Közélet, hírek

Évtizedek óta üresen állt, most új fejezet indul az egykori veszprémi gyermekkórház históriájában

1/5

A volt Heim Pál Gyermekkórház látványterve – Forrás: ÉTDR

?>
A volt Heim Pál Gyermekkórház látványterve – Forrás: ÉTDR
?>
Forrás: Laczkó Dezső Múzeum
?>
Volt veszprémi Heim Pál Gyermekkórház – Forrás: mapio.net
?>
Volt veszprémi Heim Pál Gyermekkórház – Forrás: Szellemvárosok Magyarországon blog
?>
Forrás: Google Maps
1/5

A volt Heim Pál Gyermekkórház látványterve – Forrás: ÉTDR

Évtizedek óta üresen állt, most új fejezet indul az egykori veszprémi gyermekkórház históriájában
Közélet, hírek

Évtizedek óta üresen állt, most új fejezet indul az egykori veszprémi gyermekkórház históriájában

2021.04.14. 17:20

Néhányan talán nem is tudják, de az ország első Heim Pál nevet viselő kórháza Veszprémben volt. „Épült: az örök emberszeretet nevében…" - olvasható a bejárat fölött. A háború után "lelencházból", kórházzá alakuló, rohamosan fejlődő egészségügyi intézmény 1995-ben azonban végleg bezárt. Azóta a régi idők emlékeit őrző, közel 120 éves épület üresen áll. Sok évtizednyi pusztulás és kihasználatlanság után, most úgy tűnik, az Európa Kulturális Fővárosa program részeként megújulhat.

A Heim Pál Gyermekkórház elnevezésről nemcsak a budapesti intézmény juthat eszünkbe, hanem egy viszontagságos sorsú dunántúli épület, amely mostanra leggyakrabban már csak az elhagyatott, “szellem" házakat bemutató blogok felfedezett helyszíneinek listáján szerepel.

Veszprémben, a Hóvirág utca és az Erzsébet liget találkozásánál a fák közül sejtelmesen előtűnő régi kórház a kíváncsi látogatók kedvelt célpontja lett az utóbbi években és az egykori Heim Pálhoz kapcsolódó históriák hamarosan országosan ismertté váltak. Az épület története fogalmazhatunk úgy, hogy 1901-ben Széll Kálmán belügyminisztersége idején indult, amikor az árvák védelmét megerősítve, egy gyermekvédelmi törvényben döntöttek budepesti és vidéki állami gyermekmenhelyek létrehozásáról (1901. évi VIII. törvénycikk az állami gyermekmenhelyekről).

Forrás: Google Maps
5/5
Forrás: Google Maps

A veszprémi gyermekmenhely területét egy szakmai bizottság választotta ki, amelynek tagjai Ruffy Pál, a gyermekmenhelyek országos felügyelője, dr. Frank Ödön, egészségügyi felügyelő, illetve Ybl Lajos, építész volt. A palotaszerű épületet Ybl Lajos tervei alapján mindössze egy év alatt építették fel Csomay Kálmán veszprémi építőmester kivitelezésében, így az új Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely 1904. októberében dr. Cseresnyés József igazgató főorvos irányításával elkezdhette működését.

Az intézmény a Dunántúl öt megyéjéből (Fejér-, Veszprém-, Vas- és Moson és Somogy) fogadta az árván maradt gyermekeket: a gondozottak létszáma rövidesen már 1100 fő volt, amely 1912-re a hadiárvák számának megduplázódásával és a befogadó menhelyek csökkenésével 4155-re nőtt. A két világháború idején egyre több volt az ellátandó gyermek és a csecsemőhalálozás is gyakorivá vált.

A második világháború újabb nehézségek elé állította a menhely dolgozóit. 1944 végén az egészséges gyerekeket nyugatra szállították, a betegek pedig maradtak, ugyanakkor az intézet a Kassáról, Rimaszombatból menekült, állami gondozásban lévő gyermekeket és gondozóikat is befogadta. A háborúban 28 bombát kapott a gyermekmenhely területe és az épület tető, ablak nélkül maradt. A dolgozók és a gondozottak a Jókai Mór utcai sziklapincében vészelték át a válságos időszakot. 1945. március 23-án Veszprém felszabadult és április első napjaiban az épület visszakaphatta eredeti rendeltetését.

A bunkerben töltött hetek után a menhely lakói visszatértek régi otthonukba és elkezdték az újjáépítést. Az akkori információk szerint először a tetőt állították helyre, majd az ablakokat üvegezték be az akkor kapható tejüveggel.

A bombázások ellenére az épület belső kórtermi felszereléseinek többsége ép maradt, viszont a városi kórház gyermekosztálya a háborúban szinte teljesen megsemmisült, amely új időszámítás kezdetét jelezte a veszprémi menhely számára. 1945-ben az épületbe költöztették a tízágyas gyermekosztályt és az intézmény státusza fokozatosan megváltozott a gyógyító funkció növekedésével. Az Állami Gyermekvédő Intézet nevet így nem viselhette hosszú ideig az épület, mivel 1950-ben gyermekkórházzá nyilvánította a Népjóléti Intézet és egészségügyi, nevelésügyi gondozásra szervezték át.

Forrás: Laczkó Dezső Múzeum
2/5
Forrás: Laczkó Dezső Múzeum

A kórház 1955. szeptember 3-án vette fel a Heim Pál nevet elsőként az országban. Dr. Gaál István igazgatása alatt sokat fejlődött az intézmény: 154 ágyban kezeltek beteg gyermekeket az épületben, a kor lehetőségeihez mérten modern és újszerű eszközökkel, valamint elindult a város első gyermek-szakorvosi rendelője és a koraszülöttek gondozása is. Később Dr. Török János került a kórház élére, akinek ismét több szakmai újítást köszönhetett a kórház. Ekkoriban épültek ki például a szakambulanciák és számos diagnosztikus és terápiás eljárás az országban elsőként “debütálhatott" Veszprémben.

A gyors ütemű intézményi fejlődésben fordulópontot jelentett, amikor 1977-ben a Heim Pál önállósága megszűnt és a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház gyermekosztályaként működött tovább, amíg elkészült az új, modern épületszárny a jelenlegi helyén. Ezt követően a Heim Pál Gyermekkórház a veszprémi Egyetemváros szívében 1995. július 12-én végleg bezárta kapuit. Az épület azóta üresen áll, sorsa évtizedek óta kérdéses.

Hogya György helytörténet-kutató, az intézmény egykori dolgozója, így emlékszik vissza a Heim Pálban töltött évtizedekre:

"Nem volt ivóvíz, felütötte a fejét a tífusz, fertőzések tizedelték a lakosságot. A menhely kórházzá nyilvánítása fordulópontot jelentett az intézmény életében: megkezdődött az épületek újjáépítése és a beteg gyerekek gyógyításában új távlatok nyíltak. A sok szörnyűséget elnyomják a csodálatos pillanatok, amiknek részese lehettem. A kórházhoz köt életem első nagy szerelme, aminek az emlékére akácfát ültettem az épület mellett, és ami még ma is áll. Telente együtt ünnepeltünk a gyerekekkel, disznótoros vacsorákat tartottuk, és mint egy nagy család, együtt énekeltünk."

A város múltjának egyfajta lenyomataként fennmaradt egykori kórház sokáig állami tulajdonban volt, majd 2008-ban a Pannon Egyetemhez került azzal a céllal, hogy tudományos központként kaphat új lehetőséget a hasznosításra. Ez a terv végül meghiúsult és az épület újra állami tulajdon lett, így a város, az önkormányzat szándéka az épület megújítására egyre távolibb célkitűzésnek tűnt.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerésével Veszprémben ismét felmerült témaként a Hóvirág utca 1. szám alatt álló kihasználatlan épület sorsa, amely helytörténeti értékét tekintve egyértelműen új, hasznos szerepért kiáltott egy ilyen volumenű kulturális projekt indulásával.

Már a program kezdeti fázisában kiemelt fókuszpontként szerepeltek a város és a régió meglévő, használaton kívüli, illetve alulhasznosított épített örökségének és közterületeinek újjáélesztésére és újra értelmezésére irányuló tervek.

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy a Balaton Bútorgyárhoz kapcsolódó belvárosi ingatlan és a Szikvíz parkoló néven ismert területeken pop up rendezvényhelyszín és a város Digitális Élményközpontja épülne fel. A kapcsolódó sajtótájékoztatón a polgármester egy újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a Heim Pál Gyermekkórház is kiemelt helyet kap az EKF projektben, de erről majd a későbbiekben adnak tájékoztatást.

Az ÉTDR-ben található információk alapján 2020. december 23-án építési engedélyezési eljárás indult a meglévő épületegyüttes átalakítására, felújítására és bővítésére. Érdemi döntés azonban csak 2021. február 17-én született, majd a projekt február 23-án végül zöld utat kapott. Kérdésünkre a tervezéssel megbízott Anthony Gall vezetésével működő Gall és Társai Építésziroda Kft. megerősítette, hogy jogerős építési engedéllyel rendelkezik a Heim Pál projekt. Anthony Gall hozzáfűzte, hogy ők is nagyon várják a további fejleményeket, a megvalósítást és a későbbiekben pedig még lesz lehetőség a bővebb tájékoztatásra is.

Anthony Gall Pro Architectura és Ybl-díjas építész nevével egyébként már nem először találkozhatnak a veszprémiek, hiszen többek között a városiak egyik büszkeségének számító Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Tér is Anthony Gall és Albóciné Ábrahám Gabriella közös munkájával valósulhatott meg.

Az engedélyezési eljáráshoz csatolt helyszínrajz és látvány alapján úgy tűnik, hogy a jelenlegi tervek szerint a volt kórház épület rekonstrukciójával számolhatnak a veszprémiek, így a sokaknak igen jelentős épület végül megmenekülhet a teljes pusztulástól.

A vehir.hu mai írása további részleteket árult el az épület jövőjéről: „A 2020. december 26-án hatályba lépett, 2020. évi CXLIV. Törvény a tulajdonjogot Veszprém Megyei Jogú Város önkormányzatának ingyenesen adta át, aki a volt gyermekkórház, a volt mosoda és a konyha felújítását, bővítését, valamint a működéshez szükséges parkolási kapacitások kialakítását és a zöldterületek rendezését, fejlesztését tervezi."

Volt veszprémi Heim Pál Gyermekkórház – Forrás: mapio.net
3/5
Volt veszprémi Heim Pál Gyermekkórház – Forrás: mapio.net

Az ActiCity fantázianevet viselő projekt részeként a régi Heim Pál Gyermekkórház épülete átalakul egy új, a kultúrát és az aktív kikapcsolódást magában foglaló intézménnyé. A szolgáltatásokat tekintve a cikk szerint elsősorban a kisebb gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztésére fókuszál majd az intézmény, egyben lehetőséget ad a velük érkező szülők szabadidejének hasznos eltöltésére.

Az épület akadálymentes lesz, a beltéri funkciók pedig megszüntetik a szezonalitás okozta problémákat, megfelelő alternatívát kínálva évszaktól függetlenül, a helyi lakosok és a turisták számára egyaránt.

A már meglévő épületszárnyakban multifunkcionális „termeket" és az ezekhez szükséges kiszolgáló egységeket alakítják majd ki. A jelenlegi folyosókat kiszélesítik, létrejönnek új, akadálymentes bejáratok, illetve az egyes épületeket összekapcsolják. Ahol az adottságok lehetővé teszik, a jelenlegi épületeket további hasznos területekkel egészítik ki: például a mosoda multifunkcionális csarnokká alakul, a kórház épülete pedig egy új, háromszintes bejárati szárnnyal bővül majd, amely több termet is magában foglal.

A gyermekkórház integrálásával a városi életbe egy úgynevezett zöldfolyosó kialakítása is cél, amely sétálóövezetként működhetne, összekötve a Várat, a Hangvillát, a Petőfi Színházat, az Megyeházát, a Csermák Antal Zeneiskolát, a Laczkó Dezső Múzeumot, a hamarosan megújuló egyetemi alsókampuszt és az ActiCityként újjászülető ingatlant. A volt Heim Pál Gyermekkórházhoz fűződő projektre már kiírták a közbeszerzést is, így akár már idén elindulhat az építkezés.

Sulyok Georgina

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk