Emberek/Interjú

BIM kezdőknek és haladóknak – interjú az Archicad magyar BIM sablonfájljának fejlesztéséről

1/11

Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület

?>
Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület
?>
Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület QA hőszigetelés folytonosság
?>
Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület, tartószerkezeti pálcikamodell
?>
Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület QA 1
?>
Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület QA 2 hőszigetelés folytonosság
?>
Erős Tamás
?>
S-Office
?>
Hillside
?>
Szigetelés folytonosság ellenőrzés 3D metszeten
?>
3D honszint ellenőrzés az előkészített nézetekkel
?>
Pokol Júlia és Kuzniarski Tamás
1/11

Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület

BIM kezdőknek és haladóknak – interjú az Archicad magyar  BIM sablonfájljának fejlesztéséről
Emberek/Interjú

BIM kezdőknek és haladóknak – interjú az Archicad magyar BIM sablonfájljának fejlesztéséről

2021.11.02. 14:05

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Erős Tamás, Kuzniarski Tamás, Pokol Júlia

Cég, szervezet:
Opinion Builders

Termék, technológia:
Archicad

Hamarosan érkezik a magyar BIM alapsablonfájl haladó verziója, amivel egyetemben a sablon használatának elsajátítását segítő oktatóanyagok is bővülnek. Ennek apropóján a Graphisoft és a sablonfájl fejlesztésébe részt vevő Opinion Builders szakértőivel: Pokol Júliával, Erős Tamással és Kuzniarski Tamással beszélgettünk.

Először is kérlek, mutatkozzatok be: kik vagytok, hol és mivel foglalkoztok, miként vettetek részt a sablonfájl fejlesztésében?

Pokol Júlia: Mindhárman a BME Építészmérnöki képzését végeztük. Én két éve diplomáztam, és nagyjából egy éve dolgozom az Opinion Buildersnél mint tervező építész. Így kerültem a sablonfájl fejlesztők mellé mint az oktatóvideók narrátora. Ez egyben jó lehetőség volt számomra, hogy mélyebben megismerjem az irodán belül fejlesztett sablonfájlt, illetve hogy megismerkedjek a legfontosabb, tervezést segítő elemekkel, amiket a szoftver nyújt.

Kuzniarski Tamás: 1998-ban végeztem a Műegyetem Építészkarán, majd 18 évnyi építész tervezést követően négy éve dolgozom a Graphisoft magyarországi csapatának tagjaként, értékesítéssel, technikai támogatással és egy-egy új termék fejlesztésével, bevezetésével foglalkozom. A sablonfájl és az ehhez szorosan kapcsolódó oktatási anyag is egy ilyen fejlesztés része.

Erős Tamás: Én is építészmérnökként végeztem a BME-n, ugyanakkor már pályakezdő koromban a BIM irányába sodródtam. Ez az érdeklődés az évek során még jobban mélyült, idén év elején pedig csatlakoztam az Opinion Builders csapatához mint a BIM szolgáltatások vezetője. A sablonfájl fejlesztése az én csapatomhoz tartozik, így mikor ismét megkaptuk a felkérést a Graphisoft részéről, én is csatlakoztam az egyeztetésekhez.

Pokol Júlia és Kuzniarski Tamás
11/11
Pokol Júlia és Kuzniarski Tamás

Az ArchiCAD-et sokan ismerik és használják, de azt talán kevesebben tudják, hogy pontosan mi is az a sablonfájl. Mit kell tudni róla, és honnan jött az ötlete? 

KT: Ez az a kiinduló beállításkészlet az Archicad-en belül, amely végig segíti a tervezőt a tervezés folyamán abban, hogy a tervet könnyen és gyorsan lehessen feldolgozni, és így a szakágak közötti együttműködés is gördülékeny maradhasson a tervezési folyamat egészén át. Az Archicad-hez mindig is adtunk egy ilyen kiinduló beállításkészletet, azonban ez az első eset, hogy nem a nemzetközi verzióhoz adott sablon tükörfordítása, hanem a magyar piac igényeihez igazított, kifejezetten a magyar építészek gyakorlatához igazított sablonfájl került kiadásra. Évtizedes igényt, hiányt töltöttünk ki vele, 2018-ban adtunk ki először.

Az Opinion Builders csapata hogyan csatlakozott a fejlesztéshez, mi volt a feladatotok? 

ET: Iodánk mindig is élen járt a BIM és az Archicad alkalmazásában, bármilyen műszaki feladatról is legyen szó, így jó kapcsolatot ápolunk a Graphisofttal. Három éve érkezett a felkérés, hogy csatlakozzunk mi is a magyar sablonfájl-fejlesztő csapathoz. Ekkor alakult egy hasonlóan haladó szellemű építészirodákból álló társaság, akik közösen összerakták, milyen témákkal lehetne indulni az első verzióban, és hova tudjuk ezt később akár továbbfejleszteni. Ebben a fejlesztésben vettünk mi aktívan részt az alapfájl összerakásával, az együttműködés pedig azóta is folytatódik, hiszen már a sablonfájl 3. kiadásánál tartunk.

Erős Tamás
6/11
Erős Tamás

Hogyan kell elképzelni ezt, milyen elemekből épül fel? 

KT: Egy mechanikus óramutató számlapja mögött elhelyezkedő fogaskerekekhez tudnám hasonlítani. Lényegében ez működteti az órát. Ha jól van beállítva, akkor pontos időt kapunk. Ha egy projektnél a munka kezdetekor jól illeszkedő, pontosan beállított sablonfájlt készítünk, akkor jó eséllyel a szakágak fogaskerekei is illeszkedni fognak, pontosabb költségbecslést lehet majd készíteni, és a projekt is sikeres lesz. Ez azt jelenti, hogy mind az építészek egymás közt, mind a szakági tervezők képesek lesznek kényelmesen és gyorsan dolgozni a kezdetektől fogva egészen a tervezés végéig. Ez teszi lehetővé a későbbiek során nemcsak a pontos költségbecslést, de a tervek koordinálását, hibajavítását és az ütközésmentes kivitelezést is. Elemei éppúgy lehetnek az előre definiált tulajdonság- és attribútumkészletek, beállítások, mint a tipizált szerkezeti elemek, rétegrendek, az előre definiált listázások, strukturált tervlapok és tervpecsétek, vagy akár munkalapokra lehelyezett tudástár is.

ET: Az építőipar jelenlegi gyors tempóját az építészirodák csak nagyon hatékony folyamatokkal tudják tartani. Ebben nyújt nagy segítséget a sablonfájl, például az épületek BIM modelljének elkészítéséhez előre beállított kedvencekkel, majd pedig a dokumentálást segítő nézetekkel, tervlap sablonokkal, listázásokkal és publikáló készletekkel.

PJ: Az előttem szólókkal egyetértve úgy fogalmaznék, hogy gyakorlatilag egy útmutatókkal ellátott alapot teremt a tervezés megkezdéséhez. A szoftver áttekinthető, jól szervezett használatához és a szakágak közti gördülékeny együttműködéshez található benne több javaslat, alapbeállítás, illetve a modellezést könnyítő elem. Ezek mellett tartalmaz előre létrehozott számítási és kimutatási listákat is, amik a ház mennyiségkimutatását automatikusan elvégzik abban az esetben, ha a tervezők és a partnereik a leírt javaslatok szerint használják a rendelkezésre álló elemeket. 

Az építészirodák általában saját preferenciáik szerint összerakott sablonfájlokkal dolgoznak. Miben különbözik ezektől a BIM-es sablonfájl?

KT: Jó esetben csak az irodai- és projektspecifikus sajátosságokban különbözik, amit kinek-kinek magának kell hozzá tennie az alapsablonfájlhoz. Nagyon sok irodának valóban van saját változata, azonban talán még több olyan iroda létezik – különösen a kisebb irodák –, ahol ugyan vannak bizonyos standardizálási folyamatok, de még nem alakult ki a saját sablonfájljuk. Az általunk kínált alapfájl mindkét irodatípusnak igyekszik mintát és ötletet adni a saját fájl elkészítéséhez, noha tudjuk, hogy nem csak irodánként, de projektenként is eltérhet egy-egy sablonfájl. Amire törekedtünk, hogy olyan, Magyarországon elterjedt tipikus grafikus ábrázolást, beállításokat, valamint szerkezeteket, szerkezeti rétegrendeket adjunk, amelyeket a leggyakrabban használnak a kollégák idehaza. Valamint, hogy egy olyan szemléletet, gondolkodásmódot mutassunk be – akár a fóliakezelést, akár a minőségellenőrzést, akár az Archicad használatát illetően –, amellyel mindenki növelheti saját és az irodája működésmódjának hatékonyságát. 

3D honszint ellenőrzés az előkészített nézetekkel
10/11
3D honszint ellenőrzés az előkészített nézetekkel

Az alapsablonfájl milyen mértékben alakítható/testreszabható? 

KT: Teljes mértékben. Ha valakinek nincs korábbról ilyen kiindulási alapfájlja, akár az általunk kiadott fájlban is elkezdhet dolgozni, azonban bátorítunk mindenkit, hogy alakítsa ki a saját irodájának szokásait és igényeit figyelembe vevő sablonfájlt. A most megjelent „Archicad BIM Sablonfájl magyar környezetben" online, saját ütemű képzésünk egyben sablonfájlkészítő kurzus is, amely végigkísér a létrehozás valamennyi fontosabb lépésén, és eközben olyan áttekintést ad az Archicad javasolt használatáról, amely növeli a hatékonyságot és feltehetően még a leggyakorlottabb kollégáknak is ad egy-egy ötletet.

Idén a sablonfájl harmadik, haladó verziója érkezik. Mit kell tudni a korábbi verziókról, és miben különbözik ezektől az új? 

KT: Bár nagyon sokrétű tartalommal rendelkezik a sablonfájl, az első verzió családi ház léptékben és engedélyezési terv feldolgozottsági fázisban készült, a második kiadás már a társasházi lépték tipizált szerkezeteit célozta meg, míg a hamarosan kiadásra kerülő haladó verzió a középület, irodaház és kiviteli terv szintű beállításkészleteket,  tervlapmappákat tartalmazza azokon az újdonságokon kívül, amit az egyes Archicad verzióknál mint újdonságot bemutattunk. Általánosságban elmondható, hogy minden verzióban a gyakorlati, mindennapos munkát segítő, javasolt folyamatokat is igyekszünk bemutatni, mint például a parametrizálható profilok használata vagy a pontfelhők integrálása. 

ET: A magyar piacra szánt sablonfájl csak akkor tudja betölteni a szerepét, akkor fogják használni, ha folyamatosan fejlődik, reagál a piaci igényekre és az építőipar újdonságaira. A Tamás által felsorolt újdonságok mellett idén beépítettünk egy fájlnév kódolási rendszert a publikáló készletekbe, mert azt láttuk, hogy egyre elterjedtebb a megrendelők oldaláról ide vonatkozó követelmény állítása valamelyik felhő-alapú tervszolgáltatási rendszer alkalmazása miatt. Ezzel elkezdtük figyelembe venni az idén tavasszal megjelent ISO 19650 szabványcsaládot is.

Kinek szánják elsősorban ezt a sablonfájlt, és mi vele a hosszú távú céljuk? 

KT: Elsősorban a kis és közepes irodáknak, akik még nem rendelkeznek sajáttal, illetve a nagy irodáknak is ajánljuk, remélve, hogy ők is találnak benne olyan ötletet, újdonságot, amelyet beépíthetnek a saját irodai sablonjukba. Nem titkolt szándékunk, hogy a megosztott tudástár közreadásával – amelyben nagyon sok munka és tapasztalat van – többé-kevésbé közös nevezőre tudjuk hozni a tervezőkollégák BIM felhasználói tudását. Ezáltal a magyar építészeket versenyben tudjuk tartani a nemzetközi szinthez képest, ahol már teljesen természetes a BIM szemléletű tervezés, és sok helyen elvárás is.

Magyarországon még nem készült el az az egységes nemzeti BIM sztenderd illetve BIM kézikönyv, amely gyakorlati támpont lehetne minden tervezőnek. A törekvésünk azonban egyértelmű: vonzó célt szeretnénk a szakmai döntéshozók elé állítani, hogy lássák, van elképzelés és konkrét vízió arról, amit a szakma igényel. Ehhez szeretnénk a kollégák tudását is közel azonos szintre hozni, hogy amikor a hatósági oldalon is bevezetésre kerül a BIM szerinti dokumentálás követelménye, mint annyi országban már, akkor a tervezők készen álljanak rá, és ne jelentsen akkor megterhelést, mint egykor az ÉTDR bevezetése jelentett.

Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület
1/11
Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület

Az Opinion Builders milyen módon vesz részt az oktatóanyag fejlesztésében? 

ET: A sablonfájlt bemutató online oktatóanyagot is közös együttműködés során készítettük el a Graphisofttal: az oktatás tematikáját, szövegét és felvételét is. Úgy gondoltuk hitelesnek, hogy az ismeretanyag bemutatásának egy részét aktív építész kollégára bízzuk, hiszen ez a sablonfájl és az oktatóanyag minden gyakorló Archicad-felhasználónak készül.

PJ: Azt látom az irodánkban készült sablon előnyének, hogy itt egy térben dolgozunk építészek, projektvezetők és BIM szakemberek, ez tükröződik az oktatóvideók készítésében is. Építészként nem mélyedek el minden problémában, amit a BIM menedzserek meg tudnak oldani, de vissza tudom jelezni feléjük, milyen problémákba ütközöm, mi segítené a munkámat, így gyakorlatilag cégen belül megtalálható a szakértők és a felhasználók csoportja, és ezek együttműködéséből születik meg a sablonfájl.

Az oktatóanyagokról még tudnátok részletesebben mesélni? Miben különböznek például az általános ArchiCAD tutorialoktól? 

ET: Az általános Archicad tutorialok nagyon jó lehetőséget adnak a szoftver kezelésének elsajátításához, funkcióinak részletes megismeréséhez. Ehhez szükséges, hogy egy általános, nemzetközi szemlélettel készüljenek, így viszont nem tudnak kitérni az egyes országok építőipari sajátosságaira, dokumentációs és hatósági eljárásokat magában foglaló jellemzőire. A magyar sablonfájl a hazai építőipart figyelembe véve próbálja segíteni az építészeket, és pontosan ezt szerettük volna bemutatni az oktatóanyagban.

Milyen felületen és kiknek elérhetőek az oktatóanyagok?

KT: Az anyagok a Graphisoft Oktatási Portálján elérhetők, ahol a részletes tematika megismerése mellett az érdeklődők néhány kattintással meg is vásárolhatják azt. 

Júlia és Tamás, kicsit tudnátok még mesélni az Opinion Buildersről? Mivel foglalkoztok még a Graphisofttal közös projekteken túl? 

ET: Irodánkban nagyon sokszínű projektek futnak jelenleg párhuzamosan. Több, változatos léptékű épület generáltervezését mi visszük, illetve nemrég vettünk részt egy nagyléptékű tervpályázaton több másik építészirodával közösen. A tervezés mellett több BIM tanácsadás, BIM menedzsment jellegű munkánk van, ahol beruházókat, más építészirodákat segítünk jól strukturált információs rendszer felépéítésében, illetve az ennek megfelelő BIM alapú tervezésben. Itt a rendszer dokumentációja után auditáljuk a modelleket, ütközésvizsgálatokat végzünk, és segítünk a talált hibák kijavításában. Ezeknek a tervezési és BIM menedzsment folyamatoknak a támogatásához itthon forgalmazunk két szoftvert is: a BIMcollabot és a Bimsyncet.

Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület, tartószerkezeti pálcikamodell
3/11
Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület, tartószerkezeti pálcikamodell

Bár itthon egy átfogó BIM-es szabvány bevezetése még várat magára, más országokban már van erre példa, ahogy az Európai Uniónak is van általánosan elfogadott szabványa. Mikorra várható egy hazai szabvány bevezetése, és ezzel milyen kapcsolatban van a sablonfájl? 

PJ: A 2019-ben megjelent DETAIL Construction Manuals számában található egy érdekes cikk a német University of Wuppertal BIM tanszékének két oktatójától. A cikk felütésében leírják, hogy a német gadzaság digitalizációjához nagymértékben hozzájárult, hogy az építőiparban elterjedt az épületinformációs tervezés és modellezés. Ez több szempontból példaértékű: egyrészt, hogy a világranglistán a BME-hez hasonló helyen található Uni Wuppertal építész kara már tanszéket alapított a témára. Másrészt az építőipar fejlődésének egyik fő motorjaként jelenik meg a BIM, ami egyértelműen kifejezi, hogy érdemes minél előbb beépíteni a szakma mindennapjaiba itthon is.

A sablonfájl szerintem pont ebben segít, hogy minél gördülékenyebben lehessen elkezdeni és megszokni az épületinformációs modellezés munkafolyamatait. Olyan automatikus elemek és segédeszközök épülnek be a tervezési munkába, amik rengeteg időt és fáradságot spórolnak meg azok számára, akik értően használják. “Művész" beállítottságú, analóg emberként korábban sok olyan megoldáshoz ragaszkodtam, elutasítva a 3D tervezés lehetőségeit, amik a kézi rajzolás analógiájára alkalmazzák az Archicadet. Ez kicsit ahhoz hasonlít, mint mikor a fa épületeket felváltották a kőből készült szerkezetek, vagy a kőhídakat a vas, és eleinte nem az anyag kedvező tulajdonságai jelentek meg, hanem a korábbi anyag formavilágának másolatai. Ez hosszú távon sosem célravezető. Az Archicad és a hasonló szoftverek arra készültek, hogy segítsék a tervezők munkáját, nem digitális ceruzaként kell őket értelmezni - ennél sokkal több, és egy új eszköz az építészek számára. Aki nyitottan áll egy új kommunikációs nyelv elsajátításához, annak a sablonfájl szuper zsebszótárként fog szolgálni.

KT: Mivel Magyarország tagja az EU Szabványügyi Testületnek, ezzel az is együtt jár, hogy vállaljuk: fél évvel egy adott EU szabvány megjelenését követően az MSZ is kiadja a honosított változatát. Ilyen értelemben van már magyar BIM szabvány. Az MSZ EN ISO 19650-1-2 már 2019 májusában megjelent, és azóta is folyamatosan jelennek meg BIM-mel kapcsolatos szabványok. Azonban ezek elsősorban átfogó fogalommagyarázatok és folyamatleírások, a konkrét gyakorlati megközelítést és támogatást biztosító szabvány avagy kézikönyv még nem jelent meg. Ehhez igen sok döntéshozó szervezet együttműködésére van/lenne szükség éppúgy a kormányzati, mint szabványügyi oldalról. Munkánkkal szeretnénk ezt a folyamatot is katalizálni. A sablonfájl is ennek szellemében készült, és példát mutat egy sor olyan gyakorlati dologban, amely ma még szabványszinten idehaza nem szabályozott.

ET: Irodánk részt vett az ISO 19650 szabványok fordításának véleményezésében, illetve korábban már megismertük az alapul szolgáló külföldi rendszereket, így természetesen ezeket fejben tartva dolgoztunk a sablonfájlon, és aminek láttuk értelmét, azt igyekeztünk beépíteni. Amikor a hazai rendszer tovább bővül és részletesebb lesz, például konkrét klasszifikációs rendszer leírásával, akkor, remélem, ismét lesz lehetőségünk ezeket megvizsgálni, és a sablonfájlt továbbfejleszteni.

Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület QA hőszigetelés folytonosság
2/11
Archicad BIM Sablonfájl, Mintaépület QA hőszigetelés folytonosság

Tervben van a sablonfájl negyedik verziójának elkészítései is, vagy a következő lépés már a központi szabvány megalkotása?

KT: A hamarosan megjelenő legújabb (haladó) verzió már minden olyan lényeges elemet tartalmaz, ami egy gyakorló tervező számára hathatós segítséget ad a mindennapi munkája során. Ilyen értelemben nem lenne szükség folytatásra. Azonban ha sikerül megalkotni a központi BIM kézikönyvet, és ezt szabvány formában megjelenteti a kiadó, mindenképpen hozzá fogjuk igazítani az addigra remélhetőleg sokak által használt sablont is. 

ET: Bízom benne, hogy lesz lehetőségünk folytatni a munkát, és ezzel hosszú távon segíteni a hazai építészeket. A digitalizáció üteme az építőiparban gyorsul, ez jó lehetőséget ad majd a sablon továbbfejlesztésére. Ugyanakkor kihívás elé is állítja az építészeket, akiknek lépést kell tartani a folyamatosan fejlődő szabványokkal és technológiával.

Szerintetek milyen irányba tart a BIM fejlődése? Mik azok a területek, melyekben még a legtöbb fejlesztői munka szükséges a programok javítására? 

PJ: Bár a jelenlévők közül én vagyok a legkevésbé jártas a BIM lehetőségei terén, számomra azért fontos a téma, mert sok összefüggést látok a fenntarthatóbb építőipar és a BIM használata között. A körültekintő integrált modellezés megspórol rengeteg felesleges munkát és kidobott anyagot egy építkezés során, és olyan szimulációkat tesz lehetővé, amik az épület karbantartását is vázolják. Az irodai tevékenységek mellett a BME Építőművészeti Doktori Iskolája keretében egy fenntarthatósággal kapcsolatos kutatást végzek idén, így a téma most nagyon releváns számomra. Szerintem a BIM kibontakozása során fontos elem lesz, hogy környezetbarátabb kivitelezést és karbantartást tesz lehetővé, és remélem az újrahasznosítás is részét képzi majd az integrált tervezésnek. Abban szinte biztos vagyok, hogy pár éven belül a BIM-es munkafolyamat alapvetéssé fog válni az építőiparban itthon is.

KT: Véleményem szerint egyszerűsödni fog, egyre inkább tervező- illetve felhasználóbaráttá válik, noha egyszerű sosem lesz pontosan a részt vevők számának sokasága és az egyre sokrétűbb adatmennyiség miatt. Az építési folyamat során felhalmozott óriás adatmennyiséget az abban való gördülékeny, automatizált eligazodás emelheti majd adatvagyonná.

ET: A BIM fogalma az évek során annyira átfogóvá vált, hogy nehéz erre a kérdésre egyszerűen válaszolni. Az ISO 19650 szabvány például egy cég mindennapi működésére is hatással van, ami messze túlmutat háromdimenziós modellek építésén és azok használatán. Emellett az IT mai napig tartó rohamos fejlődése megjelenik az építőiparban is a BIM-en keresztül. A mesterséges intelligencia, gépi tanulás előretörésével az építőipar folyamatai is egyre jobban automatizálhatók lesznek. Emellett szerintem fontos figyelnünk arra, hogy egyrészt megmaradjon a szakma kreatív oldala, illetve ne tévesszük szem elől az épületet használók szempontjait.



Linkek:

Magyar BIM Alapsablonfájl

Magyar BIM Alapsablonfájl 2.0

Archicad BIM Sablonfájl magyar környezetben

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk