Helyek/Településarculat

Bauhaus és ingatlanfejlesztés a két világháború közötti Budapesten

1/17

A Bauhaus pecsétje Weiner Tibor Bauhaus-diplomáján, 1930 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum

?>
A Bauhaus pecsétje Weiner Tibor Bauhaus-diplomáján, 1930 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum
?>
Életkép a dessaui Bauhausból: ugrás az iskola kantinjának teraszáról © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Fodor-Mittag Etel, 1929
?>
 A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a megnyitás idején, Budapest, 1931 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Bánó Ernő, 1931
?>
Modern családi ház, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 20., építész: Fischer József, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2019
?>
Erkély, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 9., építész: Kertész K. Róbert, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2017
?>
Siemensstadt, Berlin, építész: Forbát Alfréd, 1929–1930 © ArkDes gyűjtemény, Stockholm
?>
Dálnoki Kováts-villa, Budapest, XII. ker., Lejtő utca 2/a, építész: Molnár Farkas, 1932 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2012
?>
Lakószoba Molnár Farkas lakásában, a Delej-villa alagsora, Budapest, I. ker., Mihály utca 11., tervező: Molnár Farkas, csőbútorok: Breuer Marcell, 1929 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Bánó Ernő, 1929–1930
?>
Lakótelep építése, Dessau-Törten, építész: Hannes Meyer, közreműködő: Weiner Tibor, 1929–1930 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum
?>
Tetőterasz vári és Gellért-hegyi panorámával, Budapest, XII. ker., Kékgolyó utca 10., építész: Lauber László és Nyiri István, 1933–1934 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Magyar Filmiroda, Czvek Gyula, 1934–1935
?>
Bérház a Krisztinavárosban, Budapest, I. ker., Krisztina krt. 69., építész: Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1937 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1937
?>
Krisztinavárosi lépcsőház, Budapest, I. ker., Krisztina krt. 69., építész: Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1937 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1937
?>
Bérház a Margit körúton, Budapest, II. ker., Margit krt. 59., építész: Falus Lajos, 1941 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Seidner Zoltán, 1941
?>
A „Gellért-udvar” a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége számára, Budapest, XI. ker., Bocskai út 29. és Kosztolányi tér 4., építész: Martonosi Baráth Lajos, 1931 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1931 körül
?>
A Dunapark ház együttese a Pozsonyi út felől, Budapest, XIII. ker., Pozsonyi út 38-42. (Szent István park 27-29.), építész: Hofstätter Béla és Domány Ferenc, 1935–1936 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Seidner Zoltán, 1936 körül
?>
Luxus igényű bérház előcsarnoka, Budapest, V. ker., Petőfi tér 3., építész: vágvecsei Wellisch Andor, közreműködő (előcsarnok és lépcsőház): Olgyay Aladár és Viktor, 1937–1938 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1938
?>
OTI bérházak, Budapest. Építész: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móric, Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1933–1935 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Máté Olga, 1935
1/17

A Bauhaus pecsétje Weiner Tibor Bauhaus-diplomáján, 1930 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum

Bauhaus és ingatlanfejlesztés a két világháború közötti Budapesten
Helyek/Településarculat

Bauhaus és ingatlanfejlesztés a két világháború közötti Budapesten

2019.12.21. 08:07

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület idén is megjelentette „Ingatlanfejlesztés Anno" kiskönyv sorozatának aktuális kötetét az Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából. Az idei könyv apropója a Bauhaus alapításának 100 éves évfordulója. Sebestyén Ágnes Anna művészettörténész, a kötet szerzője a Bauhaus év keretében a „Bauhaus-stílussal" kapcsolatos sztereotípiák és félreértések tisztázása nyomán elemzi a két világháború közötti modern építészet és az ingatlanfejlesztés kapcsolatát Budapesten. A kiadvány szakmai lektora Ferkai András építész, építészettörténész.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2013-ban indította útjára „Ingatlanfejlesztés Anno" című kiskönyv sorozatát a Lánchíd történetét bemutató kötettel, amelyet a budapesti Központi Vásárcsarnokról, majd a budapesti bérházépítés aranykoráról, a Szabadság tér történetéről, ezt követően a Váci úti irodasugárútról, s 2018-ban az akkor 100 éves Szent Gellért Gyógyfürdő és Szállóról szóló kiadványok követtek. 2019-ben a legaktuálisabb témának a Bauhaus alapításának 100 éves jubileuma mutatkozott. Az évforduló alkalmából hazánkban és külföldön is számos program, kiállítás és publikáció jött létre.

Luxus igényű bérház előcsarnoka, Budapest, V. ker., Petőfi tér 3., építész: vágvecsei Wellisch Andor, közreműködő (előcsarnok és lépcsőház): Olgyay Aladár és Viktor, 1937–1938 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1938
16/17
Luxus igényű bérház előcsarnoka, Budapest, V. ker., Petőfi tér 3., építész: vágvecsei Wellisch Andor, közreműködő (előcsarnok és lépcsőház): Olgyay Aladár és Viktor, 1937–1938 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1938

Az „Ingatlanfejlesztés Anno" idei kötete a „Magyar Bau, magyar Haus: Ingatlanfejlesztés Budapesten a két világháború között" címet viseli. Szerzője a „Bauhaus-stílus" gyakran félrevezető címkéje ellenében mutat rá arra, hogy a modern mozgalom építészete Magyarországon is sokkal változatosabb volt annál, minthogy a Bauhaus homogenizáló jelszavával lehessen leírni. Bár tudjuk, hogy a Bauhaus divat lett, s a mai ingatlanhirdetések is előszeretettel népszerűsítik a lapos tetős, fehérre festett, szalag- vagy körablakos házakat „Bauhaus-stílusúként". Nem volt ez máshogy az 1930-as években sem, amikor a ma is „Bauhaus-utcaként" elhíresült 1931-ben épült Napraforgó utcai kislakásos mintatelepet „Bauhaus-stílusúként" harangozta be a hazai napisajtó. Pedig a Napraforgó utcai lakótelepre is igaz, hogy a Bauhausból leszűrt elvek, az art deco és a hagyományosabb téglaépítészet eredményei egyaránt megjelentek az egyes házakon. A Napraforgó utca sűrített és átfogó képét nyújtja a két világháború közötti magyar modern építészet egészére igaz sokszínűségnek. A szerző külön fejezetben foglalkozik a Bauhaust megjárt magyar építészekkel, így a Walter Gropius irodájában működő Forbát Alfréddal, valamint az iskola egykori hallgatóival: Molnár Farkassal, Breuer Marcellel és Weiner Tiborral. Négyük munkásságának a vizsgálata is ahhoz a konklúzióhoz vezet, hogy mindannyian túlléptek a Bauhaus esztétikáján, és különböző módokon járultak hozzá a hazai építészethez és belsőépítészethez. A kötet kitér Le Corbusier magyar „tanítványaira" is, akik nem Bauhausos elveken, hanem Le Corbusier műhelyében iskolázódtak. A könyv második fele a budapesti ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, külön fejezetben tárgyalva a zöldövezeti fejlesztéseket és a belvárosi bérházépítkezéseket. A modern építészet budapesti elterjedésével összefüggő ingatlanfejlesztéseket elemezve a szerző hangsúlyozza a hazai modernizmus változatosságát.

Modern családi ház, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 20., építész: Fischer József, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2019
4/17
Modern családi ház, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 20., építész: Fischer József, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2019

A kiadvány képanyagának zömét a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményeiből származó archív fotók és tervrajzok képezik. Ezen belül is kiemelkedő a Magyar Építészeti Múzeumban őrzött két jeles építészeti fotós, Kozelka Tivadar és Seidner Zoltán többezres tételt számláló fényképhagyatékából itt közölt válogatás. Forbát 1933 és 1938 között végzett pécsi tevékenységét követően 1938-ban Svédországba emigrált, így hagyatékát ott őrzik. Ezért a kötetbe az ArkDes, vagyis a Svéd Építészeti és Design Múzeum gyűjteményéből is bekerült néhány illusztráció.

A kiadvány online is elérhető és letölthető az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület honlapján.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk