Épületek/Örökség

Építészeti örökség? Politika!

1/14

Szeged - fotó: Szőke Virág

?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
Szeged - fotó: Szőke Virág
?>
1/14

Szeged - fotó: Szőke Virág

Építészeti örökség? Politika!
Épületek/Örökség

Építészeti örökség? Politika!

2012.04.03. 16:47

Cikkinfó

Szerzők:
Szőke Virág

Földrajzi hely:
Szeged, Magyarország

"Hogyan lehet az, hogy Szeged egy fontos darabját - a szegedi Kendergyár patinás épületegyüttesét - hagytuk megsemmisülni azért, hogy pótoljuk a sokak számára nélkülözhetetlen bevásárlóközpont hiányát a belvárosban?" - teszi fel a kérdést Szőke Virág, s mivel a jelenség korántsem egyedi, választ keresett arra, hogy vajon miként védheti meg egy közösség, település vagy akár egyetlen személy is a neki fontos (építészeti) emlékeket. Hát nem könnyű, az biztos.

A tavaly novemberben Szegeden átadott Árkád bevásárlóközpont kapcsán kezdtem el kutatni. A szegedi kollektív emlékezet egy oly fontos darabját, mint a szó szerint tizedelő 1879-es nagy vizet is túlélt szegedi Kendergyár patinás épületegyüttese, hagytuk megsemmisülni azért, hogy a belvárosban pótoljuk a mai életvitelben, valljuk be, sokak számára nélkülözhetetlen bevásárlóközpont hiányát.

Mivel az ügy korántsem egyedi, mondhatnánk, tipikussá vált Magyarországon, elhatároztam, hogy feltérképezem, vajon van-e lehetőség arra, hogy egy adott közösség, település - vagy akár egyetlen személy - egy magánkézből magánkézbe kerülő ingatlant vagy ingatlanegyüttest megvédjen a lebontástól.

Ez a cikk nem a műemlékvédelemben jártas építészeknek szól, hiszen ők ezt mind tudják. Inkább olyan, a szakma eme terén laikus gondolkodóknak szánom az írást, akikben élnek lokálpatrióta gyökerek, akik szívükön viselik az épített környezet folytonosságát és diverzitásának megőrzését, és ezért tenni is hajlandók.

 

Szeged - fotó: Szőke Virág
1/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

Szeged - fotó: Szőke Virág
2/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

Szeged - fotó: Szőke Virág
3/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

 

 

Alaphelyzet: magántulajdonos, akinek adott rendezési tervvel rendelkező településszövetben a kollektív emlékezet részét képező ingatlanja(i) van(nak).

A gazdasági válság sokunkat megviselt, alapvető elveinket vagyunk kénytelenek feladni más, még magasabb erkölcsi értékek védelmében. Így kerül sor a nagymama nyakláncának elzálogosítására is, így szorulnak rá nagy múltú cégek az immár elviselhetetlenül gazdaságtalanul működtethető, azonban számukra jelképet hordozó ingatlanjainak értékesítésére. Mivel az 1997./ LXXVIII. tv. (ÉTV) 47.§-a értelmében a tulajdonos az élet- és vagyonvédelem okán jó karbantartásra kötelezhető, vagyis  felújítási kötelezettsége minden tulajdonosnak van a védelem megléte nélkül  is, így nyilvánvaló érdeke lesz ettől a kötelességtől megszabadulni, hacsak nem tudja valamilyen tőke bevonásával (felújítás, korszerűsítés) a fenntartás többletköltségeit mérsékelni.

Kimondottan védett épületek állagmegóvására kiírt pályázat sajnos viszonylag kevés áll rendelkezésre, inkább általános pályázatok segítségével lehet az épületek részleges felújítását - energetikai korszerűsítését vagy akadálymentesítését - megoldani. Egy ingatlanpiaci versenyhelyzetben, mely manapság igen erős a piacon jelentkező túlkínálat miatt, jelenleg mindenfajta védettség megléte hátrányt jelent, hiszen a befektetők egy ilyen objektummal kapcsolatban többnyire csak azokat a kötöttségeket ismerhetik meg, melyeket a védettség megléte jelent, példának okáért olyan építési tevékenységek (belső falfestés, nyílászárócsere, antenna felhelyezése) is engedélykötelessé válhatnak, melyek egy védelem nélküli ingatlan esetében nem azok (37/ 2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet.

Így a legtöbb tulajdonos amellett foglal állást, hogy hasznosíthatósági tanulmányok és szakvélemény nélkül dobja piacra ingatlanját az amúgy is szűk vásárlói réteg megnyerése érdekében. Vannak azonban kivételes esetek, ilyen például a Szegedi Tudományegyetem Kálvária sugárúti épülete, melyben nemrégen a Gazdaságtudományi Kar kapott helyet Koczor György tervei alapján. Az épület fennmaradását itt nagyban segítette az a fejlesztési terv, melyet a tulajdonos jezsuita rend és a város közösen rendelt meg. Amint kiderültek az elbontandó épület számba vehető fejlesztési lehetőségei, rögtön akadtak jelentkezők a megőrzést szorgalmazó hasznosításra is.

Újabb szereplő a leendő tulajdonos, mint vásárló. Egy vásárló a mai világban nagyon is tudatos. Egy új tulajdonos csak akkor fogja az épületet megtartani, ha érdekei is így diktálják. Ilyen érdek lehet a PR, és szép gesztus, ha meghagyja a befektető a helyi építészeti emléket, ehhez még a védettség megléte sem szükséges. Az építészetileg személyes, helyi és "a másoktól különböző" hangvétel miatt később is magasabb (ám tényszerűen kimutathatatlan) profit várható, ami mindenképp pozitívabb, mint egy esetleges bojkott a település lakói részéről. Az általában kisebb ökológiai lábnyommal járó épület-újrahasznosítás érve (bármennyire fáj is) csak akkor szól hatásosan a régi épület megtartása mellett, ha az kimutatható és számszerűsíthető anyagi előnyökkel jár.

 

Szeged - fotó: Szőke Virág
4/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

Szeged - fotó: Szőke Virág
5/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

 

 

És itt jön be egy újabb tényező: az idő = pénz elve. Egy multinacionális befektetőcsoportnak nem kimondott érdeke elvesztegetni az időt egy adott közösség értékeinek letapogatásával. Az ő stratégiájuktól merőben idegen az effajta hozzáállás. Az Árkádokat is fejlesztő ECE-ről azonban nem állíthatjuk ugyanezt, hiszen a berlini Potsdamer Platz legendás átalakítása is az ő nevükhöz fűződik, és a Cseh Köztársaságban is építettek már mintaberuházást helyi építészek bevonásával. A rekordidő alatt felhúzott Galerie Vaňkovka Brnóban egy 1865-ben neogótikus stílusban épült gépgyár és vasöntöde épületeibe települt be, 2005 tavaszán az ECE első cseh bevásárlóközpontjaként nyitotta meg kapuit (vezető tervezők: Petr Hrůša, Petr Pelčák). Levonhatjuk tehát a következtetést, hogy „a hiba a mi készülékünkben lehet", hiszen más helyeken nem ilyen természetrajzzal működik ez a befektetőcsoport sem. Vagyis, a recepthez, mint hozzávaló, feltétlenül szükségeltetik a kulturáltabb, a történeti folytonosságot fontosnak tartó tulajdonosi réteg, mely jelenleg Magyarországon - a jelek szerint - kevésbé jellemző.

A tulajdonosi oldalt a jogszabályok is bátoríthatnák a védettség kezdeményezésére a különböző közvetett finanszírozási formák bevezetésével, ami a nemzetközi gyakorlatban jól megállja a helyét, Magyarországon azonban egyelőre még ismeretlen. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal weboldalán közzétett örökségvédelmi stratégiában szerepel ugyan a jövedelemadó-kedvezményből levonható restaurálási-karbantartási tevékenység, az adásvételi illetékkedvezmény, és megemlíti az örökségi nyugdíjjárulék ezrelékes fogalmát is - melyet csak új épület létesítésekor kellene leróni, meglévő épület felhasználásánál nem -, ám ezek az ötletek még csak kezdeti stádiumban vannak, kidolgozásuk még nem történt meg.

 

Szeged - fotó: Szőke Virág
6/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

Szeged - fotó: Szőke Virág
7/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

Szeged - fotó: Szőke Virág
8/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

Szeged - fotó: Szőke Virág
9/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

 

 

Ha az ingatlan állapota fenntarthatatlanná válik és előáll a szükséghelyzet, megjelenik valamilyen hirdetési felületen, vagy fülesek útján híre megy a településen, hogy eladásra vár. Ilyenkor belép egy harmadik szereplő, a civil. Egy épület műemlékké nyilvánítását bárki (hatóság, magánszemély, civil szervezet) kezdeményezheti, akinek szívügye a kérdés.

Egy épület védetté nyilvánításához a kérvényt két helyen lehet benyújtani, Budapesten a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban (KÖH, I. ker. Táncsics u. 1.), vagy a 2011. jan. 1. óta a megyei kormányhivatalok igazgatása alatt működő kulturális örökségvédelmi irodákban (KÖI). A KÖH és a KÖI-k aktív kapcsolatban állnak egymással, annál is inkább, mivel a kérvény beadásának helyétől függetlenül a vitás épület dokumentációját a KÖH kutatócsoportja állítja össze Budapesten.

A kutatáshoz bármilyen segítséget, mely az ügy előmenetelét segíti (a kezdeményező birtokában lévő információ, tervrajz stb.) szívesen vesznek, de a kérelem benyújtásának nem alapfeltétele a szakmai megalapozottság, pontosan ez kerül szakértők általi vizsgálat alá.

Egy fontos különbség azonban létezik abban, hogy a kérelmet hol nyújtjuk be: a KÖH-nek nincs hatásköre azonnal ideiglenes védelem alá vonni a kérelmezett ingatlant, ezt csakis a végrehajtási szerv, a KÖI rendelheti el. Így tehát, ha bontókalapácsok fenyegetik az általunk értékesnek ítélt épületet, úgy a leghatékonyabb szerv a KÖI. Itt kétszer egy évre rendelhetik el az ideiglenes védelmet a műemlék-felügyelők, mely bőven elég idő a KÖH-nek a kérdéses épület vizsgálatához. Ha az épület védelemre érdemes, a határozatot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, a kultuszminiszter írja alá, jelenleg Réthelyi Miklós személyében.1

Amennyiben a KÖH állásfoglalásában az épületet nem tartja országos műemléki jelentőségűnek, úgy rendelkezésre áll még egy gyors eszköz, a helyi védelem. Helyi védelmet azonban csak a helyi főépítész kezdeményezhet, és azt a helyi önkormányzat képviselő-testülete szavazza meg. Mivel a főépítészi posztra való kinevezés jelenleg a helyi önkormányzat képviselő-testületének hatásköre, aggályos, mennyire tud egy helyi főépítész szakmai érdekeket képviselni a városvezetőséggel szemben, vagyis: elképzelhető, hogy az épület csak akkor kap helyi védelmet, ha a településnek nincsenek egyéb tervei az adott területtel.

Így lehet az, hogy más fejlesztési szempontoknak alávetve, sajnos sokszor a fejlesztési lehetőségek ismeretének hiánya miatt, a kollektív emlékezet számára fontos értékek kerülnek a föld színével egyenlő helyzetbe (nem egyszer szó szerint, autópálya-alapanyagként újrahasznosítva). Másik fontos ismérve a helyi védettségnek, hogy amíg a vizsgálat folyik a kérdésben - melyet a helyi főépítészi iroda végez el -, a kérdéses épület simán elbontható, hiszen a főépítészi iroda ideiglenes védelmet nem rendelhet el, csupán kezdeményezheti annak elrendelését a KÖI-nél.

 

Szeged - fotó: Szőke Virág
10/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

Szeged - fotó: Szőke Virág
11/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

Szeged - fotó: Szőke Virág
12/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

 

 

Olyan is előfordulhat, hogy az épület valóban nem érdemes még helyi védelemre sem. Ilyenkor a 10 évenként a meghatározó új irányelvekkel kiadott, évente többször is módosítható településrendezési terv szolgálhat eszközként a településszövet védelmére, hiszen nem csupán védendő épületekről beszélhetünk, de léteznek védendő városi szövetek is. Módosítási indítványt a főépítész-iroda nyújthat be, és a képviselő-testület fogadja el. Ezzel az eszközzel szinte határtalan módon alakítható egy-egy újonnan létesítendő épület. Ki lehet vele védeni egy adott telek 100%-os beépítettségét, meg lehet határozni a telekre kerülő épület funkcióját, külalakját, homlokzatmagasságát, beépítésének kontúrját, tetőidomát, valamint kijelölhetők rajta az új fejlesztések gócpontjai.

Ha a rendezési terv módosítása, mely egy nagyobb magyar város esetében éves szinten telefonkönyvnyi méretekre dagadhat, műemléket is érint (pl. egy új sétálóutca nyitása), úgy a megyei KÖI-nek 15 nap (!) áll rendelkezésre kinyilatkoztatni, hogy részt kíván-e venni véleményezéssel a munkafolyamatban. Amennyiben igen, 22 nap áll rendelkezésére, hogy a budapesti KÖH-hel összehangoltan, a KÖH településrendezési szakreferensével és véleményezési bizottságával egyetemben nyilatkozzon a témában. Mivel ez nincs halasztó hatállyal a módosítási terv benyújtásának megszavazására, gyakorlatilag lehetetlenné válik ezen a téren minőségi munkát végezni, szakszerű állásfoglalást letenni az asztalra az adott témában.

 

Szeged - fotó: Szőke Virág
13/14
Szeged - fotó: Szőke Virág

 

 

Helyi tekintetben a pénzügyi támogatás előirányozása az adott település költségvetésének feladata, és nem haladhatja meg a végzendő beruházás költségének a felét. Helyi szinten csak kis összegekről beszélhetünk persze, viszont van pályázat, az összegek általában évente kiírásra kerülnek. Nagyobb felújítások esetén sokan amellett döntenek, hogy a beruházást évenkénti ütemekre bontják, és a sok kicsi sokra megy alapon egy-egy ütemmel pályáznak évente, így könnyítve meg az adott helyzetet.

Ha a tulajdonosok, a helyi főépítész és a hivatalok alkalmazottai együttesen úgy ítélik meg, hogy az adott épület egy közösség számára nem nélkülözhetetlen, akkor ott nincs mit tenni. Vagy mégis? A civil kezdeményezéseknek és az oktatásnak fontos szerepe lehet abban, hogy tudatosítsa a település egyedi értékeit, és a velük járó felelősséget. A KÖH erősen szorgalmazza az oktatás örökségvédelemre koncentrálását, ehhez azonban több is kell: építészeti tudatosság és ebből eredő politikai akarat. Értékek akkor és ott léteznek, ahol van, aki felismeri őket.

Szőke Virág

(kép és szöveg)

 


1:  Jelenleg Magyarország 13.628 műemléki védettségű épülettel ill. épületegyüttessel rendelkezik, a hasonló méretű Ausztria számai szintén e körül mozognak. Szeged 170.285 lakosára 162 műemlék jut, ami azt jelenti, hogy minden 1.051-edik emberre jut egy műemlék épület, míg Debrecenben, az ország legnagyobb vidéki nagyvárosában ez a szám jóval magasabb, ott minden 780-adik lakosra jut egy országosan védett épület. Nyilván két korántsem azonos történelemmel rendelkező várost lehetetlenség és botorság ezek alapján a számok alapján összehasonlítani - a műemlékvédelmi hivatalok munkájának hathatóssága szempontjából legalábbis mindenképpen az. Azonban elgondolkodtató, hogy bár Debrecen többször is tűzvész áldozata lett a századok folyamán, és a második világháborúban is jelentős károkat szenvedett Szegeddel ellentétben, mégis sűrűbben állnak országos védettségű műemlékei, mint a déli egyetemi városnak, mely jelenleg népesség tekintetében országos szinten a rangos második helyet vette át a legújabb népszámlálás adatai szerint.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk