Közélet, hírek
Építőipari konjunktúra felmérés összefoglalója
2015.07.15. 15:14
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2015 első félévében a vállalkozások hogyan értékelik helyzetüket, illetve milyen várakozásokkal tekintenek a következő időszakra.
Az árbevétel alakulására vonatkozó válaszok azt mutatják, hogy az építőipari cégek felénél az értékesítés nettó árbevétele 2015. I. félévben növekedett, de árbevétel-arányos jövedelmezőségük a válaszadók közel felénél így is 3% alatti. Várakozásaik szerint azonban árbevétel-arányos jövedelmezőségük a következő időszakban javulni fog.
A vállalkozások szerződéseik összetételét tekintve elmondható, hogy a magánrendelések aránya enyhén növekedett a korábbi felmérésekhez képest. Várakozásaik szerint - mindössze egyharmaduknál - a szerződésállomány a következő félévben szinten marad, esetleg enyhén növekedni fog, azonban még ezzel együtt is közel minden második cégnél a kapacitáskihasználtság 50% körül marad. Összességében az építési vállalkozások szerződésállományának további csökkenésére kell számítani az év hátralévő részében.
A korábbi években az építőipar alacsony termelési szintje miatt szakemberhiányról nem számoltak be, azonban a piac élénkülése felszínre hozza ezt a problémát. Így elsősorban szárazépítő, ács, bádogos, kőműves villanyszerelő szakmákban szenvednek hiányt a válaszadó cégek.
A szakember-utánpótlás problémája mellett az élőmunkához kötődő magas adó- és társadalombiztosítási terheket a válaszadók fele jelölte meg úgy, mint az üzleti tevékenységüket nehezítő tényezőt. A gazdasági szabályozás sűrű változása minden harmadik vállalkozásnál okoz nehézséget. A cégek tapasztalata szerint ezt tetézi, hogy az adminisztrációs terhek az utóbbi időszakban emelkedtek. Ilyen teherként említették az ÁFA-bevallások növekvő adatigényét - mely a 2 millió forint feletti ÁFA-t tartalmazó számlák részletes adatszolgáltatására irányul -, az EKÁER bevezetését, az elektronikus építési napló vezetését, valamint a szakhatósági egyeztetések körülményességét. Az új Közbeszerzési Törvény ősszel hatályba lépő módosításai, valamint a kormányzat építésügyet is érintő szabályozási szándékának köszönhetően várhatóan ezek az akadályok a jövőben – a cégek várakozásai szerint - csökkenni fognak.
A megrendelők késedelmes fizetése is jelentősen hátráltatja a vállalkozások zökkenőmentes üzletvitelét, ami a kintlévőségek kiemelt kezelését indokolja. A cégeknél a kiszámlázott árbevételnek átlagosan 20%-a szerepel a kintlévőségek között, ezek zömében behajthatónak vannak minősítve. Az ebből is fakadó financiális problémák ellensúlyozására a jövőben is külső források bevonására van szükség, mely főleg folyószámlahitel formájában testesül meg. A vállalkozások a jövőben is igénybe kívánják venni a Széchenyi Kártya Hitelprogram, az MNB Növekedési Hitelprogram lehetőségeit is.
A válaszadók átlagosan 5%-os béremelésről számoltak be az idei évre vonatkozóan, mellyel együtt az ágazati átlagbér így is a nemzetgazdasági átlag alatt marad. Az élőmunka költsége jelentősen nőtt, a termelés növekedésében bízva, a vállalkozások harmada a jövőben a létszám növelésével is számol. A magasabb színvonalú szolgáltatás elérése érdekében a cégek kétharmada folyamatosan képzésben, továbbképzésben részesíti mind munkavállalóit, mind menedzsment tagjait.
A kérdőívben kitértünk az e-építési napló vezetésére is. A válaszokból tükröződik, hogy a naplóvezetés két év után sem megy zökkenőmentesen. Legfontosabb előnyként fogalmazták meg, hogy az e-napló vezetése óta a beruházások jobban nyomon követhetők, azok adatai egy helyen megtalálhatók. Ezzel szemben hangsúlyozták, hogy nagyon bonyolult a napló felépítése. Mivel a lezárt naplók is látszódnak a folyamatban lévő munkák között, ezért nehéz keresni a sok napló között, konzorciumot pedig nem tud kezelni a rendszer. A megrendelők teljesen felkészületlenek az elektronikus napló vezetéséből adódó feladataik ellátására. Megemlítették még a bejegyzésre vonatkozó időkorlát szűkösségét, valamint a javítási lehetőség hiányát, nehézkességét. 50 millió Ft értékhatár alatt mindenképp egyszerűsíteni indokolt a naplót, hogy a mikro- és kisvállalkozók jobban meg tudjanak felelni a naplóvezetési, ésszerű elvárásoknak.
forrás: sajtóközlemény
14:09
Erről ennyit:
http://www.vg.hu/vallalatok/ipar/gyengebb-volt-az-epitoipar-az-eu-ban-455896
Az Eurostat adatai szerint a magyar építőipar teljesítménye júniusban 0,5 százalékkal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva, tavaly júniushoz képest pedig 3,8 százalékkal emelkedett. A havi adat megegyezik a Központi Statisztikai Hivatal által publikált adattal. Az éves számokat tekintve ellenben nagy az eltérés, a KSH szerint az építőipari termelés 10,2 százalékkal emelkedett tavaly júniushoz képest.
forrás: MTI
18:02
És ismét itt van a statisztika!
10 %-al bővült az építőpari teljesítés az elmúlt év 1 félévéhez, zengi a KSH álatl közzétett gyorsjelentés.
De ha megvizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az időközi árnövekedés elvitte a bővülést, vagyis (természetes mértékegysében) m2-ben, lakóterületben, stb. alig van növekedés (mint, ahogy ez, az átkos végefelé is volt.)
A szerződésállomány csökkenésének a részleteit meg már nem is merték a gyorsjelentésbe beleírni!
Ui. Nagyon szomurú az, hogy egy esetleges nagyobb volumenű állami megrendelés úgy félre viheti a statisztikusokat (no meg a vezetőket), mint a pinty!
16:48
És itt a legújabb statisztika is!
(Érdekes valahogy a hírportálok nem zengik a győzelmi jelentéseket! Még akkor sem hogy egy vette a bátorságot és ezzel a címmel adta közzé a hírt: Egyre több lakás épül Magyarországon)
Kevesebb új lakás, több építési engedély
2015 I. félévében 3083 új lakás épült, 6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 5581 volt, 39%-kal több a 2014. január–júniusinál.
Csak egy dolgot hallgat el a KSH rendszeresen, hogy hiába nő az építési engedélyek száma, maga a lakások építése rendre csökken.
Ryhe
És ha még hozzátesszük, hogy a KSH eltűntette a 2010 előtti adatokat, akkor azt kell gondolnom, ez nem véletlen ez a tudatos ferdítések kategáriája.
09:56
Sehol sincs a konjuktúra kezdete, pedig borzasztó mélymenet után (?) vagyunk. Íme:
2014-ben Magyarországon 8358 új lakás épült, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal 2015. februári gyorsjelentésben.
2013-ban a lakásépítések száma 31 százalékkal zuhant 2012-höz képest, a kiadott lakásépítési engedélyeké pedig 29 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.A használatba vett lakások számának 2014-beni, 15 százalékos emelkedése több éves, folyamatos visszaesésnek vetett véget - hangsúlyozza a KSH. Az év során felépített lakások száma azonban továbbra is alacsony maradt, a válságot megelőző 2008. évinek alig egyötöde.
08:35
És mire ez honlapra került, közzétették a májusi építéőpari teljesítéseket:"A szezonálisan és munkanappal kiigazitott indexek alapjan az épitőipar termelése 3,1%-kal csökkent az alőző hónaphoz viszonyítottam". (KSH)
Ryhe
Ui. És a közeljővőben még az Úszó Világbajnokságra megkötött építési szerződés teljesítése sem fogja megmenteni az ipart, még akkor sem, ha a törvény így módosították:
"A beruházással érintett ingatlanokon a bontás, a földmunka, a mélyalapozás és az alaplemez készítés építési engedély nélkül, bontás tudomásulvétele nélkül, illetve bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele nélkül végezhető építési tevékenység."
Mert Lázár úr és golyófejű csapata nem híszi el, hogy a beruhzáselőkészítés is egy szakma, Lázár úr saját kezüleg vágta ki a rendszerből a beruházáslebonyolítót.
Ez egyben az álllami tervezők minőségét is jellemzi!
Bár Etelka, nyílt színen bejelentette, hogy közdenek a beruházáslebonyolítói regisztráció visszaállításáért, a napokban megjelent építési tárgyú módosítások szerint - vajúdtak a hegyek, szültek egeret, ahhoz képest, amennyi feladatot adott a kormány Lázár úrnak -, semmi sem sikerült eléniük (már ha tényleg akarták, és nem csak a kamarai tagok lecsendesítésért tette a kijelentését).
Közben Őri úr (MNO) üdvözli, hogy az állástalan építőbűvészek a helyüket a tervezésen kívüli területeken keresik. (Tisztelet a kivételnek, többségük még a tervezési feladtát sem tudja tisztességel ellátni. Nem akorok itt példákkal dobálózni, de DLA jogosulatlan tervezése, hiányzó tervek és engedélyek jelnnek meg az építési feladatra kiírt közbeszerzési eljrásokban.) Csak hogy gyakorlat és tapasztalat hiányában ez nem megy. Ezért hiába erőlteti mind a MÉK, mind az MMK a HOAI rendszer bevezetését - még ha átnevezték és úgy próbálják eladani - az építész a mai tudásával sohasem lehet egy beruházás iránytója. Természetesen szabd az út, tessék megtanilni (két három év rá is fog menni), nosza rajta!
10:20
@Hartmann György Sándor: Tetszik látni, erről írtam, amikor a respekt hiányára céloztam.
Sem a MÉK, sem a MMK nem tesz annak érdekében semmit, hogy megkerülhetetlen legyen.
Most is írom: ez mindaddig így lesz, amíg kamaráink nem lesznek érdekérvényesítő céhek. Amíg látszattevékenységekből is meg tudnak élni, sajnos, ez a helyezt marad. A húsbavágó dolgokban mérnöki véleményt kellene leírni, és azt nyilvánosságra is kellene hozni.