| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Építészet- és építésügy kutatási eredmények: ami kimaradt a kérdőívből

1/2

A kérdőívből kimaradt témák - a 126 szabadsoros vélemény tematikus csoportosítása

Hirdetés
?>
A kérdőívből kimaradt témák - a 126 szabadsoros vélemény tematikus csoportosítása
?>
1/2

A kérdőívből kimaradt témák - a 126 szabadsoros vélemény tematikus csoportosítása

Építészet- és építésügy kutatási eredmények: ami kimaradt a kérdőívből
Közélet, hírek

Építészet- és építésügy kutatási eredmények: ami kimaradt a kérdőívből

2012.04.23. 13:24

A kérdőívből kimaradt problémák feltérképezése sok szempontból tanulságos, kitapinthatók belőle azok az ügyek, amelyek a legtöbb szakmagyakorló számára akadályt jelentenek. Legtöbben a szabályozási káoszt, a túlszabályozottságot, és az állandóan változó jogszabályi környezetet sérelmezik, és egységesítést, összehangolást, egyszerűsítést szorgalmaznak ezen a téren.

Kutatási összefoglaló

A kérdőívből kimaradt problémák feltérképezése sok szempontból tanulságos, kitapinthatók belőle azok az ügyek, amelyek a legtöbb szakmagyakorló számára akadályt jelentenek. Legtöbben a szabályozási káoszt, a túlszabályozottságot, és az állandóan változó jogszabályi környezetet sérelmezik, és egységesítést, összehangolást, egyszerűsítést szorgalmaznak ezen a téren. A másik legfontosabb problémakör a tervezési díjakat érinti. Az építészek szerint alacsonyak a tervezési díjak, és sokszor nem is fizetik ki őket. A megoldási javaslatok egyszerre szorgalmazzák egyfajta minimális tervezői díj meghatározását, másrészt a tervezők olyan – szabályozásba beépíthető - jogi eszközöket keresnek, amelyek megvédik őket a kijátszástól.

A harmadik legkritikusabb pont az egyre bürokratikusabb engedélyezési eljárások ügye, amelyek amellett, hogy komoly időveszteséget és gazdasági károkat okoznak, a megbízó-tervező bizalmi viszonyát is kikezdik. Az engedélyezési eljárásokban az egyszerűsítést az egyik elsőrendű feladatnak tekintik. Mindezek mellett a kamara érdekérvényesítési és érdekvédelmi szerepének megerősödését várják el, kiemelten fontosnak tartva azt, hogy a kamara – és az általa képviselt szakmaiság – a szabályozási folyamatban vétójoggal élhessen.

A szakmagyakorlók igen jelentős érdeksérülést szenvednek el az engedélyezést követő megvalósításból való kizárásuk, mellőzésük során, és ennek visszaszorítása érdekében sürgetik a használatbavételi engedély megadásához szükséges tervezői nyilatkozat törvényi előírását. Ugyanis a tervekhez képest nagyon sokszor egészen más valósul meg, miközben a terveket a tervezők írják alá, felelősséget ők vállalnak.

Az alábbi vélemények összesítéséből még további észrevételek tehetők. Az egyik az, hogy az építészet-építésügy számtalan súlyos problémával küzd, a tervezők maguk is bajban vannak, hogy a sok irritáló helyzetből melyiket emeljék ki. Éppen ezért a 126 vélemény sokfelé szóródik a pályázatok, közbeszerzések, díjazás, érdekképviselet, önálló minisztérium, engedélyezés, oktatás, továbbképzés, jogosultságok, stb. között, ami azt jelenti, hogy mindenütt olyan káosz és zűrzavar van, amely a szakmagyakorlókra – és rajtuk keresztül tulajdonképpen a megrendelőkre, illetve az építési folyamat valamennyi szereplőjére – fölöslegesen nagy terheket ró.

Ezek a terhek konkrét gazdasági károkat okoznak, s teljesen fölöslegesen egyszerre lesz drágább és rosszabb minőségű a megvalósult projekt, a túlszabályozottság és a bürokrácia együttes hatásának következtében az épített környezet minősége romlik. Más oldalról viszont egy érdekes pszichológiai jelenség is megfigyelhető, miszerint a válaszadók a túlszabályozottság ellenére megoldásként helyenként újabb, még szigorúbb szabályozást tartanának kielégítőnek.

 

Szabadsoros hozzászólások értékelése [126 hozzászólás]

 

A kérdőívből kimaradt témák - a 126 szabadsoros vélemény tematikus csoportosítása
1/2
A kérdőívből kimaradt témák - a 126 szabadsoros vélemény tematikus csoportosítása

 

 


Az alábbiakban azokat a megjegyzéseket összegezzük, amelyeket a kérdőívet kitöltők a teljes kérdéssor utáni szabadsoros rovatba írtak, mint fontos témák – amelyek kimaradtak a kérdőívből. A 252 válaszadó ~50%-ának hozzászólásai tehát azokat a felvetéseket tartalmazzák, amelyeket a szakmagyakorlók kiemelten fontosnak tartanak az építészet- és építésügy kapcsán, de amelyeket nem érintettünk a kutatás során. A beérkezett 126 véleményt tematikus csoportokba rendeztük, hogy fel lehessen térképezni azokat a kritikus pontokat, amelyek a legfontosabbak a szakmagyakorlók számára. A fenti grafikonból látható, hogy 32-en [25%] a jogszabályok sürgős összehangolásának szükségességét, a túlbonyolítottság megszüntetését emelték ki. Többen szóvá tették az egyszerűsítés igénye mellett a hozzáférhetőséget is, valamint azt, hogy a jelenleg oly gyorsan változó jogszabályi környezet a jogbiztonság ellen hat. „Az átláthatatlan jogszabályi környezet nem kizárt, hogy a valóságtól teljesen eltávolodott minisztériumi gárda megfelelési kényszerének a szüleményei. A kamarai, szakmai érvek eben a környezetben süket fülekre találnak." […] „Az építésüggyel kapcsolatos összes törvényt egységesíteni, leegyszerűsíteni, átláthatóvá tenni."

A szakmagyakorlók számára az alacsony tervezési díjak is igen nagy problémát jelentenek. 22 [17%] véleményben tettek említést arról, hogy a díjszabásra célszerű lenne valamilyen megoldást találni. „Fontos lenne rendezni a tervezési díjakat. Minimum díjszabást kellene meghatározni. A kifizetett tervezési díjakról az engedélyezési illetve használatbavételi eljárás során igazolást kelljen benyújtani. Ezzel a végtelenbe nyújtott tartozásoknak lehetne véget vetni, illetve fehéredne a pénzforgalom." Többen javasolták, hogy a használatbavételi engedélyhez szükséges tervezői aláírás megkövetelése sokat segítene a díjfizetési morálon. 21-en [16%] panaszolták, hogy az engedélyezési eljárás túlságosan bürokratikus, feltétlenül egyszerűsíteni kell rajta. „A különféle ürügyekkel [...] évekre nyúló engedélyeztetési folyamatban a tervező/építtető jogainak figyelembe vétele/következetes érvényesítése. Egy építési engedélyt persze 1 cm építménymagasság-túllépéssel sem adnak ki (ami nem meglepő), de a több hónapos (éves!) csúszások (ez akár 500% határidő túllépés!) teljesen általánosak."

19 véleményben [15%] tették szóvá, hogy nincsenek megfelelő, a tervezők érdekérvényesítését szolgáló jogi eszközök, és a tervezői jogok folyamatosan sérülnek. Sokan szóvá teszik a kiviteli tervek jelentőségét a megvalósításban, amelyek a tervező beleegyezése nélküli változtatások miatt rendre eltérnek az eredeti, engedélyezett tervektől. Miközben a szabályozás a felelősséget a tervezőre tolja, ő tulajdonképpen tehetetlen és védtelen. „Az építészek helyzetét rendezni kell a használatbavételig tartó teljes folyamatban, valamint erősíteni kell pozíciójukat a megvalósítási szakaszban. [...] az építész nem csak a tervekért felel, hanem a megvalósításban is komoly szerepe (bonyolító, koordináló, ellenőrző feladatok), felelőssége van. [...] A mai szabályozás szerint a tervező kezében nincs (jogszabályi) eszköz, hogy hatással legyen a megvalósulás folyamatára (pl. a műszaki ellenőrnek is nagyobb a befolyása). Ki kell mondani, rögzíteni kell, hogy egy épület nem csak műszaki paraméterekkel jellemezhető, hanem az összkép, építészeti gondolat, építészeti koherencia a meghatározó. Ezek a fogalmak a mai rendszerből száműzve vannak, és a megvalósítás résztvevői pillanatok alatt szétverik az egységes, erős építészeti koncepciót, mivel annak összefüggéseit nem látják, nem értik. Az építész, aki megfogalmazta ezt az egységet, átlátja az összefüggéseket, a partvonalról kiabál, és keserűen tapasztalja, hogy itt neki nem osztottak lapot."

 

infografika:perika

20-an [~16%] említették, hogy a kamarának nagyobb szerepet kell kapnia a jogszabályok alakításában, többek szerint vétójogot kellene kapnia, és úgy vélik, hogy újra kell gondolni a kamarai törvényt, a kamara közéleti szerepvállalását és kompetenciáit. „A kamarai rendszer szabályozása: valódi érdekképviselet legyen, ne csak adminisztratív szerv, ha ez nem valósul meg - ne legyen kötelező a tagság."

16-an [12%] tartották fontosnak, hogy kiemeljék az oktatással, továbbképzéssel kapcsolatos kérdéseket, az alapfokú vizuális neveléstől a szakképzésen és az ügyintézők felkészültségét biztosító képzéseken keresztül egészen az egyetemi képzésig és a kötelező kreditpontos kamarai képzésekig bezárólag a teljes oktatási rendszer átgondolását, a színvonal emelését szorgalmazzák. Többek az építészképzésben a gyakorlati képzés hiányát rótták fel, illetve a a kötelező kamarai kreditpontos továbbképzések rendszerét kérdőjelezték meg. „Megszüntetendő az ún. kötelező továbbképzés rendszere, még akkor is, ha ez egyeseknek megélhetést jelent."

15-en hiányolták a kutatásban a településrendezéssel, urbanisztikával kapcsolatos tervezési problémák feltárását. „A kérdőív nem igazán érintette a településrendezési kérdéseket, amelyben megfogalmazott szabályok alapvető hatással vannak a települések építészeti megjelenésére." Volt, aki megjegyezte, hogy a kérdőívet kitöltők tevékenységét megjelölő listából is hiányzott ez a terület. „Elsőként említeném, hogy szerettem volna a településtervező / településmérnök / várostervező akármelyik opciót kiválasztani [...], de megint belefutottunk az építész/szakági tervező nomenklatúrába..."

14-en [11%] kifogásolták a tervezési jogosultságok rendszerében kialakult fragmentáltságot és ennek korrigálását sürgetik. „Rettenetesen széttagolttá lettek a tervezési és kivitelezési jogosultságok, szinte már egy szög beveréséhez is szaktervező és szegező szakkivitelező szükséges."

A tervek formai és tartalmi követelményei is túlbonyolítottak, tele olyan munkarészekkel, amelyek tulajdonképpen felesleges költségnövelő tényezők. 11-en vélik úgy, hogy ezeket a követelményeket újra kell gondolni és egyszerűsíteni kell. „Tűzvédelmi, energetikai, kéményseprő és akadálymentesítési előírások sokszor felesleges túlszabályozása olyan többletterheket ró a befektetőkre, amelyek semmiképpen sem szolgálják az épített környezet minőségi javulását! [...] Építészeti tervek műszaki leírásának felesleges sok száz oldalának megsokszorozódása, a tervlapok számának változatlansága mellett nem emelte az építészeti minőséget az elmúlt évtizedben sem, így talán át kellene gondolni annak feleslegességét."

Viszonylag kevesen [5] említették, hogy önálló minisztériumra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi kaotikus szabályozási viszonyok között rendet lehessen teremteni.

13-an [10%] a szabályalkotási folyamat lényegére való rákérdezést hiányolták a kérdőívben. Úgy vélik, hogy először az elvi kereteket (célokat és eszközöket) kell meghatározni, és ennek hiányát róják fel. „A szabályozás célja, a szabályozni kívánt elemek meghatározása, ebben kortárs urbanisztika alkalmazása, új szabályozást készítők köre, új szabályozás létrehozásának forrása, gyakorlatilag minden." S valóban, ha nem a jelenlegi rendszert akarjuk toldozni-foldozni, ha mindent elölről, tabula rasa szeretnénk kezdeni, akkor ezeket a kérdéseket kell először megválaszolni.

7-en hiányolták az épületek energia felhasználásával kapcsolatos kérdések felvetését is. „Az új energetikai „elvárások", kérések kielégítése már új szerkezetek, anyagok használatát igényli. Ezek teljesen kimaradtak az eddigi szabályozásból."

13-an [10%] a szakma politikai és nem utolsósorban jogi alávetettségét, a különböző pályázatok, közbeszerzések során tapasztalt anomáliákat emelték ki. „Nem lehet az építészeket hibáztatni azokért a torz városfejlődési folyamatokért, aminek a helyi politika által diktált (kikényszerített) szabályozási tervek biztosítanak kereteket." […] „A közbeszerzések gyalázatosak, ki vagyunk szolgáltatva a jogász hiénáknak." 

 


Az összefoglaló az epiteszforum.hu által indított „Építészet és építésügy" című, 2011.10.11 – 2011.12.12 közötti internetes, anonim közönségkutatás alapján készült. A kérdőívre a két hónap alatt összesen 252 válasz érkezett a szakmagyakorlók köréből. Az elemzést és értékelést Pásztor Erika Katalina DLA (epiteszforum.hu) végezte.

Alább letölthető az összefoglaló és külön az összes beérkezett szabadsoros vélemény *.pdf formátumban. Készítettünk infografikákat is, amelyeket *.jpg és *.pdf formátumbanis csatoltunk. 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.