Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: Vincze László épület-fantáziái

1/7

Vincze László: Szerkezet Caspar David Friedrich után, 1987

Vincze László: Brettschneider-architektúra, 1987

Vincze László rajza, 1989

Vincze László: Armora tornya, 2002

Vincze László: Mogota 1, 2004

Vincze László: Mogota 2, 2004

Vincze László: Ártéri szelektáló, 2004

?>
Vincze László: Szerkezet Caspar David Friedrich után, 1987
?>
Vincze László: Brettschneider-architektúra, 1987
?>
Vincze László rajza, 1989
?>
Vincze László: Armora tornya, 2002
?>
Vincze László: Mogota 1, 2004
?>
Vincze László: Mogota 2, 2004
?>
Vincze László: Ártéri szelektáló, 2004
1/7

Vincze László: Szerkezet Caspar David Friedrich után, 1987

Vincze László: Brettschneider-architektúra, 1987

Vincze László rajza, 1989

Vincze László: Armora tornya, 2002

Vincze László: Mogota 1, 2004

Vincze László: Mogota 2, 2004

Vincze László: Ártéri szelektáló, 2004

Egy terv, egy történet: Vincze László épület-fantáziái
Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: Vincze László épület-fantáziái

2020.06.16. 08:07

Cikkinfó

Szerzők:
Vincze László

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Vincze László

Dosszié:

Lassan, módszeresen készülő széria: a most közölt hét rajz 17 évet ölel fel. Egy terv, egy történet sorozatunkban – alig leplezett izgalommal – Vincze László épületfantáziáiból közölhetünk egy válogatást, és saját tollából a keletkezésük történetét is megismerhetjük. 

1989-ben Makovecz Imre vezetésével egy buzgó, frissen végzett, megszállott fiatalokból verbuválódott csapat éppen Csenger, a kelet magyarországi „végállomás" településközpontját tervezte újra. Irodánk a Lakótervtől és a BUVÁTI-tól alig kőhajitásnyira, a kis Rumbach Sebestyén utcában, az Otto Wagner-féle zsinagóga közvetlen szomszédságában székelt, a mai Panton papírüzlet helyén. Ez volt Imre csapatának első igazi műterme. A zsinagóga kapui zárva, az épület, a bécsi szecesszió nagy mesterének budapesti remeke a jobb időket várta, mi sem gondoltuk akkoriban, hogy 30 évbe telik a romok eltakarítása. Különös ez a térbeliség, a közelség, ahogy a házak aurája összeér.

Vincze László: Szerkezet Caspar David Friedrich után, 1987
1/7
Vincze László: Szerkezet Caspar David Friedrich után, 1987

Élethelyzetünkből és korunkból fakadóan a diploma után hat évvel mérhetetlen erőt éreztünk magunkban, mesterünkben, hittünk az organikus építészet megváltó erejében és lenyűgözött a valóság, ahogy a rajzok szinte azonnal épületté, anyaggá váltak. Nem túlzás: éjjel-nappal együtt voltunk, dolgoztunk. A posztmodern: Michael Graves, James Stirling, Charles Moore, Robert Venturi, Alessandro Mendini, Aldo Rossi felszabadította az építészeti nyelvet, intellektuálisan elfogultak voltunk és sokakkal együtt vártuk a rendszerváltást. Épp úgy, ahogy most a változást, a kijózanodást!

Wright életművének megismerése mellett egyre fontosabbá vált a tanítványok munkássága, akiket a mester kényes ízléssel válogatott maga mellé, hogy továbbadhassa az építészeti tudást. A tehetségesebbek és szerencsések bejutottak a wright-i műhelybe, majd az önállósodással a leválás után egy markáns, semmivel össze nem vethető építészeti karriert sikerült többeknek felépíteni. Bruce Goff és John Lautner, F. L. Wright két legjelentősebb tanítványa felrobbantotta a geometriára épülő komponálást, szabad lendületet adva a formáknak, vegyítve a tektonika, spontaneitás eszközeit és olykor súrolva a giccs határait. Különösen érvényes ez Goff épületeire. Goff műterme, karizmája további zseniket nevelt ki, Bart Prince és Herb Greene kezdték nála pályafutásukat, utóbbi most tölti be a 91. évét, remélhetően nagy egészségben! Herb Greene deszkatollazatú Prairie House-a 1961-ben készült el, az amerikai organikus építészet alapműve minden bizonnyal a fiatal Makovecz számára is a visszatérő, ismétlődő minta, sok épületében – dobogókői sífelvonó, Visegrád, Mogyoróhegy – ismerhető fel Greene deszkatollazatának közvetlen hatása.

Vincze László: Ártéri szelektáló, 2004
7/7
Vincze László: Ártéri szelektáló, 2004

Ezekhez a képekhez érkezett az akkor felfedezett Caspar David Friedrich festészete. A német korai romantika mesterének 1824-es művén az Északi-sarkra tartó brit HMS Griper hajótörését jeleníti meg, melyet foglyul ejtett a jég, az összetorlódott architektúra. A szilánkosra tört lemezekből lenyűgöző tájat festett. Caspar David romantikája új látásmódot teremtett, a tájból fakadó erős kivágásokkal, térbeliséggel, az építészeti formálásnak épp ennyire új és eredeti rendszerét teremtette meg Goff, Lautner, Green nemzedéke.  

Meglehet, ebből az élményből a született a ’80-as évek elején egy rajz, amit követett több másik. A közös ezekben a tét nélküli építészet szabadsága, a játék! 

 

Vincze László, 2020. május 27.
Szerkesztette: Kovács Dániel

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.