| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Címszereplők a hazai acélhidak történetéből

1/20

Hazánk egyik legpatinásabb acélhídja 1894 óta ível át a Sió-csatorna fölött, a közel háromszáz pincét számláló sióagárdi Leányvár tövében. 2018-ban teljes felújításon esett át.

Eredeti, szegecselt szerkezete mellett a híd ékességei a téglából és kőből épült hídfők.

A korabeli munka minőségét mutatja, hogy az eredetileg 20 tonnás gőzekékre gondolva tervezett szerkezet súlykorlátozás nélkül használható a mai, akár negyven tonnás járművek számára is.

A sióagárdival egy időben épült esztergomi Mária Valéria -híd, egy évvel a komáromi testvére, az ottani Erzsébet-híd után. Öt nyílásából a második világháborúban elpusztult három középsőt 2001-ben azonos formával, de modern anyaggal építették újjá.

A nagy, rácsos hidak történetének igazi hungarikuma a sarló formájú medernyílás. Az ívhidakra utaló forma valójában hagyományos kéttámaszú tartók erőjátékát jelenti, a domború formának itt csak esztétikai oka van.

A Kőrösök egyik legszebb hídjának formáját részben a budapesti Szabadság-híd ihlette. A gyulai Fehér-Kőrös hídjának statikai elrendezése ugyanakkor egyszerűbb, folytatólagos többtámaszú tartóként működik.

A míves csomópontokban gazdag hídszerkezet 1913-ban épült. A képen látható felső keresztkötését a 2007-es teljes felújítása során helyezték magasabbra, hogy nagyobb biztonságban legyen a túlméretes járművektől.

A 15 évvel ezelőtti felújítás során a híd eredeti vasbeton pályalemezét könnyű acélszerkezetre cserélték, és persze nem maradt el az alapos korrózióvédelem sem, ami azóta is tökéletes állapotban van.

Pécs szélén áll egy egyszerűnek tűnő gyalogoshíd a Szigetvárra tartó vasút fölött, ami valójában a hazai hídépítés történetének egyik legfontosabb emléke. A balatonszemesi vasútállomásról hozták ide 1961-ben, de nem ez adja a jelentőségét.

Ez az első hazai híd, ami a drága és nehéz szegecselés helyett elektromos ívhegesztéssel épült, az Elktroforrasztó Műszaki Társaság tervei szerint, 1931-ben, Európában a negyedik ilyen szerkezetként.

A ma is jó állapotú híd inkább műszaki emlék, mint fontos közlekedési útvonal, de a hosszan zárva tartott sorompók mellett van haszna. 6,5 tonnás tömege alig fele egy korábbi, hasonló, szegecselt hídszerkezetének.

Egy évvel később, 1932-ben már az akkori Budapest-Bécs országút 53 méter nyílású Rába-hídján alkalmazták a hegesztést, a világ akkori leghosszabb ilyen hídját megépítve. A ma is álló Petőfi-hídhoz a zsinagóga ad hátteret.

A ma is modern hegesztett hídszerkezetet a második világháború végén felrobbantották, de a következő évben két darabban kiemelték, és csupán a roncsolt csomópontjait pótolva, újra üzembe helyezték. Ma ipari műemlék.

A Makóról Szegedre tartó 43-as főúton áll a Maros különleges felépítésű közúti hídja, ami felépítésében jó harminc évvel előzte meg a ferdekábeles hidak korát, a kis mérettartományban célszerűbb merev függesztőivel.

A szomszédos vasúti híd nyílásbeosztását követő, egyedi acélhíd 1975-ben készült el, az Uvaterv rendkívül termékeny mérnöke, Dr. Darvas Endre vezetésével.

A híd közepének legnagyobb terheitől a vékony főtartó már mélyre hajlana, a pilléreken messze túlnyúló végei pedig felemelkednének a szélső támaszokról. Mindezt masszív lehorganyozás akadályozza meg.

A hazai hidak közt egyedülálló a Békéscsaba melletti Gerla-patak függesztőműves gyalogoshídja, amely 2006-ban épült.

A 17 méter nyílású szerkezet útpályája egyetlen, középső ponton van felfüggesztve az 5,5 méter magas főtartókra.

Az M19 autóút győrszentiváni szakasza fölött 2019 óta áll hazánk első, egyetlen főtartóval épült ívhídja.

A rendkívül karcsú, mégis 47 méter nyílású ív legyártása, összeillesztése különösen nagy pontosságot igényelt. Oldalirányban az ívet a széles pályalemez függesztési stabilizálják.

?>
Hazánk egyik legpatinásabb acélhídja 1894 óta ível át a Sió-csatorna fölött, a közel háromszáz pincét számláló sióagárdi Leányvár tövében. 2018-ban teljes felújításon esett át.
?>
Eredeti, szegecselt szerkezete mellett a híd ékességei a téglából és kőből épült hídfők.
?>
A korabeli munka minőségét mutatja, hogy az eredetileg 20 tonnás gőzekékre gondolva tervezett szerkezet súlykorlátozás nélkül használható a mai, akár negyven tonnás járművek számára is.
?>
A sióagárdival egy időben épült esztergomi Mária Valéria -híd, egy évvel a komáromi testvére, az ottani Erzsébet-híd után. Öt nyílásából a második világháborúban elpusztult három középsőt  2001-ben azonos formával, de modern anyaggal építették újjá.
?>
A nagy, rácsos hidak történetének igazi hungarikuma a sarló formájú medernyílás. Az ívhidakra utaló forma valójában hagyományos kéttámaszú tartók erőjátékát jelenti, a domború formának itt csak esztétikai oka van.
?>
A Kőrösök egyik legszebb hídjának formáját részben a budapesti Szabadság-híd ihlette. A gyulai Fehér-Kőrös hídjának statikai elrendezése ugyanakkor egyszerűbb, folytatólagos többtámaszú tartóként működik.
?>
A míves csomópontokban gazdag hídszerkezet 1913-ban épült. A képen látható felső keresztkötését a 2007-es teljes felújítása során helyezték magasabbra, hogy nagyobb biztonságban legyen a túlméretes járművektől.
?>
A 15 évvel ezelőtti felújítás során a híd eredeti vasbeton pályalemezét könnyű acélszerkezetre cserélték, és persze nem maradt el az alapos korrózióvédelem sem, ami azóta is tökéletes állapotban van.
?>
Pécs szélén áll egy egyszerűnek tűnő gyalogoshíd a Szigetvárra tartó vasút fölött, ami valójában a hazai hídépítés történetének egyik legfontosabb emléke. A balatonszemesi vasútállomásról hozták ide 1961-ben, de nem ez adja a jelentőségét.
?>
Ez az első hazai híd, ami a drága és nehéz szegecselés helyett elektromos ívhegesztéssel épült, az Elktroforrasztó Műszaki Társaság tervei szerint, 1931-ben, Európában a negyedik ilyen szerkezetként.
?>
A ma is jó állapotú híd inkább műszaki emlék, mint fontos közlekedési útvonal, de a hosszan zárva tartott sorompók mellett van haszna. 6,5 tonnás tömege alig fele egy korábbi, hasonló, szegecselt hídszerkezetének.
?>
Egy évvel később, 1932-ben már az akkori Budapest-Bécs országút 53 méter nyílású Rába-hídján alkalmazták a hegesztést, a világ akkori leghosszabb ilyen hídját megépítve. A ma is álló Petőfi-hídhoz a zsinagóga ad hátteret.
?>
A ma is modern hegesztett hídszerkezetet a második világháború végén felrobbantották, de a következő évben két darabban kiemelték, és csupán a roncsolt csomópontjait pótolva, újra üzembe helyezték. Ma ipari műemlék.
?>
A Makóról Szegedre tartó 43-as főúton áll a Maros különleges felépítésű közúti hídja, ami felépítésében jó harminc évvel előzte meg a ferdekábeles hidak korát, a kis mérettartományban célszerűbb merev függesztőivel.
?>
A szomszédos vasúti híd nyílásbeosztását követő, egyedi acélhíd 1975-ben készült el, az Uvaterv rendkívül termékeny mérnöke, Dr. Darvas Endre vezetésével.
?>
A híd közepének legnagyobb terheitől a vékony főtartó már mélyre hajlana, a pilléreken messze túlnyúló végei pedig felemelkednének a szélső támaszokról. Mindezt masszív lehorganyozás akadályozza meg.
?>
A hazai hidak közt egyedülálló a Békéscsaba melletti Gerla-patak függesztőműves gyalogoshídja, amely 2006-ban épült.
?>
A 17 méter nyílású szerkezet útpályája egyetlen, középső ponton van felfüggesztve az 5,5 méter magas főtartókra.
?>
Az M19 autóút győrszentiváni szakasza fölött 2019 óta áll hazánk első, egyetlen főtartóval épült ívhídja.
?>
A rendkívül karcsú, mégis 47 méter nyílású ív legyártása, összeillesztése különösen nagy pontosságot igényelt. Oldalirányban az ívet a széles pályalemez függesztési stabilizálják.
1/20

Hazánk egyik legpatinásabb acélhídja 1894 óta ível át a Sió-csatorna fölött, a közel háromszáz pincét számláló sióagárdi Leányvár tövében. 2018-ban teljes felújításon esett át.

Eredeti, szegecselt szerkezete mellett a híd ékességei a téglából és kőből épült hídfők.

A korabeli munka minőségét mutatja, hogy az eredetileg 20 tonnás gőzekékre gondolva tervezett szerkezet súlykorlátozás nélkül használható a mai, akár negyven tonnás járművek számára is.

A sióagárdival egy időben épült esztergomi Mária Valéria -híd, egy évvel a komáromi testvére, az ottani Erzsébet-híd után. Öt nyílásából a második világháborúban elpusztult három középsőt 2001-ben azonos formával, de modern anyaggal építették újjá.

A nagy, rácsos hidak történetének igazi hungarikuma a sarló formájú medernyílás. Az ívhidakra utaló forma valójában hagyományos kéttámaszú tartók erőjátékát jelenti, a domború formának itt csak esztétikai oka van.

A Kőrösök egyik legszebb hídjának formáját részben a budapesti Szabadság-híd ihlette. A gyulai Fehér-Kőrös hídjának statikai elrendezése ugyanakkor egyszerűbb, folytatólagos többtámaszú tartóként működik.

A míves csomópontokban gazdag hídszerkezet 1913-ban épült. A képen látható felső keresztkötését a 2007-es teljes felújítása során helyezték magasabbra, hogy nagyobb biztonságban legyen a túlméretes járművektől.

A 15 évvel ezelőtti felújítás során a híd eredeti vasbeton pályalemezét könnyű acélszerkezetre cserélték, és persze nem maradt el az alapos korrózióvédelem sem, ami azóta is tökéletes állapotban van.

Pécs szélén áll egy egyszerűnek tűnő gyalogoshíd a Szigetvárra tartó vasút fölött, ami valójában a hazai hídépítés történetének egyik legfontosabb emléke. A balatonszemesi vasútállomásról hozták ide 1961-ben, de nem ez adja a jelentőségét.

Ez az első hazai híd, ami a drága és nehéz szegecselés helyett elektromos ívhegesztéssel épült, az Elktroforrasztó Műszaki Társaság tervei szerint, 1931-ben, Európában a negyedik ilyen szerkezetként.

A ma is jó állapotú híd inkább műszaki emlék, mint fontos közlekedési útvonal, de a hosszan zárva tartott sorompók mellett van haszna. 6,5 tonnás tömege alig fele egy korábbi, hasonló, szegecselt hídszerkezetének.

Egy évvel később, 1932-ben már az akkori Budapest-Bécs országút 53 méter nyílású Rába-hídján alkalmazták a hegesztést, a világ akkori leghosszabb ilyen hídját megépítve. A ma is álló Petőfi-hídhoz a zsinagóga ad hátteret.

A ma is modern hegesztett hídszerkezetet a második világháború végén felrobbantották, de a következő évben két darabban kiemelték, és csupán a roncsolt csomópontjait pótolva, újra üzembe helyezték. Ma ipari műemlék.

A Makóról Szegedre tartó 43-as főúton áll a Maros különleges felépítésű közúti hídja, ami felépítésében jó harminc évvel előzte meg a ferdekábeles hidak korát, a kis mérettartományban célszerűbb merev függesztőivel.

A szomszédos vasúti híd nyílásbeosztását követő, egyedi acélhíd 1975-ben készült el, az Uvaterv rendkívül termékeny mérnöke, Dr. Darvas Endre vezetésével.

A híd közepének legnagyobb terheitől a vékony főtartó már mélyre hajlana, a pilléreken messze túlnyúló végei pedig felemelkednének a szélső támaszokról. Mindezt masszív lehorganyozás akadályozza meg.

A hazai hidak közt egyedülálló a Békéscsaba melletti Gerla-patak függesztőműves gyalogoshídja, amely 2006-ban épült.

A 17 méter nyílású szerkezet útpályája egyetlen, középső ponton van felfüggesztve az 5,5 méter magas főtartókra.

Az M19 autóút győrszentiváni szakasza fölött 2019 óta áll hazánk első, egyetlen főtartóval épült ívhídja.

A rendkívül karcsú, mégis 47 méter nyílású ív legyártása, összeillesztése különösen nagy pontosságot igényelt. Oldalirányban az ívet a széles pályalemez függesztési stabilizálják.

Nézőpontok/Vélemény

Címszereplők a hazai acélhidak történetéből

2022.09.03. 13:10
1/20

Hazánk egyik legpatinásabb acélhídja 1894 óta ível át a Sió-csatorna fölött, a közel háromszáz pincét számláló sióagárdi Leányvár tövében. 2018-ban teljes felújításon esett át.

Eredeti, szegecselt szerkezete mellett a híd ékességei a téglából és kőből épült hídfők.

A korabeli munka minőségét mutatja, hogy az eredetileg 20 tonnás gőzekékre gondolva tervezett szerkezet súlykorlátozás nélkül használható a mai, akár negyven tonnás járművek számára is.

A sióagárdival egy időben épült esztergomi Mária Valéria -híd, egy évvel a komáromi testvére, az ottani Erzsébet-híd után. Öt nyílásából a második világháborúban elpusztult három középsőt 2001-ben azonos formával, de modern anyaggal építették újjá.

A nagy, rácsos hidak történetének igazi hungarikuma a sarló formájú medernyílás. Az ívhidakra utaló forma valójában hagyományos kéttámaszú tartók erőjátékát jelenti, a domború formának itt csak esztétikai oka van.

A Kőrösök egyik legszebb hídjának formáját részben a budapesti Szabadság-híd ihlette. A gyulai Fehér-Kőrös hídjának statikai elrendezése ugyanakkor egyszerűbb, folytatólagos többtámaszú tartóként működik.

A míves csomópontokban gazdag hídszerkezet 1913-ban épült. A képen látható felső keresztkötését a 2007-es teljes felújítása során helyezték magasabbra, hogy nagyobb biztonságban legyen a túlméretes járművektől.

A 15 évvel ezelőtti felújítás során a híd eredeti vasbeton pályalemezét könnyű acélszerkezetre cserélték, és persze nem maradt el az alapos korrózióvédelem sem, ami azóta is tökéletes állapotban van.

Pécs szélén áll egy egyszerűnek tűnő gyalogoshíd a Szigetvárra tartó vasút fölött, ami valójában a hazai hídépítés történetének egyik legfontosabb emléke. A balatonszemesi vasútállomásról hozták ide 1961-ben, de nem ez adja a jelentőségét.

Ez az első hazai híd, ami a drága és nehéz szegecselés helyett elektromos ívhegesztéssel épült, az Elktroforrasztó Műszaki Társaság tervei szerint, 1931-ben, Európában a negyedik ilyen szerkezetként.

A ma is jó állapotú híd inkább műszaki emlék, mint fontos közlekedési útvonal, de a hosszan zárva tartott sorompók mellett van haszna. 6,5 tonnás tömege alig fele egy korábbi, hasonló, szegecselt hídszerkezetének.

Egy évvel később, 1932-ben már az akkori Budapest-Bécs országút 53 méter nyílású Rába-hídján alkalmazták a hegesztést, a világ akkori leghosszabb ilyen hídját megépítve. A ma is álló Petőfi-hídhoz a zsinagóga ad hátteret.

A ma is modern hegesztett hídszerkezetet a második világháború végén felrobbantották, de a következő évben két darabban kiemelték, és csupán a roncsolt csomópontjait pótolva, újra üzembe helyezték. Ma ipari műemlék.

A Makóról Szegedre tartó 43-as főúton áll a Maros különleges felépítésű közúti hídja, ami felépítésében jó harminc évvel előzte meg a ferdekábeles hidak korát, a kis mérettartományban célszerűbb merev függesztőivel.

A szomszédos vasúti híd nyílásbeosztását követő, egyedi acélhíd 1975-ben készült el, az Uvaterv rendkívül termékeny mérnöke, Dr. Darvas Endre vezetésével.

A híd közepének legnagyobb terheitől a vékony főtartó már mélyre hajlana, a pilléreken messze túlnyúló végei pedig felemelkednének a szélső támaszokról. Mindezt masszív lehorganyozás akadályozza meg.

A hazai hidak közt egyedülálló a Békéscsaba melletti Gerla-patak függesztőműves gyalogoshídja, amely 2006-ban épült.

A 17 méter nyílású szerkezet útpályája egyetlen, középső ponton van felfüggesztve az 5,5 méter magas főtartókra.

Az M19 autóút győrszentiváni szakasza fölött 2019 óta áll hazánk első, egyetlen főtartóval épült ívhídja.

A rendkívül karcsú, mégis 47 méter nyílású ív legyártása, összeillesztése különösen nagy pontosságot igényelt. Oldalirányban az ívet a széles pályalemez függesztési stabilizálják.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Címkék:
képgaléria

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.