Emberek/Portré

Dinasztiák: A szegedi Szivessy-fivérek

1/29

Szivessy Tibor és Szivessy Endre, a háttérben a Szivessy család egykori szegedi otthona, a Feketesas utca 20.

?>
Szivessy Tibor és Szivessy Endre, a háttérben a Szivessy család egykori szegedi otthona, a Feketesas utca 20.
?>
Kecskemét, a Városi Kaszinó az 1910-es években, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (képeslap)
?>
Kecskeméti Művésztelep, Ferkai Jenő lakhelye az 1910-es években, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (képeslap)
?>
Budapest, Hűvösvölgyi út 85., 1913-ban, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Vasárnapi Újság, 1913/28., 548. o.)
?>
Ág utca 3., 1913-ban, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Magyar Építőművészet 1913/11., 27. o.)
?>
MTK - Slavia Praha rangadó az FTC pályáján 1949-ben, háttérben a Jánszky-Szivessy páros által tervezett tribünök (Fortepan/Kovács Márton Ernő)
?>
Szolnok, Szapáry út 31. 1915 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Művészet, 1915/7., 295. o.)
?>
Debrecen, a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület nevelőintézete 1917 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (képeslap)
?>
Baja, Szent Antal utca 32., 1912-ben, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Magyar Építőművészet 1912/4., 27. o.)
?>
A Jánszky-Szivessy páros által a mezőtúri városházára beadott pályázati terv részlete (Magyar Építőművészet, 1914/2., 16. o.)
?>
Budapest, Nádor utca 11., homlokzatrészlet, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Széher út 34. 1928-ban, tervező: Szivessy Tibor (Tér és Forma, 1928/5., 175. o.)
?>
Budapest, Lórántffy Zsuzsanna utca 20., 1923 körül, tervező: Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B5909)
?>
Baja, Oroszlán utca 2/b., tervező: Szivessy Tibor (Google View, 2018. július)
?>
Fórum (ma Puskin) filmszínház nézőtere 1927-ben, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Magyar Iparművészet, 1927/1-2., 14. o.)
?>
Pestszentlőrinc, Állami polgári fiú- és leányiskola 1931-ben, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
?>
Pesterzsébeti reálgimnázium 1930 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (képeslap)
?>
Budapest, Szemlőhegy utca 23/b. 1929 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B5997)
?>
Jánszky Béla és Szivessy Tibor (előtérben) a Szentgotthárdi szanatórium megnyitóján, 1930-ban (Képes Krónika, 1930/27., 33. o.)
?>
Budapest, Vérhalom utca 31/e. 1932 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B6028)
?>
Budapest, Berényi utca 4/b., 1940 körül, tervező: Szivessy Tibor (BTK MI)
?>
Budapest, Lepke utca 23. 1941 körül, tervező: Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B5902)
?>
London, 26 Grafton Street, portál, 1926 körül, tervező: Goldfinger Ernő és Szivessy Endre (RIBA Collections)
?>
Párizs, 216 Boulevard Raspail, tervező: Bruno Elkouken, Goldfinger Ernő, Szivessy Endre és társai (a szerző felvétele)
?>
Salagnac, Cité de Clairvivre 1950-ben, tervező: Pierre Forestier, André Sive és munkatársaik (képeslap)
?>
Clichy, Maison du Peuple 1939 körül, tervező: Eugène Beaudouin, Marcel Lods, Vladimir Bodiansky, Jean Prouvé és Szivessy Endre (képeslap)
?>
Saarbrücken, az egykori Neue Bremm láger 1947-ben, emlékmű, tervező: André Sive (Landesarchiv Saarland)
?>
Meudon (párizsi agglomeráció), Cité Sans Souci, lakóházak, tervező: André Sive (institut-aktuelle-kunst.de)
?>
Marseille, Alphonse Lavéran kórház 1960 körül, tervező: Pierre Forestier és André Sive (képeslap)
1/29

Szivessy Tibor és Szivessy Endre, a háttérben a Szivessy család egykori szegedi otthona, a Feketesas utca 20.

Dinasztiák: A szegedi Szivessy-fivérek
Emberek/Portré

Dinasztiák: A szegedi Szivessy-fivérek

2020.08.30. 08:05

Cikkinfó

Szerzők:
Gottdank Tibor

Földrajzi hely:
Szeged, Budapest, Párizs, London, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szivessy Endre, Szivessy Tibor, André Sive

Vélemények:
1

Dosszié:

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal a két különböző országban, de ugyanolyan fontos építészeti karriert befutó Szivessy Tibor és Endre munkásságáról olvashatunk.

Igencsak ritkán fordult elő a magyar építészet históriájában, hogy testvérek úgy váltak koruk érdemes építészeivé, hogy egymástól teljesen független utat jártak be. A Szivessy fivérek, nagy korkülönbségük és a 20. század adta megpróbáltatások és extrém kihívások okán nem együtt és nem ugyanazon országban alkottak. Az egyik szülőhazájában lett ismert, a másik azon kívül – mert ott volt számára hely.

Az 1813-ban Kismartonban született Josef Herz jogásznak tanult, de ügyesen bánt a pénzzel-pénzügyekkel is. Szépen lépkedett a szakmai ranglétrán, mígnem a Szeged-Csongrádi Takarékszövetkezet igazgatója lett. (A későbbi neves miniszter, Klauzál Gábor elnökösködése mellett.) Josef Herz – 1845-től már mint Szivesy József – megbecsült, népszerű polgárként élt családjával Szegeden.

A pénzintézetet – amely egy Baumhorn Lipót által tervezett palotában működött - kiválóan vezette, más okok, magánügyi-lelki problémák okozhatták öngyilkosságát 1876-ban. (A család generációiban időnként fel-fel bukkant az öngyilkosság jelensége.)

Szivesynek és feleségének, a bécsi születésű Bamberger Amáliának egy közös gyermeke született: László. A nevét immár két s-sel író Szivessy László (1852-1906) – ahogy édesapja is – jogot végzett. Neves szegedi ügyvéd lett, jogtanácsosa az édesapja által egykor irányított takarékszövetkezetnek. Hitközségi elöljáró, a szegedi kulturális élet támogatója, szabadkőműves páholytag.

1882-ben a szegedi zsinagógában örök hűséget fogadott Prosznitz Júliának (1864-1936), egy szegedi nagykereskedő apa és egy bécsi születésű anya leányának. Öt gyermekük született. Legidősebb fiuk, Lehel a családi hagyományt követve jogásszá vált, kormányfőtanácsosi titulust is kapott, Auschwitzban halt meg. Másodszülött volt Tibor, egyik főszereplője e cikknek. Jött Mariska, majd Boriska. Előbbiből a magyar nőmozgalom egyik jeles aktivistája lett, Theresienstadtban halt meg 1945-ben. (Leánya Kárász Judit néven fotóművészként vált ismertté.) Boriska festészetet tanult, fiatalon, önkezével vetett véget életének. Az ötödik gyermek volt Endre, a család Bandikája, aki 11 évvel volt fiatalabb Boriskánál és 15-tel Tibornál. Rá is különleges figyelem jut a következőkben.

De először jöjjön Tibor. Hősünk, Szivessy Tibor Jakovként (1884-1963) született Szegeden, a Dugonics tér mellett, a Somogyi utca 28. szám alatti házban (ez a cím szerepel születési anyakönyvi kivonatában szülei lakásaként). Az alföldi nagyvárosban járta iskoláit. A nagytekintélyű Baross Gábor Főreáliskolában érettségizett többek között Bauer Herberttel együtt, aki Balázs Béla néven vált jeles filmesztétává, Bartók-darabok librettóinak szerzőjévé.

Szivessyt felvették a budapesti Műegyetemre, de – mint több századfordulós magyar építészhallgató – német területen folytatta tovább tanulmányait. A berlin-charlottenburgi Technische Hochschule növendékeként vált építészmérnökké 1907-ben. Ezt követően Berlinben dolgozott pár hónapig, majd hazatért.

1909-ben, 26 évesen önálló építészirodát nyitott Budapesten (amit 40 éven keresztül fog majd fenntartani és több mint 200 kisebb-nagyobb építészeti műhöz lesz köze), egy évre rá a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja lett. Az 1910-es évek elején a Magyar Építőművészek Szövetségébe is belépett.

Még 1909-ben (más forrás szerint 1911-ben) közös építészeti vállalkozást is indított a vele egykorú Jánszky Bélával (1884-1945). Első közös irodájuk a lágymányosi Fadrusz utca 3-ban létesült.

A frissen alakult Jánszky-Szivessy iroda a korszak egyik meghatározó, állami megrendelésekben is bővelkedő építészeti tervező-vállalkozása lett. Párosuk leginkább Kós Károly, Medgyaszay István, Györgyi Dénes, Árkay Aladár, Zrumeczky Dezső vagy Vidor Emil világháború előtti építészeti stílustörekvéseibe illik. A fővároson kívüli Magyarország korszerű építészeti arculatának egyik jelentős formálói voltak. (Nehéz megállapítani a párosban lévő munkamegosztást. Jánszky talán nagyobb kapcsolatrendszert alakított ki a művészeti-társadalmi élettel, aktívabb volt a szakmai fórumokon Szivessynél. Kétségtelen, hogy Jánszky volt a jobban ismert tagja a duónak.)

Kecskemét, a Városi Kaszinó az 1910-es években, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (képeslap)
2/29
Kecskemét, a Városi Kaszinó az 1910-es években, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (képeslap)

Szivessy a kecskeméti városi kaszinó terveit már Jánszkyval együtt készítette 1910-ben. Kecskemét szerette az újdonságot, a századfordulós és a világháborút megelőző magyar progresszív építészet színe-java hagyott nyomot a város utcáin és terein Lechner Ödöntől Mende Valérig, Márkus Gézától Löllbach Kálmánig.

Jánszky kiváló elméleti szakíró is volt és több művészeti mozgalom élharcosa. Lechner Ödön szellemi köréhez tartozott, majd a Fiatalok csoportjának lett tagja. (A zebegényi templom Kós Károly és Jánszky Béla közös műve 1908-ból). Szivessy is kiváló szakmai kapcsolatot ápolt Kós Károlyékkal, de nem volt olyan sokszálú a szakmai kötődése hozzájuk, mint Jánszkynak, aki Kóssal, Györgyivel, Zrumeczkyvel együtt is járt egyetemre). Szivessy könnyedebb, humorosabb figura volt, kávéházi asztaltársaságok tagja (a Japán kávéházban Jánszky és Szivessy is ott voltak). Szabadkőműves páholyba is belépett, ahogy édesapja is. Többek mellett a szintén szegedi Juhász Gyula családi barátja és támogatója is volt.

A páros építészetére kezdettől fogva hatott a lechneri szecesszió és az abban gyökerező, de azon túlmutató nemzeti-népi építészeti kifejezésmód, a közvetlen gyűjtőmunkából táplálkozó művészet, az erdélyi-székely motívumkincs alkalmazása, nemzetközi példák, főként az emberléptékű angol és skandináv architektúra mintája. Általában műveikre jellemző volt a húrtrapéz lezárású, többszörösen osztott kialakítású ablakok, a fa, mint építőanyag és díszítőelem hangsúlyosabb használata, a terméskő lábazat és a sima magas oromfalakhoz kapcsolt meredek nyeregtetők megjelenése. (Az építészeti stiliszta valószínűleg Jánszky Béla volt a párosból. Szivessy önálló művei valamelyest más stílusvonalat követtek.)

Kecskeméti Művésztelep, Ferkai Jenő lakhelye az 1910-es években, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (képeslap)
3/29
Kecskeméti Művésztelep, Ferkai Jenő lakhelye az 1910-es években, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (képeslap)

Az 1910-es évek elején Jánszky magyar képzőművészekkel, Iványi-Grünwald Bélával, Falus Elekkel, Ferkai Jenővel, Olgyai Ferenccel, Réthy Károllyal együtt létrehozta a Kecskeméti Művésztelepet. Az építészeti megvalósítást a páros végezte, tíz műtermes bérházat és hat villát terveztek a művészek számára. (Jánszky maga is lakott, alkotott és oktatott a művésztelepen.)

Az 1911-es kecskeméti földrengés nyomán a helyi ingatlanok negyede megsérült. A helyreállítási munkák jó részét Szivessyék kapták. Nevükhöz kötődött a városban a Mátyás téri iskola, a Mátyási utca 5. szám alatti bérház és a Széchenyi téren álló, a katolikus egyház tulajdonát képező ingatlan tervezése is. A belsőépítészeti munkákhoz a Kecskeméti Művésztelep, főként Iványi-Grünwald és Falus munkáit is felhasználták.

Szivessy 1910-ben megnősült Szegeden, Aczél Boriskát (több helyen Barbaraként emlegetik) (1896-1968), egy szegedi bankár lányát vette el. Felesége jeles festőművész és értékbecslő lett. (A fiatal ara korán, 14 évesen lett Szivessy neje.)

Budapest, Hűvösvölgyi út 85., 1913-ban, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Vasárnapi Újság, 1913/28., 548. o.)
4/29
Budapest, Hűvösvölgyi út 85., 1913-ban, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Vasárnapi Újság, 1913/28., 548. o.)

Már a Jánszky-Szivessy páros Fehérvári úti műtermében alkottak a józsefvárosi Dankó utca 22-be egy háromemeletes lakóházat, Somló József nagykereskedő budai Ág utca 3-ban épült villáját és a korszak népszerű színész sztárja, Márkus Emília házának terveit a Hűvösvölgyi út 85-be.

A kerekegyházi katolikus templomra és az MTK sporttelepére kiírt versenyen másodikak. A mindszenti takarékpénztár és a mezőtúri városháza pályázatán megvételre ajánlott lett tervük. Sporttelep építésével kapcsolatos munkájuk más is akadt az 1910-es évek elején: a kecskeméti, a ferencvárosi (FTC) és a kolozsvári sporttelep is elképzelésük alapján valósult meg.

Ág utca 3., 1913-ban, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Magyar Építőművészet 1913/11., 27. o.)
5/29
Ág utca 3., 1913-ban, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Magyar Építőművészet 1913/11., 27. o.)

Vidéki alkotásaik sorát gyarapította még egy, a bajai Szent Antal utcába tervezett lakóház, ami a korabeli Magyar Építőművészet több fotóval is bemutatott. (A ház mára elpusztult.) Korabeli bajai munkájuk az egyemeletes plébánia-lak is.

A jólmenő páros az 1910-es években a pesti belvárosba, egy új bérházba, a Révész-Kollár páros által tervezett Deák Ferenc utca 17-be helyezte át irodáját. Szivessy 1913-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének tagja lett. A szekér haladt: Debrecen, Szolnok, Cegléd és Szentes városa is szépült Szivessyék épületeivel. (Jó részük ma már nem létezik.)

Még a budapesti Nádor utcában felépült egy ötemeletes művük gróf Festetich Imre megbízásából, a neves Vogel és Weidlinger cég kivitelezésében. (Jánszkynak itt lett később irodája.). Aztán jött a Nagy háború… Szivessy Tibort besorozták, harctérre vezényelték. Súlyos sebesülést szenvedett. (Golyó találat érte a bal mellén Lembergnél.) Felépült, előléptették, kitüntetést kapott.

1919 elején Szivessy bekerült az Egylet építészi szakosztályába. (Jánszky 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején részt vett Málnai, Medgyes és Spiegel társaságában az Építési Direktórium mellett működő tanácsadói testület munkájában. A Tanácsköztársaság ideje alatt készítette Budapest újjáépítésére vonatkozó tervezetét. A bukás után nem kapott egy ideig fontos munkát, az Egylet elmarasztalta.)

1919 után Jánszky és Szivessy útjai szétváltak – egy időre. Jánszky kevesebb megrendelést kapott, a Horthy-éra kezdetén már kevésbé megbecsült építőművész volt, mint előtte. Az 1920-as évek elején Thoroczkai Wigand Edével kezdett együtt dolgozni.

Budapest, Széher út 34. 1928-ban, tervező: Szivessy Tibor (Tér és Forma, 1928/5., 175. o.)
12/29
Budapest, Széher út 34. 1928-ban, tervező: Szivessy Tibor (Tér és Forma, 1928/5., 175. o.)

Szivessy pedig önállóan. (Irodája a pesti Zrínyi utca 12-ben nyílt.) Épületráépítést végzett a budai Hóvirág úton és emeletátalakítást a Széll Kálmán téren, ipari épületet (hűtőházat) tervezett Szegedre és Budafokra, Láng Ármin gabonakereskedőnek is készült egy alkotása Szombathelyre, a Welther Károly utcába. Baja városának egy szanatóriumot tervezett az Oroszlán utcába. (Ez utóbbi kettő már premodernnek vagy dekoratív modern vonalúnak is tekinthető épületek.) Elképzelései szerint épült egy historizáló stílusú családi ház Csetényi Józsefnek, a Pesti Hírlap közgazdasági szerkesztőjének a budai Rókushegyi úton (Lórántffy Zsuzsa utca 20.). Saját nyaralót tervezett a Széher út 34-be. Többedmagával kiállított a Műcsarnok 1921. évi Tavaszi tárlatán.

Budapest, Lórántffy Zsuzsanna utca 20., 1923 körül, tervező: Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B5909)
13/29
Budapest, Lórántffy Zsuzsanna utca 20., 1923 körül, tervező: Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B5909)

1925-ben Szivessyt is felkérték tervezésre a Pannonia utca - Radnóti (Sziget) utca sarkára az állami kislakásépítési program keretében (végül Fischer József terve lett I. díjas.).

Tény, hogy ezidőtájt se Jánszky, se Szivessy nem volt képes mással vagy önállóan olyan magas nívójú építészetre, mint amilyenre korábban együtt. Aztán az 1920-as évek közepétől, úgy 10 év szünet után, Szivessy és Jánszky újra összeállt. (Irodájuk Szivessy Zrínyi utcai irodájába költözött.) Második korszakuk a két világháború között is tartogatott több fontos tervezői megbízást számukra. Sőt talán többet, mint az első.

Fórum (ma Puskin) filmszínház nézőtere 1927-ben, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Magyar Iparművészet, 1927/1-2., 14. o.)
15/29
Fórum (ma Puskin) filmszínház nézőtere 1927-ben, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Magyar Iparművészet, 1927/1-2., 14. o.)

1926-ban megnyílt a Fórum filmszínház, a későbbi Puskin mozi a pesti Kossuth Lajos utcában. A korabeli sajtó nagy teret szentelt a hírnek, a tervezők Szivessy és Jánszky újra a szakmai érdeklődés középpontjába kerültek. Az art deco elemeket is magán hordozó mű kivitelezője a Dávid János és fia vállalkozás volt, a belsőépítészet Kovács Béla cégét dicséri. „Jánszky Bélának és Szivessy Tibornak sikerült a Forum-színház megalkotásával a racionális és a szép építést abba az egységbe hozni, amelyre az ő modernségük kötelezi őket" – írta Gerő Ödön 1927-ben a Magyar Iparművészetben.[1]

Ugyancsak 1926-ban Pestszentlőrinc község kezdett nagy építkezésbe, az állami polgári fiú- és leányiskola megvalósításába. Szivessyék készítették a terveket. A párosnak nem ez az egyetlen építészeti tette, ami Pestszentlőrinc arculatát befolyásolta: nevükhöz fűződik a Rendessy-telepi elemi iskola és óvoda és a polgári iskola is. E megvalósult épületeken kívül terveket készítettek a községházára vonatkozóan, foglalkoztak a Piac tér (mai Kossuth tér) rendezésével, illetve a református templommal is.

Pestszentlőrinc, Állami polgári fiú- és leányiskola 1931-ben, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
16/29
Pestszentlőrinc, Állami polgári fiú- és leányiskola 1931-ben, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)

De Szivessy önálló építészi tevékenysége sem szűnt meg azzal, hogy újra Jánszkyval dolgozott. Kaposvárott Jálics Ernő szobrászművésszel emlékművet tervezett a kaposvári 44-es gyalogezred emlékére (Szivessy maga is ebben a gyalogezredben szolgált), Budapesten a Rottenbiller utcában házátalakítást végeztek elképzelései alapján.

A páros megrendelései is gyarapodtak. 1926–1927-ben Weiner Jenő részére épült következő házuk a budapesti Bástya utca 20-ban. Baján két művük is megvalósult: 1927-ben egy patikus lakóháza a Szabadság utca 28-ban és 1928-ban a vármegyei bérház a Köztársaság tér 5-ben.

Vidéken még további munkákat vállaltak: Szolnokon egy lakóházat terveztek a Táncsics Mihály utca 3-ba, Szentgotthárdon az óragyárat alakították át a Hunyadi utca 31-be, míg Debrecenben egy bérházat alkottak a Vásáry István utca 7-be.

Pesterzsébeti reálgimnázium 1930 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (képeslap)
17/29
Pesterzsébeti reálgimnázium 1930 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (képeslap)

Pesterzsébeten iskolát (a mai Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskolát) és a református egyház bérházát, Újlipótvárosban lakóházat tervezték a Radnóti Miklós utca 21/B-ben a Heisler Ignác Szállítmányozási Rt. részére.

Az 1920-as évek végén a Logodi és a Szemlőhegy utcába terveztek egy-egy kétemeletes házat. Ez utóbbi későszecessziós, art deco elemekkel tarkított mű – ahol egyébként Nagy László, Juhász Ferenc és Kormos István is lakott egy időben – e cikk szerzőjének egyik kedvence, ezért megállok egy pillanatra Ferkai András házleírásával[2]: „Szabadon álló háromemeletes lapostetős bérvilla kétfogatú alaprajzzal, 3 és 4 szobahallos lakásokkal. Tömege lényegében szimmetrikus: középtengelyében a lépcsőházzal és a félhenger alakú, négy féloszloppal és íves párkánnyal körülzárt bejárati előépítménnyel. Utcai homlokzatán két oldalrizalit található, közepükön két szint magasan kidomborodó zárterkéllyel, melynek teteje a második emeleten terasz. A második emelet záradékánál lemezpárkány fogja össze a homlokzati síkokat, fölötte a tetőemelet terasza következik pálcás korláttal. A kerti homlokzat is szimmetrikus, két szélén sarokpilléres loggiákkal, majd az utcaihoz hasonló domború zárterkélyekkel, végül középen kétaxisos, boltíves tornácokkal. A tetőemelet ezen az oldalon is teraszos. A vakolt homlokzatokon osztott szárnyú ablakok, hálós osztású, függőleges lépcsőházi üvegfal látható. A félhenger alakú portikusz tetején hajdan női szoboralak állt."

Budapest, Szemlőhegy utca 23/b. 1929 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B5997)
18/29
Budapest, Szemlőhegy utca 23/b. 1929 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B5997)

A Műcsarnok szezonális tárlatain is jelen voltak építészeti terveikkel. Ugyancsak a Műcsarnokban rendezett nemzetközi építészet kiállítás – a magyaros stílustörekvések szekció – rendezői között is ott találjuk őket (Árkayékkal, Baráttal, Komorral, Medgyaszayval, Pogány Móriccal, Vámossal együtt). Mindketten tagjaivá váltak az újonnan alalakult Lechner Ödön Társaságnak (Jánszky ügyvezető igazgató is lett).

Jánszky Béla és Szivessy Tibor (előtérben) a Szentgotthárdi szanatórium megnyitóján, 1930-ban (Képes Krónika, 1930/27., 33. o.)
19/29
Jánszky Béla és Szivessy Tibor (előtérben) a Szentgotthárdi szanatórium megnyitóján, 1930-ban (Képes Krónika, 1930/27., 33. o.)

1929-ban újra fontos filmszínház-építészeti munka várt rájuk. A Schmahl Henrik által 1893-ban tervezett keleties, mór stílusú mozinak, az Urániának a korszerűsítését és belső átalakítását kapták feladatul. A rekord-ideig tartó, négyhónapos építkezésen 300 ember dolgozott. A munkát teljesítették a szakma és a közönség megelégedésére, egyszerre régi és egyszerre új mozit alakítottak ki.

Szentgotthárdon az ország első iskola-szanatóriumát tervezték a tüdőbeteg gyermekek gyógyítására.

Szivessyék a ’30-as években sem fordultak élesen a Bauhaus radikális modernizmusa felé, nem váltak avantgárd mozgalmak élharcosaivá, inkább a régi nyomvonalon maradva a homlokzati díszítésekből vettek vissza, de jelzésszerűen a díszítések és a történetiségre utaló vonások maradtak. Ez történt a Virág árok 3-ban, a Muskotály utca 33-ban vagy a Vérhalom utca 31/e-ben felépült budai villák esetében is.

Budapest, Vérhalom utca 31/e. 1932 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B6028)
20/29
Budapest, Vérhalom utca 31/e. 1932 körül, tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B6028)

Ezidőben jött létre a Szolomit Rt. is, melynek vezetésében Jánszky és Szivessy mellett ott találjuk Molnár Farkas, Prokisch János és Klenovits Pál építészeket is. (A szolomit egy építőanyagfajta volt, nagy nyomás alatt préselt szalma vagy nádlap, amelyet acélsodronyok fűztek össze. Teherbíró képessége, szívóssága és ellenállása igen nagy volt és főként nagyfelületű csarnokok, magtárak, repülőgép-hangárok építésére volt alkalmas. Ennek forgalmazására kapott opciót Jánszky és erre alakult a cég, amit idővel felszámolták.)

Utolsó ismert közös házuknak a Toldy Ferenc utca 68-ban épült modern háromemeletes lapostetős bérház tekinthető.

Szivessy 1932 után eladta Széher úti villáját és a Királyhágó utcai ingatlanát, de nem hagyott fel a tervezéssel. (Műterme a budai Csónak utca 5-ben létesült.) 1933-ban pályázat alapján kiválasztva tervezhetett Balatonzamárdiban magánvillát és modern bérházat az újlipótvárosi Wahrmann (Victor Hugo) utca 5-be, családi házat a Piroska utca 3-ba, villát a Lotz Károly utca 16-ba és a Berényi utca 4/b-be.

Bár ebben az időben főként a fővárosból – és inkább Budáról – jöttek a magánmegbízások, azért szülőhelyén, Szegeden is épült műve, a dekoratív modern Tóth-szanatórium 1936-1937-ben.

Ez időben emelt házaira leginkább a modern, az art deco és a dekoratív modern stílusvonások egyike vagy keveredése jellemző, de bátran nyúl vissza historikus elemekhez (palladianus vonásokhoz, íves nyílásokhoz, kannelúrás oszlopokhoz) is. Több általa tervezett homlokzaton egy-egy egészalakos szobor, jelzésképpen kerámia-dombormű jelenik meg.

Szivessy 1934 nyarán többhasábos cikket írt az Újságba[3], a korszak egy divatos városépítési témájáról, a belvárosi toronyház-építés elkerülhetetlenségéről (ő az Erzsébet térre, az egykori Marokkó udvar helyére képzelt ilyet). De véleményt nyilvánított ugyanebben a lapban Tabán fürdővárosi minőségének megóvásáról és továbbfejlesztéséről, a fővárosi városkép „kozmetikai operációinak" szükségességéról vagy éppen a Balaton-menti községek építési szabályozásáról is. Továbbra is jelen volt terveivel a Műcsarnok időszaki művészeti és építészeti kiállításain, több esetben díjat is nyert.

Az 1940-es évek elejének egyik fontos dekoratív modernista munkája a Dr. Irsai Ernő, a Magyar Abroncs és Kerékgyár Rt. igazgatója részére tervezett kétemeletes lapostetős bérvilla a Lepke utca 23-ba. A ház Szivessy talán legjobb önálló lakóháza.

Budapest, Lepke utca 23. 1941 körül, tervező: Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B5902)
22/29
Budapest, Lepke utca 23. 1941 körül, tervező: Szivessy Tibor (Kiscelli Múzeum, B5902)

Szivessy Tibor tehát a fővárosban dolgozott, de mi lett öccsével?

Menjünk vissza 40 évet, a helyszín újra Szeged. Szivessy Endre (1899-1958), a Szivessy család benjáminja, 15 évvel Tibor születését követően látta meg a napvilágot. A Kegyes Tanítórendi Katolikus Gimnáziumba járt, majd a Berlini Képzőművészeti Akadémián tanult építészetet, Hans Poelzig növendékeként. Szivessy ettől kezdve gyakorlatilag külföldön élt, ott képezte magát és ott építette ki szakmai karrierjét.

Az 1920-s évek elején azonban rövid időre hazatért Berlinből (ahol művészeti kiállításokat tervezett és a Fabeau Mode kiállításon is részt vett) és bátyja Zrínyi utca építészeti műtermében dolgozott. Keresett, de nem kapott komoly építészi munkát, így sógornőjével, a képzőművész Szivessyné Aczél Boriskával a Vígszínház számára terveztek díszleteket, tánckosztümöket. „Palotákat, kastélyokat, templomokat szeretnék építeni..." - mondta Az Újság riporterének a 22 éves Szivessy Endre. (Ebből a vágyból nem sok minden valósult meg, de lett más…)

1923-1924-ben Szivessy Bécsben képezte tovább magát, a neves Állami Képzőművészeti Akadémián, Bécs építészeti mesteriskoláján Peter Behrensnél (a tandíjat valószínűleg bátyja állta). A nagyvárosok közlekedési problémájának (magasvasút, földalatti, autóutak és gyalogjáró hidak) művészi egységesítésén dolgozott. Vasbeton villája teraszaival a „nyílt ház" formáját kereste.

Az 1920-as évek közepétől Párizs következett Szivessy életében: a neves építésznél, August Perret-nél dolgozott, ahol megismerkedett a nála is fiatalabb, még egyetemista Goldfinger Ernővel (1902-1987) és társultak. Elsősorban belsőépítészeti és bútortervezési munkákat végeztek. Ebből az időből legjelentősebb közös munkájuk Helena Rubinstein szalonjának és portáljának tervezése Londonban, a Grafton Street 26-ban (a bolt a II. világháborúban elpusztult).

London, 26 Grafton Street, portál, 1926 körül, tervező: Goldfinger Ernő és Szivessy Endre (RIBA Collections)
23/29
London, 26 Grafton Street, portál, 1926 körül, tervező: Goldfinger Ernő és Szivessy Endre (RIBA Collections)

1928-ban Szivessyéket bízták meg egy másik Rubinstein-tulajdon, egy párizsi ház színház-belsőjének kialakításával a Boulevard Raspail 216-ban. Szivessy és Goldfinger műveiről a korabeli Tér és Forma is beszámolt.[4]

Párizs, 216 Boulevard Raspail, tervező: Bruno Elkouken, Goldfinger Ernő, Szivessy Endre és társai (a szerző felvétele)
24/29
Párizs, 216 Boulevard Raspail, tervező: Bruno Elkouken, Goldfinger Ernő, Szivessy Endre és társai (a szerző felvétele)

1929-ben Goldfinger és Szivessy különváltak. Mindketten más utakat kerestek. Goldfinger Londonban vált meghatározó építésszé, Szivessy Párizsban maradt és idővel a modern francia építészet és várostervezés meghatározó szereplői közé került.

1931-ben részt vett terveivel a kölni modern építőművészeti kiállításon (magyar részről Kozma Lajos mutatkozott még be). Ekkor már a francia építész és várostervező Pierre Forestier-vel (1902-1989) együtt dolgozott, akit már Goldfingerrel való együttműködése idejéből ismert. Salagnacban a Cité de Clairvivre-t tervezték közösen: 25 hónap alatt létrejött egy kisváros 180 házzal, két tömbházzal, kórházzal, kávézós szállodával, éttermekkel, mozival, üzletekkel, iskolákkal, autószerelő műhellyel és kazánházzal.

Salagnac, Cité de Clairvivre 1950-ben, tervező: Pierre Forestier, André Sive és munkatársaik (képeslap)
25/29
Salagnac, Cité de Clairvivre 1950-ben, tervező: Pierre Forestier, André Sive és munkatársaik (képeslap)

1935-ben Eugène Beaudouin és Marcel Lods irodájához került, dolgozott a Clichy-be elkészült Maison du Peuple tervezésén. Az irodán ismerkedett meg Jean Prouvéval, aki jelentősen hatott építészetére.

Clichy, Maison du Peuple 1939 körül, tervező: Eugène Beaudouin, Marcel Lods, Vladimir Bodiansky, Jean Prouvé és Szivessy Endre (képeslap)
26/29
Clichy, Maison du Peuple 1939 körül, tervező: Eugène Beaudouin, Marcel Lods, Vladimir Bodiansky, Jean Prouvé és Szivessy Endre (képeslap)

1939-től több közös projektekben vettek részt. Eredményes együttműködésüket a második világháború szakította meg, átmenetileg. Szivessy Algériába menekült. A Combat nevű francia ellenállási lapban publikált többek között Albert Camus, Jean-Paul Sartre és Raymond Aron mellett. Filmforgatókönyvet is írt Franciaország újjépítéséről, a Francia Köztársaság Ideiglenes Kormánya műépítészeti osztályának vezetőjévé nevezték ki még a háború vége előtt. 1945-ben tért vissza Franciaországba, immár a felszabadult nyugati világ modernista mozgalmának ismert figurájaként, akire háború utáni helyreállítási és városrendezési munkák egy kulcsszerepe várt.

Ugorjunk vissza a fivérhez. Ott hagytuk abba, hogy Budapesten, az 1940-es évek elején jártunk. Szivessy magánmegrendeléseket teljesített: a fővárosi Vármegye utca 15-be, a Kapás utca 46-ba és a Városligeti fasor 8/b-be emelkedtek vasbetonvázas modern művei.

Aztán jött a „túlélési gyakorlat", amit Szivessy túlélt és 1945 után is tervezett még. (Jánszky 1945-ben betegségben meghalt.). Az Erzsébet tér 15-ben kapott lakást és a címen lévő házat fel is újították tervei alapján. Helyreállította a Nádor utcai OTI bérházat, de Székesfehérvárra is tervezett lakóházat.

Az államosítás után, 1949-től 1959-ig az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉV) vezető tervezőjeként dolgozott. 1957-en gyémánt diplomát vehetett át a Műegyetemen. 1959-ben ment nyugdíjba.

Amikor Tibor pályafutása végéhez ért, Endre még jócskán a sajátja közepén tartott. 1945 után a német Saarvidék újjáépítésében vett részt a francia Marcel Roux-val (1909-1993). Saarbrückenbe, az egykori Gestapo-lágerbe emlékművet tervezett 30 méter vasbetonból. A Saar-vidék városfejlesztésének egyik elsőszámú szakembere lett.

Saarbrücken, az egykori Neue Bremm láger 1947-ben, emlékmű, tervező: André Sive (Landesarchiv Saarland)
27/29
Saarbrücken, az egykori Neue Bremm láger 1947-ben, emlékmű, tervező: André Sive (Landesarchiv Saarland)

De újra váltott és visszatért Párizsba (Le Corbusier-val együtt egy rövid időt az Egyesült Államokban töltött. Marcel Loebbel lakóházat tervezett Hartsdale-be). Tagja lett a Pierre Vago vezette L´Architecture d´Aujourd´hui szerkesztőségének, jelentős nemzetközi építészeti társaságoknak.

1945-ben – vélhetően a könnyebb francia kiejtés és elfogadás miatt – változtatta nevét André Sive-re.

Az újjáépítésért és urbanisztikáért felelős francia miniszter alkalmazta minisztériumánál. Ebben a minőségében több projekten dolgozott, beleértve Boulogne-sur-Mer újjáépítését (1954) és szociális lakótelepek építését Meudon (1950–1953), Aubervilliers (1950–1953), Bar-le-Duc és Firminy (1954–1965) városokban.

Meudon (párizsi agglomeráció), Cité Sans Souci, lakóházak, tervező: André Sive (institut-aktuelle-kunst.de)
28/29
Meudon (párizsi agglomeráció), Cité Sans Souci, lakóházak, tervező: André Sive (institut-aktuelle-kunst.de)

André Sive építészeti tevékenysége mellett bútorokat is tervezett: irodai székei és karosszékei különösen sikeresek lettek.

1956-ban William Halford, Stano Papadaki, Oscar Niemeyer, Luís Hildebrando Horta Barbosa és Paulo Antunes Ribeiro társaságában a Brazíliaváros építészeti pályázatait bíráló bizottságba delegálták. Tagja let a L’Ordre des Architectes-nek, az Union des Artistes Modernes-nek és igazgatója a Cercle d’Etudes Architecturales-nak. Megkapta a Francia Becsületrendet.

Marseille, Alphonse Lavéran kórház 1960 körül, tervező: Pierre Forestier és André Sive (képeslap)
29/29
Marseille, Alphonse Lavéran kórház 1960 körül, tervező: Pierre Forestier és André Sive (képeslap)

1957-ben ismét, egyben utoljára Pierre Forestier-vel dolgozott együtt: az Alphonse Lavéran katonai kórházat tervezték Marseille-be.

Utolsó munkája egy kutatólaboratórium volt a Párizs melletti Seine-Saint-Denis-ben (1958). 59 évesen érte a halál a franciaországi Morainvilliers-ben. Ott is temették el.

Szivessy Tibor túlélte öccsét. 1963-ban halt meg, 79 éves korában. Szülővárosa nem felejtette el: emléktáblát kapott 1984-ben a Fekete Sas utca 20. számú, egykori Szivessy-házon.

Itt élt egyébként öccse is, erről tábla már nem szól. Próféta nem lett hazájában.

A szegedi Szivessy fiúk, Tibor és Endre szakmai útjai soha nem keresztezték egymást, de mindkettőből építész lett. Jó építész. Más korban, máshol, más értelmezési tartományban és értékkészlettel.

 

Gottdank Tibor

 

Források

Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.

Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadója, 1935.

Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.

Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001.

Gerle - Kovács - Makovecz: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.

Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.

Gyergyádesz László és Osztényi Éva (szerk.): A Kecskeméti Művésztelep első korszaka, 1909-1919, Tanulmányok, Kecskemét, 2012.

Lányi Pál: „Zsidó csekonicsok", Szegedi Judaisztikai Közlemények 9., Szegedi Zsidó Hitközség, 2019.

Institut für aktuelle Kunst – Künstlerlexikon: André Sive, online

MyHeritage.com – Geneology Family Tree

Süle Ágnes Katalin: Jánszky Béla (1884–1945) és Szivessy Tibor (1884–1963) pestszentlőrinci iskolaépületei, Tanulmányok Budapest múltjából, 2011/35., 213-248. o.

Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1932.

Vámossy Ferenc: A 20. század magyar építészete, 1. kötet - Örökségünk értékei, válságos évtizedek - 1902-1956, Tarsoly Kiadó, 2016.

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Ars Hungarica, Budapest, Építő Ipar - Építő Művészet, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Hivatalos Közlöny, Fővárosi Közlöny, Honismeret, Kortárs, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Pályázatok, Múlt és Jövő, Műcsarnok, Műemlékvédelem, Műszaki Élet, Művészet, Művészettörténeti Értesítő, Színházi Élet, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja, Városok Lapja

Jegyzetek

 

[1] 1927/1-2., 6. o.

[2] Ferkai: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995. 145. o.

[3] Újság, 1934. augusztus 26., 11. o.

[4] Tér és Forma, 1929/6., 239-240. o.

Vélemények (1)
zolilepetit
2020.08.31.
20:51

Szivessy Tibor olyan alkotó volt, akinek épületeimben egyszerre volt jelen az építészet gyakorlatiassága és az ember vizuális élményét kielégítő, azt gazdagító társművészetek - képző-és iparművészek munkái. A kor építészei inkább voltak művészek, így alkotásaikban minduntalan megjelenik az autonóm művészek ars poeticája.

Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk