Épülettervek/Középület

Dunaharaszti, Szent Imre templom, Portik Adorján terve

2013.01.14. 12:42

Projektinfó

Földrajzi hely:
Dunaharaszti, Magyarország

Építészek, alkotók:
Portik Adorján

Szent Imre Katolikus Templom pályázati terve

URL:
3AR Műterem Kft.

Tervezés éve:
2012

Stáblista

építész munkatárs: Nagy Gábor
tartószerkezet: Árva Péter
épületgépészet: Kucsera Mihály
hőszigetelés: Györök János
kertészet: Ferles Andrea       
látványtervek, animációk: Portik Adorján, Nagy Gábor
freskó és mozaik: Zsiros Ágnes, V. Nagy Attila, Emri Zsófia
építtető: Dunaharaszti város Szent Imre Plébánia egyházközség
bruttó beruházási költség: 75 M Ft

A Dunaharaszti Szent Imre Plébánia egyházközség 2012-ben meghívásos pályázatot hirdetett új szakrális épület tervezésére a Rákóczi-liget városrészben állt, 1944-ben felrobbantott templom helyére. A pályázatra Portik Adorján az általa kifejlesztett „FreeForm Buildings / Szabad Formájú Épületek" építési eljárás segítségével készítette el koncepcióját.

Részletek a műleírásból

Telekrendezés

A telepítésnél a következő szempontokat vettük figyelembe:
- a bejárat mindenképpen a Némedi úti telekhatárra helyezendő
- fő funkciók: a tervezett templom, a meglévő épület (tervezett közösségi ház), az udvar a Mária szoborral (kültéri közösségi rendezvények helye) és a kiírásban is említett elő-udvar
- a felrobbantott templom elhelyezése és a keletkezett talajszintváltozás kezelése
- tájolás
- a telekkontúr geometriája és a Némedi út iránya
- az épített környezet, a szomszédos telekhatárok és a környező utcák összefüggései
- a meglévő növényzet
- a tervezett kültéri funkciók

A telek három közterület - a Némedi út, a Thököly utca és a Toldi utca - által határolt. Gyalogos bejárata a legforgalmasabb, a Némedi út felőli, amely telekhatára dél-délnyugati tájolású. A Toldi és Thököly utcák 90 fokban találkoznak, amelyet mintegy átvág a Némedi út.
Az épített környezet szabadonálló földszintes épületekből áll, amelyek körbeveszik a telket, körbevéve és mintegy kihangsúlyozva a templom építésére szánt területet. Ezért a tervezett épülettömeget a viszonylag laza beépítésű környezet középpontjában helyeztük el. Kialakult egységes utcaképről nem beszélhetünk és nem kerülhetünk ellentmondásba az épített környezettel.

Ezek alapján a tervezett templom következő elhelyezéseit/tájolásait vizsgáltuk meg:

1. Az Oltár keleti tájolása

A telekrendezés mellett figyelembe kell vennünk a templom tájolását, még ha a középkor óta - elsősorban a beépített környezet által csökkentett elhelyezési lehetőségek hatására - ez nem szigorú követelmény már a katolikus templom építőinek sem. Ebben az elrendezésben a következőket figyelhetjük meg: a Némedi út alig 10 fokot tér el a kelet-nyugati iránytól, így épületünk mintegy párhuzamos lesz a fő közlekedési iránnyal, viszont a szögeltérés miatt a város központi része felől érkezőknek már a közterületről látható a bejárat. Tervezett templomunk elé így egy várakozásra, találkozásra alkalmas tér, a forgalmas utcától védettebb előkert alakítható ki, amelyet Mária szoborral is hangsúlyoz.

2. Merőleges elhelyezés a Némedi útra

Ebben az esetben - bár a bejárati homlokzat párhuzamos a Némedi úttal - nem alakul ki egységes utcakép, az oldalsó utcák csatlakozása miatt visszavont és szögben eltérő telekhatár vonala miatt. A bejárat közelsége a fokozottan forgalmas Némedi út felőli telekhatárhoz még előnytelenebbé teszi ezt a választást. így az átmenetet biztosító előkert kialakítása ebben az esetben nem lehetséges. Mindezek mellett ez az elrendezés nem kedvez a meglévő Mária szobor körüli tér, a közösség kültéri rendezvényeire szánt belső udvar térképzésének sem.

3. A régi templommal megegyező elhelyezés

Ez az elhelyezés a Toldi és Thököly utcák geometriáját követi, ami a fő megközelítés iránya felől 30 fokban elfordított. A Némedi út ugyanis két különböző méretű és irányú településrendezés - utca- és telekhatár kiosztás - határa. Bár ez az elhelyezés kedvez a Mária szobor körüli belső udvar térformálásának, az előkert kialakításának nem.

Javaslatunk az első verzió. Ezt az elrendezést alátámasztjuk a bejárat áthelyezésével a Toldi utcai és a Némedi úti sarokra, így védettebb lesz és belépéskor átlátjuk a telken kialakított funkciókat, közlekedési irányokat.

Építészeti műleírás

Tömegformálás

A téralakítás egyhajós szerkezet képez, amelynek főtengelyét a földszinten a hallgatótér és az oltártér, az emeleten pedig a kórustér határozza meg. Az építmény méretét elsősorban a kiírásban meghatározott 120 ülőhely határozza meg. A formaképzés a nyújtott alaprajzon és a „láncgörbe" keresztmetszeteken alapul - ezért a szerkezetben főteherre csak nyomás ébred -, amelyek egy íves, lágyabb vonalvezetésű épülettömeget alkotnak. Ennek vízszintes jellegét a főtengelyből kiemelt és a hajótest oldalához illesztett harangtorony ellensúlyozza. A bejáratot előtető védi, amely a „hajótest" oldalfalait képző, nyújtott kupolahéj meghosszabbítása. A hajótest és a harangtorony íves formáit a nyílászárók és burkolatok vízszintes és függőleges vonalaival szegélyeztük.

Közlekedés

A belső tér elrendezését a vízszintes főtengely és a harangtorony függőlegese határozza meg. Az előtérből - az üvegezett ajtókon is - átlátható a tér elrendezése: a 100 férőhelyes hallgatótérhez a 20 férőhelyes az oltártér csatlakozik, a lépcső pedig a 30 ülőhelyes emeletre vezet. A sekrestye külső bejáratát a kert északi részén található Mária szobor irányában helyeztük el.

Anyaghasználat

A szerkezeti és burkolati anyagok kiválasztásánál igyekeztünk természetes anyagokat használni és „funkciójuknak" megfelelően elhelyezni; a „kemény" és „puha" anyagok ennek megfelelően helyeztük el: a szerkezeti részek - alaplemez és a héjszerkezet - vasbeton, az áttörések üveg és fa anyagúak, a külső burkolatok kőpalából, vakolatból és fa lamellákból állnak, a belső burkolatokat fa padló, falburkolat, glettelés és festés adja. A hallgatótér mennyezete a zsaluszerkezetnek megfelelő „kazettás mennyezet" jellegét idézi, amely nemcsak karakteresebbé, egyedibbé teszi a belső teret, hanem a tartószerkezetet is megmutatja. A tervezett épület színhasználata a fehér (az épület védőszentjének, Szent Imrének szimbóluma a liliom), az alapszínen (kívül színezett vakolat, belül festés) megjelennek a fa elemek: nyílászárók, bútorok és a falburkolat, majd mindezt a tetőn elhelyezett kőpala burkolat zárja.

Alkotóelemek, építőanyagok

A tartószerkezetet lőttbeton technológiával kivitelezett, többszörösen ívelt vasbeton héj-lemez alkotja. A hőszigetelés a szerkezet bennmaradó OSB lemezekből összerakott belső celláiba befújt kőzetgyapotból készül. A külső burkolatot a falsíkon vízzáró vakolat, a tetősíkon kőpala, alatta hidegen öntapadó elaszto-bitumenes lemez alkotja. A belső térben 180 cm magasságig fa falburkolat, felette vakolat készül, a mennyezetet a zsaluszerkezet által képzett kazettás mennyezet alkotja. A hallgatótér és kórus padlója tömör fa vagy parketta, az oltártérben természetes kőburkolat. A berendezés fa alapanyagú padokból és székekből állna.

A közösség részvétele az építési folyamatban

A vasbeton héjszerkezet zsaluzatának OSB elemeit a konszignációs kiírás szerint számítógép vezérlésű gépek vágják ki, majd megszámozzák. Ezek a helyszínen csavarozással, ideiglenes állványzatról összeszerelhetők. Elsősorban ebben a fázisban javasoljuk a közösség tevékeny hozzájárulását az épület megvalósításához. Itt magas szintű szakmai felkészültségre, vagy nehéz gépek alkalmazására nincs szükség, így ez munkavédelmi szempontokból biztonságosan elvégezhető ütem. Természetesen a zsaluszerkezet építésén kívül más munkarészek elvégzésében is szerepet vállalhat a közösség: bútorozás, belső és külső burkolatok beépítése, festés, stb.

Fények, nyílászárók

A belső tér természetes fénnyel való ellátását elsősorban - a kiírásnak megfelelően - az oltárfal feletti oldalfali és tetőablak biztosítja, amely nemcsak az oltárteret világítja meg, hanem direkt napfényt enged be délelőtt az oltártérbe, délután pedig az oltárfalra. A hallgatótér általános természetes fénnyel való világítását a déli és északi homlokzatokra helyezett, oldalanként négy-négy, 80x300 cm-es ablak biztosítja. Üvegezésük homokfúvott, vagy a napsugárzást szóró fóliával ellátott, a természetes fény erősségének és szórtságának érdekében.

A harmadik természetes fényforrás a rózsaablak - vagy ablakrózsa -, amely a bejárat fölött kialakított bevilágító felület. A román és gótika korabeli küllős elrendezés helyett osztását az épület tartószerkezetét is meghatározó zsaluzat alapján terveztük meg. Ez az ablak elsősorban az emeleti kórusteret, szórtabban a hallgatóteret, naplementekor pedig a teljes belső teret világítja meg, mintegy kiváltva az oltárfal feletti ablakot a délutáni, esti órákban.

Mindhárom ablakcsoport üvegezése színezhető, ez további vizsgálatok tárgyát képezi. A nyílások dupla üvegezésű, acél erősítésű, fa keretes hőszigetelő szerkezetek. A kiszolgáló terek - előtér és sekrestye - is kapnak ablakokat, a sekrestyénél árnyékoló - és kívánság szerint - belátásgátló fa zsaluzattal ellátva. Mesterséges világításnak lokális fényű lámpákat javaslunk az oltártérben, a hallgatótérben pedig magasabbra helyezett, általános megvilágítást biztosító lámpatesteket.

Zsaluszerkezet és hőszigetelés

A vasbeton lemez zsaluszerkezete határozza meg a szerkezet - és ezáltal az épület - formáját. Ennek a formának az ellenőrizhető, pontos kivitelezését a számítógépes tervezés teszi lehetővé: az íveket háromszögekkel határozzuk meg. A megfelelő tartószerkezeti szilárdság eléréshez a héj síkokat megduplázzuk és illesztéseiknél belső lapokkal kötjük össze, aminek az eredménye egy könnyű, de erős és merev, többhéjú kupolaszerkezet. A zsaluzatot a betonhéj megkötése után nem bontjuk el, ugyanis az így kialakított szerkezet belsejében - a közrezárt lapok által - belső cellák keletkeznek és ezeket hőszigeteléssel töltjük ki, majd belső felületét gipszkarton lemezekkel burkoljuk, amelyek a végső burkolat tartószerkezetét adják.

A zsaluszerkezet összerakásának időtartama két 5 fős csoport részére 10-14 munkanapot vesz igénybe, ami - mint említettük - a közösség által kivitelezhető.

A hőszigetelést fehér színű, nem éghető, laza (fújható) ásványgyapot szigetelőanyag adja. A befújáshoz a háromszög alakú héjlapokon 100 mm átmérőjű, kör alakú kivágást készítünk, amelyet a befújás után visszaragasztunk. A befújandó cellák száma 665, átlagvastagságuk 35 cm (min. 30 cm, max. 70 cm). A hőszigetelés befújásának kivitelezési időtartama kb. 7 munkanap. A templom hajóteste és a harangtorony külön fűtési teret képez. A 16 m magas toronyban a kórustérbe vezető előteret felülről lezárjuk, a kürtőhatás elkerülése érdekében. A harangtér nem hőszigetelt, csak akusztikai fa zsaluzattal zárt.

Gépészet, energetika

A tervezett létesítmény új templomépületként, a komfortigényt meghatározó alkalmi, átlagban hetente négyszer 1-2 órás gyülekezeti összejövetelekre, valamint eseti rendezvényekre szolgál. Az épületszerkezet a szokványosnál jobban hőszigetelve, az alacsony energiaigényű épületek jellemzőit közelítő rétegrenddel készül, ami kimagasló téli-nyári temperálást eredményez. A külső vasbeton kéreg alatti bennmaradó, belülről hőszigetelt rácsszerkezet előnye, hogy elmarad a rideg falszerkezeteknél ismert sugárzó hidegérzet, az alkalmi felfűtés beindításakor pedig nincs szükség ezek előzetes, idő- és energiaigényes kifűtésére.

A fűtési rendszer kialakítására az épület térformálása és a használat alkalmi jellege egyértelműen meghatározza a célszerű és gazdaságos megoldást. A nyári túlmelegedés, hűtési igény kizárható, téli fűtésre a magas beltér miatt konvekciós fűtés eleve gazdaságtalan, helyette javasolható egy alaptemperálást biztosító padlófűtés, valamint kiegészítő sugárzó fűtés.

Hőforrás, hőközpont elhelyezésére, kialakítására több szempontból is a meglévő, közösségi házzá átalakuló épület célszerű. Itt igény szerint megoldható a napenergiát hasznosító berendezések elhelyezése is. A közösségi ház hőigénye a jelenlegi funkcióhoz képest valószínűsíthetően emelkedik, viszont az új templommal közösen hasznosított, megújuló energiás rendszer a vélelmezhető hőszükséglet 40-50%-át fedezheti. Ebben a kialakításban a meglévő gázkazán mindenképpen rendelkezik az új templom alaptemperálásához szükséges, tehát a kiegészítő sugárzó fűtés nélkül értendő, felszabaduló kapacitással. Az épületegyüttes szellőztetését a megtérülési elv alapján ésszerű hővisszanyerővel kialakítani.

Fentiek alapján az alábbi két változat képzelhető el közös gépészeti rendszer esetén:

„A" változat: földhős hőszivattyú, az alacsony energiaigényű templom padlófűtéssel kiszolgált temperálási hőigényének megfelelő kapacitással, a fűtési csúcsigény ellátása a puffertárolóval kiegészített meglévő gázkazánról.

„B" változat: napkollektor elhelyezése a meglévő közösségi épület tetejére, valamint szezonális földhőtároló kialakítása az új templom alatt, ami a kiküszöböli a napenergia rendelkezésre állása és felhasználása közti rövid és hosszútávú eltolódást, gyakorlatilag lehetővé teszi a nyári nap melegének téli időszakra elnyúló felhasználását.

Az „A" megoldás megfelelő tervezés esetén továbbfejleszthető a „B" változatra. A közös rendszer hőigényét és üzemeltetési költségét jelentősen csökkentheti a megmaradó épületből kialakítandó közösségi ház hőszigetelése, ablakcseréje, hővisszanyerős szellőzés kialakítása.
A közösségi épület energetikai felújítása esetén teljesíthetővé válik a már hatályos, de csak 2020-tól érvényes uniós nullenergiás épületenergetikai követelmény, mert a javasolt szoláris-hőszivattyús rendszer csökkent elektromos igénye napelemekkel, viszonylag alacsony beruházással megoldható.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk