Helyek/Infrastruktúra

Egyensúlyban ötezer tonnával - a komáromi Monostori híd

1/16

A Dunán hajózók hazánkban Budapesten kívül egyedül itt, Komáromban láthatnak egyszerre egynél több hidat a folyó. A távolabbi Erzsébet-híd, és a vasúti összekötő híd egyaránt a 19-20. század fordulóján épült.

A Monostori híd részletes tervezése még 2007-ben kezdődött, a magyarországi Mátyássy László, és a szlovákiai Nagy László tervei alapján. A munka kezdetén a legfőbb nehézséget a két ország eltérő műszaki előírásai okozták.

A híd végleges formáját az A.D.U. Építész Kft munkatársai alakították ki, akik kezei alól korábban a 2021-es év hídjának megválasztott szolnoki Tiszavirág-híd is kikerült.

A pilon 80 méterrel emelkedik az útpálya, és bő 110 méterrel a Duna jelenlegi, viszonylag alacsony vízszintje fölé. A hídhoz díszkivilágítás is épült, ami környezetvédelmi okból csak különleges alkalmakkor működik.

A középső medernyílás 252 méter, azonban az aszimmetrikus szerkezet erőjátéka, statikai jellemzői közel állnak egy két pilonos, szimmetrikus, 450 méter nyílású hídéhoz, tehát világviszonylatban is jelentős méretű szerkezet épült.

A nem motorizált közlekedők számára a lépcsők nélküli feljutás mindkét hídfő mindkét oldalán biztosított.

A keleti oldal járdája a nyugatinál 70 cm-el nagyobb szélességgel, kerékpárútként lett kialakítva.

Az aszimmetrikus pilon ellenére a 32 függesztőkábel hagyományos módon, két síkban, szimmetrikusan helyezkedik el. Az útpálya a híd teljes hosszán 15 km sugarú, domború ívet követ.

A legnagyobb, 234 méter hosszú kábelpár is a többivel azonos, látványos alsó rögzítést kapott, ahol a kábel vége is látható a pályalemez fölött. Az egyedi megoldás 560 tonna húzóerő felvételére képes.

A korlátokon elhelyezett ragadozómadár sziluettek a folyóval párhuzamosan repülő madarakat hivatottak távol tartani az útpálya fölötti néhány méter magas, veszélyes zónától.

A 600 méter hosszú acélszerkezet végein lévő dilatációs szerkezet környéke napnyugta után különös hangok forrása. A hőtágulás jelensége miatt a híd hossza estére több centimétert csökken, a legnagyobb téli hideg idejére pedig közel fél métert.

A három rétegű, epoxi és poliuretán kötőanyagú korrózióvédelem a legmagasabb tartóssági követelmények szerint készült.

A nyugati gyalogjárda az útpályával ellentétes oldalról kerüli meg a pilont. A budapesti Lánchídról ismerős megoldást itt is kilátó és pihenőhelyként vették használatba az erre járók.

Az acél szerkezetű pilon belül két hosszanti cellából áll, amelyek közül a belső, nyomott oldalit 70 méteres magasságig nagy szilárdságú, c50/60 betonnal töltötték fel. A próbaterhelésen a számított és mért alakváltozás közt alig 1mm volt a különbség.

A híd alulnézetének képét az íves kereszttartók és a hozzájuk igazodó pillérek határozzák meg.

Az új híd nem csak napi ezres nagyságrendű járművel tehermentesítette Komárom központját, de a városok nyugati területei között új kerékpáros kapcsolatot is teremtett.

?>
A Dunán hajózók hazánkban Budapesten kívül egyedül itt, Komáromban láthatnak egyszerre egynél több hidat a folyó. A távolabbi Erzsébet-híd, és a vasúti összekötő híd egyaránt a 19-20. század fordulóján épült.
?>
A Monostori híd részletes tervezése még 2007-ben kezdődött, a magyarországi Mátyássy László, és a szlovákiai Nagy László tervei alapján. A munka kezdetén a legfőbb nehézséget a két ország eltérő műszaki előírásai okozták.
?>
A híd végleges formáját az A.D.U. Építész Kft munkatársai alakították ki, akik kezei alól korábban a 2021-es év hídjának megválasztott szolnoki Tiszavirág-híd is kikerült.
?>
A pilon 80 méterrel emelkedik az útpálya, és bő 110 méterrel a Duna jelenlegi, viszonylag alacsony vízszintje fölé. A hídhoz díszkivilágítás is épült, ami környezetvédelmi okból csak különleges alkalmakkor működik.
?>
A középső medernyílás 252 méter, azonban az aszimmetrikus szerkezet erőjátéka, statikai jellemzői közel állnak egy két pilonos, szimmetrikus, 450 méter nyílású hídéhoz, tehát világviszonylatban is jelentős méretű szerkezet épült.
?>
A nem motorizált közlekedők számára a lépcsők nélküli feljutás mindkét hídfő mindkét oldalán biztosított.
?>
A keleti oldal járdája a nyugatinál 70 cm-el nagyobb szélességgel, kerékpárútként lett kialakítva.
?>
Az aszimmetrikus pilon ellenére a 32 függesztőkábel hagyományos módon, két síkban, szimmetrikusan helyezkedik el. Az útpálya a híd teljes hosszán 15 km sugarú, domború ívet követ.
?>
A legnagyobb, 234 méter hosszú kábelpár is a többivel azonos, látványos alsó rögzítést kapott, ahol a kábel vége is látható a pályalemez fölött. Az egyedi megoldás 560 tonna húzóerő felvételére képes.
?>
A korlátokon elhelyezett ragadozómadár sziluettek a folyóval párhuzamosan repülő madarakat hivatottak távol tartani az útpálya fölötti néhány méter magas, veszélyes zónától.
?>
A 600 méter hosszú acélszerkezet végein lévő dilatációs szerkezet környéke napnyugta után különös hangok forrása. A hőtágulás jelensége miatt a híd hossza estére több centimétert csökken, a legnagyobb téli hideg idejére pedig közel fél métert.
?>
A három rétegű, epoxi és poliuretán kötőanyagú korrózióvédelem a legmagasabb tartóssági követelmények szerint készült.
?>
A nyugati gyalogjárda az útpályával ellentétes oldalról kerüli meg a pilont. A budapesti Lánchídról ismerős megoldást itt is kilátó és pihenőhelyként vették használatba az erre járók.
?>
Az acél szerkezetű pilon belül két hosszanti cellából áll, amelyek közül a belső, nyomott oldalit 70 méteres magasságig nagy szilárdságú, c50/60 betonnal töltötték fel. A próbaterhelésen a számított és mért alakváltozás közt alig 1mm volt a különbség.
?>
A híd alulnézetének képét az íves kereszttartók és a hozzájuk igazodó pillérek határozzák meg.
?>
Az új híd nem csak napi ezres nagyságrendű járművel tehermentesítette Komárom központját, de a városok nyugati területei között új kerékpáros kapcsolatot is teremtett.
1/16

A Dunán hajózók hazánkban Budapesten kívül egyedül itt, Komáromban láthatnak egyszerre egynél több hidat a folyó. A távolabbi Erzsébet-híd, és a vasúti összekötő híd egyaránt a 19-20. század fordulóján épült.

A Monostori híd részletes tervezése még 2007-ben kezdődött, a magyarországi Mátyássy László, és a szlovákiai Nagy László tervei alapján. A munka kezdetén a legfőbb nehézséget a két ország eltérő műszaki előírásai okozták.

A híd végleges formáját az A.D.U. Építész Kft munkatársai alakították ki, akik kezei alól korábban a 2021-es év hídjának megválasztott szolnoki Tiszavirág-híd is kikerült.

A pilon 80 méterrel emelkedik az útpálya, és bő 110 méterrel a Duna jelenlegi, viszonylag alacsony vízszintje fölé. A hídhoz díszkivilágítás is épült, ami környezetvédelmi okból csak különleges alkalmakkor működik.

A középső medernyílás 252 méter, azonban az aszimmetrikus szerkezet erőjátéka, statikai jellemzői közel állnak egy két pilonos, szimmetrikus, 450 méter nyílású hídéhoz, tehát világviszonylatban is jelentős méretű szerkezet épült.

A nem motorizált közlekedők számára a lépcsők nélküli feljutás mindkét hídfő mindkét oldalán biztosított.

A keleti oldal járdája a nyugatinál 70 cm-el nagyobb szélességgel, kerékpárútként lett kialakítva.

Az aszimmetrikus pilon ellenére a 32 függesztőkábel hagyományos módon, két síkban, szimmetrikusan helyezkedik el. Az útpálya a híd teljes hosszán 15 km sugarú, domború ívet követ.

A legnagyobb, 234 méter hosszú kábelpár is a többivel azonos, látványos alsó rögzítést kapott, ahol a kábel vége is látható a pályalemez fölött. Az egyedi megoldás 560 tonna húzóerő felvételére képes.

A korlátokon elhelyezett ragadozómadár sziluettek a folyóval párhuzamosan repülő madarakat hivatottak távol tartani az útpálya fölötti néhány méter magas, veszélyes zónától.

A 600 méter hosszú acélszerkezet végein lévő dilatációs szerkezet környéke napnyugta után különös hangok forrása. A hőtágulás jelensége miatt a híd hossza estére több centimétert csökken, a legnagyobb téli hideg idejére pedig közel fél métert.

A három rétegű, epoxi és poliuretán kötőanyagú korrózióvédelem a legmagasabb tartóssági követelmények szerint készült.

A nyugati gyalogjárda az útpályával ellentétes oldalról kerüli meg a pilont. A budapesti Lánchídról ismerős megoldást itt is kilátó és pihenőhelyként vették használatba az erre járók.

Az acél szerkezetű pilon belül két hosszanti cellából áll, amelyek közül a belső, nyomott oldalit 70 méteres magasságig nagy szilárdságú, c50/60 betonnal töltötték fel. A próbaterhelésen a számított és mért alakváltozás közt alig 1mm volt a különbség.

A híd alulnézetének képét az íves kereszttartók és a hozzájuk igazodó pillérek határozzák meg.

Az új híd nem csak napi ezres nagyságrendű járművel tehermentesítette Komárom központját, de a városok nyugati területei között új kerékpáros kapcsolatot is teremtett.

Helyek/Infrastruktúra

Egyensúlyban ötezer tonnával - a komáromi Monostori híd

2021.06.26. 10:08
1/16

A Dunán hajózók hazánkban Budapesten kívül egyedül itt, Komáromban láthatnak egyszerre egynél több hidat a folyó. A távolabbi Erzsébet-híd, és a vasúti összekötő híd egyaránt a 19-20. század fordulóján épült.

A Monostori híd részletes tervezése még 2007-ben kezdődött, a magyarországi Mátyássy László, és a szlovákiai Nagy László tervei alapján. A munka kezdetén a legfőbb nehézséget a két ország eltérő műszaki előírásai okozták.

A híd végleges formáját az A.D.U. Építész Kft munkatársai alakították ki, akik kezei alól korábban a 2021-es év hídjának megválasztott szolnoki Tiszavirág-híd is kikerült.

A pilon 80 méterrel emelkedik az útpálya, és bő 110 méterrel a Duna jelenlegi, viszonylag alacsony vízszintje fölé. A hídhoz díszkivilágítás is épült, ami környezetvédelmi okból csak különleges alkalmakkor működik.

A középső medernyílás 252 méter, azonban az aszimmetrikus szerkezet erőjátéka, statikai jellemzői közel állnak egy két pilonos, szimmetrikus, 450 méter nyílású hídéhoz, tehát világviszonylatban is jelentős méretű szerkezet épült.

A nem motorizált közlekedők számára a lépcsők nélküli feljutás mindkét hídfő mindkét oldalán biztosított.

A keleti oldal járdája a nyugatinál 70 cm-el nagyobb szélességgel, kerékpárútként lett kialakítva.

Az aszimmetrikus pilon ellenére a 32 függesztőkábel hagyományos módon, két síkban, szimmetrikusan helyezkedik el. Az útpálya a híd teljes hosszán 15 km sugarú, domború ívet követ.

A legnagyobb, 234 méter hosszú kábelpár is a többivel azonos, látványos alsó rögzítést kapott, ahol a kábel vége is látható a pályalemez fölött. Az egyedi megoldás 560 tonna húzóerő felvételére képes.

A korlátokon elhelyezett ragadozómadár sziluettek a folyóval párhuzamosan repülő madarakat hivatottak távol tartani az útpálya fölötti néhány méter magas, veszélyes zónától.

A 600 méter hosszú acélszerkezet végein lévő dilatációs szerkezet környéke napnyugta után különös hangok forrása. A hőtágulás jelensége miatt a híd hossza estére több centimétert csökken, a legnagyobb téli hideg idejére pedig közel fél métert.

A három rétegű, epoxi és poliuretán kötőanyagú korrózióvédelem a legmagasabb tartóssági követelmények szerint készült.

A nyugati gyalogjárda az útpályával ellentétes oldalról kerüli meg a pilont. A budapesti Lánchídról ismerős megoldást itt is kilátó és pihenőhelyként vették használatba az erre járók.

Az acél szerkezetű pilon belül két hosszanti cellából áll, amelyek közül a belső, nyomott oldalit 70 méteres magasságig nagy szilárdságú, c50/60 betonnal töltötték fel. A próbaterhelésen a számított és mért alakváltozás közt alig 1mm volt a különbség.

A híd alulnézetének képét az íves kereszttartók és a hozzájuk igazodó pillérek határozzák meg.

Az új híd nem csak napi ezres nagyságrendű járművel tehermentesítette Komárom központját, de a városok nyugati területei között új kerékpáros kapcsolatot is teremtett.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Komárom

Építészek, alkotók:
A.D.U. Építész Kft

Nézőpontok/Történet

Szenes-ház // Egy hely + Építészfórum

2023.08.30. 14:19
5:54

Az Egy hely csapata ezúttal a Keleti pályaudvar közelségében található, 1906-ban, szecessziós stílusban épült Szenes-házat mutatja be. Az impozáns külsejű ház legcsodálatosabb részletei a gangos belső terében tárulnak fel, melyet színes griffmadár-, pillangó- és különféle virágmotívumok díszítenek.

Az Egy hely csapata ezúttal a Keleti pályaudvar közelségében található, 1906-ban, szecessziós stílusban épült Szenes-házat mutatja be. Az impozáns külsejű ház legcsodálatosabb részletei a gangos belső terében tárulnak fel, melyet színes griffmadár-, pillangó- és különféle virágmotívumok díszítenek.

Nézőpontok/Történet

A Margitsziget fái // Építészfórum + Egy hely

2023.08.20. 18:53
9:32

Néhány héttel ezelőtt a Margitsziget épített történetét mutatta be az Egy hely csapata, most pedig a parkosított zöld sziget nevezetes fáival ismerkedhetnek meg a nézők. A videóban többek között arra is fény derül, hogy hány éves és mi a története a méltán népszerű Margitsziget legidősebb fájának.

Néhány héttel ezelőtt a Margitsziget épített történetét mutatta be az Egy hely csapata, most pedig a parkosított zöld sziget nevezetes fáival ismerkedhetnek meg a nézők. A videóban többek között arra is fény derül, hogy hány éves és mi a története a méltán népszerű Margitsziget legidősebb fájának.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk