Nézőpontok/Tanulmány

Építési terület: tessék belépni!

2015.04.24. 06:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Dosszié:

Folytatjuk a múlt héten elkezdett csemegézést a budapesti Tér_Köz közösségi város-rehabilitációs pályázatot megelőző előtanulmány nemzetközi példáiból. A kiválasztott jó gyakorlatok között találunk közösségi nyári fürdőt, városi kávéfarmot, szabadtéri konyhamodult vagy operát a metróállomáson. 

Zöld és újrahasznosított

Számos közösségi kezdeményezésben megjelenik a fenntarthatóságra való törekvés, egyfajta jobbító szándékú üzenet átadása. Így igen sok projekt próbál aktív zöld területeket létrehozni a városban, népszerűek a közösségi kertek, a lehető legtöbb talpalatnyi hely zöld és közösségi kihasználása, a kertészkedés mellett kulturális, oktatási funkciók bevonása. A rotterdami Hofplein tér korábbi kiemelt városi szerepét elvesztvén elhanyagolódott, egy főútvonal szeli ketté. A Luchtsingel által tervezett projekt célja egy híd építése – amelynek fából készült deszkáira a támogató helyiek nevét felvésik – ami az elhagyatott területek között teremtene kapcsolatot, ahol pedig különböző zöld tevékenységeket valósítanának meg, tetőkerttel, közösségi kerttel, megújuló városi parkkal.



A norvég Stavanger, olajiparáról ismert városában, az olaj tematikáját körbejáró múzeuma mellé tervezett a Helen&Hard cég, eleinte ideiglenes, majd a sikeren felbuzdulva véglegesnek meghagyott geológiai szemléltető- és szórakoztató parkot. A Geopark az olajiparban felgyűlt, használaton kívüli, hulladéknak szánt anyagokból épült meg, terepelemei egy tenger alatti olajmező domborzatát szimulálják. A szemléltető oktatási lehetőség mellett a városi terepkerékpárosok és a gyerekek kedvelt játszóhelye lett a park.



A madridi városháza által kezdeményezett, az Ecosistema Urbano tervezte kísérleti köztér, az Eco-boulevard egy olyan, a fenntarthatóságot, a megújuló energiákat és a környezeti tudatosságot szem előtt tartó városi tér, amely a lakók számára is kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújt.  A területre olyan „fákat" telepítettek, amelyek egyfajta, toronyszerű üvegházakat alkotnak, ahol a száraz, forró nyarakon, minimális és passzív energiafelhasználású hűtő és párásító rendszerrel nyújt kellemes klímát az alattuk tartózkodó sétálónak, tartózkodóknak. A „tornyok" alatt egyfajta hűsítő agóra jön létre, maga a mesterséges fa pedig egész évben hasznos eleme a környezet friss levegővel való ellátásának.



A Perkins Eastman olyan közösségi teret hozott létre a New York-i Time Square-n, ahol a megmaradt színházjegyeket árusító, korábban is létező TKTS pavilont egy felette elhelyezett nézőtérrel bővítették ki, mindez pedig a felszín alól nyert geotermikus hővel egész évben kellemes temperált teret nyújt a városiaknak.



Az ausztrál Melbourne-ben a 2013-as bor- és élelmiszer fesztivál keretében létrehoztak egy 800 nm-es kávéfarmot, amely a nagyvárosi környezetben próbálta szimulálni a kávétermesztés teljes folyamatát. A globális nevelés szellemiségében, a Hassell iroda által megalkotott projekt a megtermelt „eredményből" kóstolóhelyet is biztosít.

Nyár a városban

Több olyan projekt is belekerült az összeállításba, amelyek a tereket ideiglenesen alakítják át, keres nekik új funkciót. A legtöbb ilyen kezdeményezés, lehet akár kisközösségi, akár felülről jövő leginkább a szabadságok idején, nyáron próbálnak olyan megoldást kínálni a városlakóknak, amely a bizonyos szabadidős, illetve a melegben jól végezhető közösségi tevékenységek hiányát próbálja pótolni. Egyik legismertebb formája a Párizsban nagy sikerrel működő, Budapesten korábban elbukott plázs koncepció, amikor a folyópartot ideiglenesen vízparti üdülővé alakítják át homokkal, nyugágyakkal. Franciaországban számos közösségi kezdeményezést találni a környezet alkalmi átalakítására, így a Bruit du frigo csoport Bordeaux-ban, a folyóparton alakított ki ideiglenes funkciókat „Lehetséges helyek" elnevezésű projektjében. A vízpartra, raklapokra rögzített hagyományos fürdőkádakat szereltek, ahol a delikvensek különböző frissítő- és gyógyfürdőket vehettek, de kaphattak masszázst és egyéb testi felfrissülést is.

Hasonló kezdeményezést láthatunk Londonban is, ahol a vasúti töltések és árkádok kihasználatlan terét alakította át a közösség saját szabadidős céljaira, a környék lakói közösen kertészkedhetnek, gyerekeik strandolhatnak, de nyílt itt közösségi bár és színpad és szauna is.

A portugál MOOV innovatív dizájn stúdió Benedetta Maxiával közösen Kitchain névvel egy olyan modult fejlesztett ki a svájci Fribourg nemzetközi fesztiválja számára, ami a vidéki nagy családi, közösségi étkezések hagyományát próbálta bevinni a városba. Egy olyan rendszert építettek, ahol az étkezőasztal egymáshoz kapcsolt elemei jóformán a végtelenségig fejleszthetőek, tetszőlegesen kanyaroghatnak és amibe, adott pontokon konyhapultok építhetők be. A pultok lehetőséget adnak a passzív látogató számára, hogy kövesse a főzést, de az aktívabbaknak helyet biztosít a bekapcsolódása is. A modulok könnyen szállíthatóak és a hely adottságait figyelembe véve szabadon újraépíthetőek.



A KARO német dizájncég Magdeburg városában egy olyan szabadtéri közösségi könyvtárat alakított ki, ahol az épület zárt részében megfelelő módon tárolják a csereberére szánt könyveket, azokat kikölcsönözve pedig az építmény árnyékos, különböző olvasósarkokkal megtűzdelt kertjében elvonulhatunk és a szabadban, a város zajától leválasztott kis szigeten olvasgathatunk.

A berlini Raumlabor pedig Essen mellett, egy autópálya csomópont alatt futó felszíni metróállomáson alakított ki ideiglenes nyári szabadtéri színpadot és rendezett oda operaelőadásokat az Eichbaumoper nevű program keretében. A csomópontban korábban egy kisebb piac működött, megszűnése után ebből kívántak – ha egyelőre ideiglenesen is – közösségi teret létrehozni kávézóval, bárral, mozival, wokrshopoknak való hellyel. Ide illeszkedik be a külső élet forgalmának, a járókelők beszélgetésfoszlányainak felhasználásával zajló operaelőadások is.

Kitűnő példa és megvalósult közösségi, közösségformáló városépítészeti projekt még számtalan akad világszerte és itthon is. A Tér_Köz tervezői a hazai esetekből kiemelték még a városi mobil szaunát, Kopaszi gát megújulását és az angyalföldi Országbíró sétány átalakítását is. Ezek a kezdeményezések és helyek használatuk során jól bebizonyították, hogy a városlakók szívesen veszik igénybe és szereti meg a tereket, amelyek róluk, az emberekről szólnak, főleg – ahogy a számtalan közösségi kert példája is mutatja – ha kitalálásukban és a megvalósításban is aktív szerepet kapnak.

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk