| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Ez nem a zöldellő tetők kora

1/5

Bellavics László

?>
Bellavics László
?>
?>
?>
?>
1/5

Bellavics László

Ez nem a zöldellő tetők kora
Közélet, hírek

Ez nem a zöldellő tetők kora

2007.10.24. 09:21

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Vélemények:
5

Az egyetemeken nem tanítják a zöldtető építést, szakkönyvek nincsenek, a rendeletek és szabályozások pongyolák, vagy éppen túl szigorúak. Kutatóintézetek nem foglalkoznak vele, az állam nem ad rá támogatást.A HuMuSZ Házban a zöldtető építésről tartott előadást Bellavics László, a Zöldtetőépítők Országos Szövetségének elnöke.

Bellavics László
1/5
Bellavics László

2/5

A HuMuSZ Házban a zöldtető építésről tartott előadást Bellavics László, a Zöldtetőépítők Országos Szövetségének elnöke.

A házban összegyűlt szerény méretű hallgatóság, egy jól összeszokott csapat, már-már családias hangulatát sugározta. Némi technikai malőr, pendrive-ot ide vagy oda, és máris indulhatott az este. Előadónk megszállottan építene be mindent, ami sík vagy majdnem az, ami fent vagy feljebb van, s ennek fontosságáról próbálja győzködni hallgatóságát is. Teljesen felesleges a statisztikai adatok előráncigálása, nem ezt a közönséget kell meggyőznie. Már II. Nabúkudurri-asszúr óta van némi fogalmunk arról, hogy mit jelentenek a házak falán lecsüngő indák.
Előadónk nem adja fel, sorolja az előnyöket. Megtudhatjuk, hogy a zöldtető, legyen az intenzív vagy extenzív, gyakorlatilag mindenre jó. Egyszerre szép és szívet melengető, lehűti a legfelső szinten élők lakását, új közösségi teret hoz létre. Nem beszélve az allergiáról, teszi hozzá Bellavics. Mintha elfeledkezne arról, nem csak por, hanem virág, fű és fa allergia is van a világon, de ez már szőrszálhasogatás.
Az előadás második részében a panaszé a főszerep. Az egyetemeken nem tanítják a zöldtető építést, szakkönyvek nincsenek, a rendeletek és szabályozások pongyolák, vagy éppen túl szigorúak. Kutatóintézetek nem foglalkoznak vele, az állam nem ad rá támogatást. Ha megszületik egy társasház zöld teteje, többé senki nem ellenőrzi, hogy gondozzák e szakszerűen, avagy nem. Érteni véljük a kifogások nagy részét, bár egy-két pontjával nem tudunk egyetérteni. Az állami támogatás kapcsán, éppen előadónk cáfolja meg magát, mikor a ferencvárosi rehabilitált házak zöldtetőiről beszél. Éppen Bellavics az, aki rámutat, hogy született egy rendelet, amely bizonyos esetekben kötelezi az építtetőt zöldtető létrehozására.

 

5/5

3/5

4/5

 

Az előadó bús, kis magyar körképe ellenére mi úgy látjuk, hogy egyre több helyen tágítják ki az emberek lakóterüket, szembeötlő a zöldtetők alkalmazásának szaporodása. Lehetséges, hogy még nem minden lakótelepi ház teteje virul, de nem megy ez egyik napról a másikra. Ne feledkezzünk meg arról, hogy nem csupán szándék, de anyagi befektetés is szükséges a tetőnk parkká alakításához. Azt est akkor fejeződött be, legalábbis számunkra, amikor a betonon termesztett paradicsom, mint nagyvárosi túlélési stratégia, illetve a világot mozgató nagy összeesküvés elméletek kerültek terítékre.

szöveg Biczó Gabriella
képek: Kresalek Dávid

Vélemények (5)
bello
2007.11.05.
18:27

Válasz Biczó Gabriellának:

Kedves Gabriella, köszönöm, hogy megemlékezett előadásomról.

Írására úgy érzem, kénytelen vagyok reagálni, mivel számos, félreértésre okot adó megfogalmazás van benne.

Előadásom címe: ”A zöldtetők szerepe a fenntartható városi fejlődésben” volt. Az előadás tartalma erre lett felépítve, nem pedig a zöldtetőépítésre. Sajnálom, ha mást várt.

„Előadónk megszállottan építene be mindent, ami sík vagy majdnem az, ami fent vagy feljebb van, s ennek fontosságáról próbálja győzködni hallgatóságát is.” – szomorú, hogy ennyire rossz megfigyelő, mert épp az ellenkezőjéről volt szó, az elhangzottakból idézek: Mára Budapest zöldterületéről a mutatószámok az ÉVM (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) és az OÉSZ (Országos Építésügyi Szabályzat) megszüntetésével kihaltak, nincsenek adatok, melyek felhívnák a figyelmet az évről-évre csökkenő zöldterületre.

Sajnos országosan hasonló a helyzet.

A városi zöldfelületek léte, vagy megszűnése ma egyedül az önkormányzatok jóindulatán múlik. A településrendezés főhatósága országosan érvényes normákat nem ír elő. Önálló országos zöldfelületi hatóság hiányában remény sincs a meglévő főleg nagyvárosi zöldfelületek védelmére. A jogszabályi hiányosságok az elmúlt 15 évben lehetőséget adtak a koncepciónélküli ingatlanfejlesztéseknek az önkormányzatok haszonelvű gazdaságossági politikájának, amely a pillanatnyi, látszólagos anyagi előnyökért minden foghíjat beépít, értékesít.

 

Amennyiben nem tudta rögzíteni az elhangzottakat, úgy javaslom egy jelenlévő újságíró módszerét, aki a végén elkérte az előadásom anyagát.

A második részben elhangzott panaszokkal kapcsolatban: a hazai zöldtetőépítés helyzetét a kezdetektől, 1989-től belülről látom, nem a laikus, hanem a gyakorló szakember szemével. A ZÉOSZ elnökeként pedig kötelességem követni az építési szabályzók körüli anomáliákat. Bármennyire is furán hangzik, de itt is megismétlem: A zöldtetőépítés jelenlegi formájában nincsen megfelelően integrálva a felsőoktatásba. Révén két szakma, a szigetelő és a kertépítő együttes szaktudása szükséges. Az építész-karokon felső szinten oktatják a szigetelésekről szükséges ismereteket, a szigetelések anyaga és kivitelezések módja szabványokban rögzített. A zöldtetőépítés lényegéről, a zöldfelépítményről, annak szakszerű kivitelezéséről, azonban méltatlanul kevés szó esik, légyen az akár a kertészeti egyetem. A megoldást a zöldtető szakmérnöki képzésben látom, amelynek előfeltétele, a megfelelő magyarnyelvű szakirodalom ellátottság. – Itt válaszolnék a „barra” néven regisztrált hozzászólónak is, hogy hasonlítsa össze akár csak a német nyelvű szakirodalom mennyiségét a magyar nyelvűével. Akkora a kettő közötti különbség, mint a két nemzet futballja között.

Az alapján, hogy mekkora tervezői és kivitelezői és fenntartási hibákkal találkozom nap, mint nap, - engedtessék meg szkepticizmusom.

Az állami támogatás kapcsán, éppen előadónk cáfolja meg magát, mikor a ferencvárosi rehabilitált házak zöldtetőiről beszél. Éppen Bellavics az, aki rámutat, hogy született egy rendelet, amely bizonyos esetekben kötelezi az építtetőt zöldtető létrehozására.” - Itt a zöldfelület beszámíthatóságot meghatározó, elavult OTÉK rendeletről beszéltem. Tudja Gabriella, egy állami rendelet és az állami támogatás között akkora a különbség, mint az ingyenes és a pénzdíjas oktatás között.

„a betonon termesztett paradicsom, mint nagyvárosi túlélési stratégia,” – az a kedves látogató, aki ezt felvetette, külföldi példák alapján kérdezett.

 

Kedves Gabriella, ha további kérdései vannak, úgy szívesen fogadom megkeresését. Remélem, hogy a többi résztvevő számára érthetőbb volt előadásom!

A HuMuSZ Ház Szervezőinek pedig ismételten köszönöm, hogy meghívtak a Zöldtetőépítők Országos Szövetsége képviseletében.

 

Bellavics László

ZÉOSZ Elnök

biczogabi
2007.11.07.
12:07

@bello: Tisztelt Bellavics László!

„Előadónk megszállottan építene be mindent, ami sík vagy majdnem az, ami fent vagy feljebb van, s ennek fontosságáról próbálja győzködni hallgatóságát is.” – szomorú, hogy ennyire rossz megfigyelő, mert épp az ellenkezőjéről volt szó (kiemelés: Biczó Gabriella), az elhangzottakból idézek:

Mára Budapest zöldterületéről a mutatószámok az ÉVM (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) és az OÉSZ (Országos Építésügyi Szabályzat) megszüntetésével kihaltak, nincsenek adatok, melyek felhívnák a figyelmet az évről-évre csökkenő zöldterületre.Sajnos országosan hasonló a helyzet.A városi zöldfelületek léte, vagy megszűnése ma egyedül az önkormányzatok jóindulatán múlik. A településrendezés főhatósága országosan érvényes normákat nem ír elő. Önálló országos zöldfelületi hatóság hiányában remény sincs a meglévő főleg nagyvárosi zöldfelületek védelmére. A jogszabályi hiányosságok az elmúlt 15 évben lehetőséget adtak a koncepciónélküli ingatlanfejlesztéseknek az önkormányzatok haszonelvű gazdaságossági politikájának, amely a pillanatnyi, látszólagos anyagi előnyökért minden foghíjat beépít, értékesít.” Elnézését kérem, ha előadásának ebből a részletéből (amelyet ugyan nem rögzítettem, ámbátor a helyszínen értelmezni véltem), azt a következtetést vontam le, hogy Önnek szívügye a városi zöldterületek eltűnésének, megszüntetésének megakadályozása, a meglévő zöldterületek védelme és számuk növelése, illetve a zöldtető építés. Véletlenül sem szeretném, ha szomorú lenne, amiért nem értette meg a cikket. Sejtem hol lehet a hiba: „Előadónk, megszállottan építene be mindent, ami sík vagy majdnem az, ami fent vagy feljebb van, ennek fontosságáról próbálja győzködni hallgatóságát is.” És továbbolvasva a szöveget, tiszta és világos lesz, hogy mivel építene be mindent előadónk: „Teljesen felesleges a statisztikai adatok előráncigálása, nem ezt a közönséget kell meggyőznie. Már II. Nabúkudurri-asszúr óta van némi fogalmunk arról, hogy mit jelentenek a házak falán lecsüngő indák.” Indák, Szemirámisz függőkertje, ZÖLD. Tehát előadónk, azaz Ön, zölddel szeretne mindent beépíteni.

Nem kívánok belefolyni a „tanítják vagy nem tanítják az egyetemeken” vitába. (A kommentek magukért beszélnek) Éppen ezért ehhez, semmilyen szubjektív véleményt nem biggyesztettem cikkemben sem. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy hittem Önnek, tapasztalatának, tudásának, elfogadtam és megértettem szkepticizmusát. Pontosan ezért tartottam lényegesnek, hogy cikkemben megemlítésre kerüljenek a „panaszok”. Ami az állami támogatást illeti: továbbra sem győzött meg. Támogat, azaz pénzel, finanszíroz, kifizet, DE jelentheti azt is (többek között), hogy segít, segítséget nyújt, segítségére van. Ön, ha jól értettem, az előbbit hiányolja, én pedig az utóbbit üdvözlöm (még akkor is, ha nem túl gyakori). Köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmemet, hogy abban az esetben, ha diktafonom nincs, jegyzetelni képtelen lennék, elkérhető az előadás anyaga. Csak nagyon halkan, már-már lábjegyzetben tenném hozzá, hogy egy előadás előre megírt szövegének hű visszaadását, nem nevezném tudósításnak, elkészítését nem tartom újságírói feladatnak. Mindenképp szeretném még egyszer megerősíteni, hogy fontos és kívánatos lenne, ha városunk zöldterületei, parkjai nem tűnnének el, számuk nem csökkenne. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian örömmel vennénk továbbá azt is, ha a zöldtetők száma megsokszorozódna. Biczó Gabriella

Tiestorama
2007.10.30.
12:03

Nálunk is volt róla szó, mégohzzá főisk. szakon.

Azzal viszont egyet értek, hogy nem nagyon elterjedtek...

tisza
2007.10.24.
20:37

ühüm, jövő hét szerdán zh. ebből. úgyh tanítják is és tudni is kell. csatlakozom az előttem szólóhoz...

barra
2007.10.24.
10:19

Nem tudom az úr melyik egyetemen járt és mikor. De ki kell jelenteni, hogy az egyetemeken tanítják a zöldtető szerkezetét, rétegeit, tervezését, sőt még a fősikolákon is. Sőt van zöldtetőtőről könyv is, sőt van a zöldhomlokzatról is.Sőt van zöldtetős napkollektoros panelház is.De azért tényleg kevés a zöldtető, ebben viszont nem hibásak az oktató helyek. 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.