Nézőpontok/Vélemény
1/19
Az ország legnagyobb fedett sportcsarnoka és irodaháza között, nyáron lomboktól takarva áll a város egyik legrégebbi modern víztornya, ami 1892-ben kapcsolódott a hálózatra.
A víztorony üzemelésének végéről már nincs biztos adat, valószínűleg a hálózat 1950-es modernizálásakor vesztette el a funkcióját. A hat téglapillérre támaszkodó, 1200 köbméteres víztartálynak helyet adó tornya ma is elfogadható állapotban van.
A 35 méter magas toronnyal együtt épült egy vízkivételi mű és gépház épülete is, Kájinger Mihály tervei alapján. Ma lakóház.
A Gyáli úti MÁV-telep 32 db, egységes terv szerint épült lakóháza, és szűk utcái különleges hangulatot árasztanak, azonban a legegyedibb otthonért nem oldalra, hanem felfelé kell nézni: a telep 1895-ben épült víztornyában 2004-ben lakást alakítottak ki.
Az egykori víztorony oszlopában, és tartályának helyén összesen hat szinten, 90 négyzetméter alapterületen épült lakótér. 2016-ban eladó volt 160 millió forintos áron, később rövid távra foglalható szállásként is felbukkant.
Ha nem a környék, hanem Budapest legmagasabban fekvő otthonait keressük, a Széchényi-hegy ∿460 méter magas fennsíkján találjuk. Az itteni vízellátás biztosítására 1913-ban épült víztorony, amely ma is működik.
A torony a svábhegyi csillagvizsgáló tetejéről nézve. Az építése idején még rendkívül modern, teljesen vasbetonból készült épület terveit a terület legismertebb úttörője, Zielinszki Szilárd műegyetemi tanár készítette.
A torony kialakítása nagy vonalakban a két évvel korábban elkészült margitszigeti víztorony ismétlése, egyszerűbb kivitelben és kisebb méretben, 200 köbméteres víztartállyal.
A mai Rákóczi-híd pesti hídfője mellett 1872-re készült el az egykori Marhaközvágóhíd hatalmas komplexuma, aminek tekintélyes vízigényét -hasonlóan a közeli Sertésközvágóhídhoz- saját vízmű biztosította.
Mára mindkét telephely épületeit lebontották, a műemléki védettségű víztornyaik azonban megmaradtak. A képen a Marhaközvágóhíd bontása 2019-ben.
Az 1872-ben, Julius Hennicke német építész tervei szerint épült torony körül 2023 februárra kezd formát ölteni az egykori üzemhez hasonlóan monumentális City Pearl lakópark. Az első lakások 2024-es átadásáig a tornyot is felújítják.
Az épülő újpalotai lakótelep központjában az építészeti koncepció szerint egy magasházra, a közművek számára pedig új víztoronyra volt szükség. Tenke Tibor 1975-re megvalósult tervében a két funkció egyetlen épületbe került.
A Víztoronyházként ismertté vált lakóépület 70 méteres magasságával hazánk harmadik legmagasabb lakóháza lett, a szolnoki (81m) és debreceni (75m) toronyházak mögött.
Az épület víztornya már nem üzemel, azonban 18 emeletének 98 lakása ma is frekventált, különösen a legfelső szint két, belső kétszintes, teraszos művészlakása.
A Blaha Lujza tér keleti házsorának homlokzatai mögött 1895 óta áll Kauser József tervei szerint víztorony, ami a téren álló egykori Nemzeti Színház kiszolgálására épült. Ma a NISZ Zrt. irodáinak ad helyet, a víztartály helyén tárgyalóval.
A zárt udvaron álló torony részben a színház tűzoltórendszerét látta el, részben a színpadtechnika gépeit. Ezeket hidraulika mozgatta, azonban nem olaj, hanem - a 19. században nem példa nélküli módon - víz segítségével, szintén a tűzvédelem jegyében.
A filozofikus iskolai példa szerint egy ház építését nem lehet a tetővel kezdeni, jobb szép sorban haladni az alapoktól felfelé. 1980-ban ezzel némileg szembementek a Mélyépterv szakemberei, a csepeli víztorony felső része ugyanis még a földön épült.
A 3000 köbméteres víztartály, és az azt befogadó vasbeton karéj a központi oszlop elkészülte után épült meg a földön, és hidraulikus emelők tucatjainak összehangolt, napokig tartó munkája emelte a mai helyére.
Az 1984-re elkészült torony 70 méteres magasságával az ország legmagasabb víztornya lett, holtversenyben az újpalotai víztoronyházzal. Az egy évvel később átadott szegedi rókusi torony csak három méterrel maradt el tőle.
