyzetméteres, sík terasz áll a látogatók rendelkezésérére. Közepén itt is megmaradt a torony távoli beirányzását segítő szerkezet, valamint az alappont fölé helyezett mérőállás. Balra a távolban a pannonhalmi apátság.

Az új faszerkezetet éjjel díszkivilágítás is kiemeli, és a többi toronyhoz hasonlóan, egész évben szabadon látogatható.

A Pilis 757 méteres csúcsán, az elhagyott légvédelmi rakétabázis szélén álló torony hét éve újult meg kilátóként, szintén egyedi, ezúttal kör alakú szerkezettel.

A 112 darab függőleges borovi fenyőgerendákból álló külső falazat itt is az eredeti vasbeton hengert körülölelő lépcsőt rejt.

A külső és belső tornyok közti tágas tér. Az építészeti tervezés ezúttal is Koller József munkája.

Az eredeti torony a falainak folytatásában mintegy három méternyi toldást, és kilenc méter átmérőjű sapkát kapott, szintén vasbetonból. Ennek tetején, a látogatóktól elzárva meteorológiai állomás működik.

A kilátó nyújtotta új, látványos panoráma a nyári félévben a közeli hegyoldal védett virágos gyepét is segít megóvni a taposástól, alsó szintje pedig pihenőhelyként szolgál.

Nézőpontok/Vélemény

Geodéziai mérőtornyok második élete kilátóként

2021.12.18. 10:35
1/20

Az alappotok fölé 1974 és 1984 között épültek a tornyok, egységes, 3,5 méteres átmérővel, legfeljebb 30 méteres magassággal. A 107 építmény nagy része nem látogatható. A képen a Naszály tetején álló torony.

Az elmúlt évek átépítéseinek legújabb képviselője a mecseki Zengő kilátója, amely 2020-ra készült el. A többi megújult toronyhoz hasonlóan, itt is új szerkezet épült a meglévő vasbeton henger köré.

Az eredetileg itt állló torony mertartására már nem volt szükség, azonban a bontásával járó környezetterhelés elkerülése miatt mégis a felújítása mellett döntöttek. A négy torony közül ez az egyetlen, ahol a régi és új építmény nem kapcsolódik egymáshoz.

A rozsdabarna acél térváz különböző rácsos felületeket tart, beleértve a járópadlót is.

A hét szintes kilátó a Zengő 682 méteres magasságához további 22 métert tesz hozzá, ami néggyel több a vasbeton torony magasságánál.

A Rabb Dániel tervei szerint épült kilátóból tiszta időben Tolna és Baranya megyék nagy része belátható.

A legmagasabban álló torony a börzsönyi Csóványos csúcsán épült, 938 méteres tengerszint feletti magasságban. A megújult mérőtornyok első képviselőjeként, 2014 óta áll nyitva a kirándulók előtt.

A kilátó építészeti terveit Vörösné Baracsi Erzsébet készítette, akinek nevéhez a Börzsöny, és környékének számos modern turistaháza is kötődik.

Az újjáépített tornyok közül egyedüliként, a Csóványoson a henger besején át érhetők el a felsőbb szintek. A horganyzott csigalépcsőn 133 lépcsőfok vezet a kilátó tetejére.

Az eredeti torony oldalába vágott ajtókon léphetnek ki a látogatók a négy kilátószint egyikére. A korlátokon és a falon térképek és információs táblák tucajai segítenek a tájékozódásban.

Győrtől délre, a Nyúl határában álló Lila-hegyen 2018-ra készült el a mérőtorony egyedülálló, 12 szögletű ruhája, Koller József tervei szerint.

A látogatói útvonal ezúttal az eredeti torony, és az új külső fal közti térben vezet, szintén csigalépcsőkön.

A torony egyedi látványossága a 13 méter magas vasbeton henger közepén átvezetett útszakasz.

A kilátó tetején közel negyven négyzetméteres, sík terasz áll a látogatók rendelkezésérére. Közepén itt is megmaradt a torony távoli beirányzását segítő szerkezet, valamint az alappont fölé helyezett mérőállás. Balra a távolban a pannonhalmi apátság.

Az új faszerkezetet éjjel díszkivilágítás is kiemeli, és a többi toronyhoz hasonlóan, egész évben szabadon látogatható.

A Pilis 757 méteres csúcsán, az elhagyott légvédelmi rakétabázis szélén álló torony hét éve újult meg kilátóként, szintén egyedi, ezúttal kör alakú szerkezettel.

A 112 darab függőleges borovi fenyőgerendákból álló külső falazat itt is az eredeti vasbeton hengert körülölelő lépcsőt rejt.

A külső és belső tornyok közti tágas tér. Az építészeti tervezés ezúttal is Koller József munkája.

Az eredeti torony a falainak folytatásában mintegy három méternyi toldást, és kilenc méter átmérőjű sapkát kapott, szintén vasbetonból. Ennek tetején, a látogatóktól elzárva meteorológiai állomás működik.

A kilátó nyújtotta új, látványos panoráma a nyári félévben a közeli hegyoldal védett virágos gyepét is segít megóvni a taposástól, alsó szintje pedig pihenőhelyként szolgál.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.