Közélet, hírek

Az Óbudai Gázgyár fejlesztési programja

2004.12.22. 14:08

Beszámoló a Városházi beszélgetésekről, 2004. december 13.

Beszámoló a Városházi beszélgetésekről (2004. december 13.)

Az Óbudai Gázgyár épületegyüttese a főváros egyik legfontosabb fejlesztési területe a közeljövőben - egybefüggő, városképileg és városszerkezetileg is kiemelt helyen lévő zóna, kiemelkedő színvonalú ipari műemlékekkel és a mai napig javarészt feltáratlan római emlékekkel. Mindezek mellett az olyan, középtávon várható fő infrastrukturális beavatkozások csomópontjában is áll, mint az Aquincumi híd megépítése.

A december 13-án rendezett Városházi beszélgetésen a főváros elképzeléseit bemutató előadások és azok kommentárjai mellett a hasonló léptékű beruházások koncepcionális és szabályozási hátteréről és a stratégiai városfejlesztésről is szó került.

A fővárosi elképzeléseket, a középtávú városfejlesztési programba illesztést és a jelenleg véglegesítés előtt álló szabályozást Schneller István főépítész és Krikovszky Péter mutatták be. Az erőforrások koncentrált felhasználását, városfejlesztési gócpontok kialakítását megcélzó, nagyjából nyolc évre szóló középtávú program egyik legfontosabb eleme a Duna észak-budai partján álló terület, ami összekötő kapocs az északi városrészek, a Hajógyári sziget és a Szentendrei út környékén már megvalósult beruházások között, mint pl. a Graphisoft park.

Az 1913-ban megnyílt gyár eredetileg a kiváló megközelíthetőség miatt épült Aquincumba, a folyó partjára, és a telephez a gyár épületei mellett munkáslakótelep és tisztviselőtelep is épült. Az ipari tevékenység 1985-ben megszűnt, és a gyárat az elmúlt években végleg bezárták, de a lakótelepek a mai napig használatban vannak.

A terület kiemelkedő építészeti értékei a gyárban a víz- és kátránytornyok és az óraház, de védettek a lakótelepek is. A közelmúltban végzett állagfelmérések szerint az épületek meglehetősen rossz állapotban vannak, illetve az ipari tevékenység miatt a környezet szennyezettsége is elég magas. Ezek mellett igen jelentős terhelő tényező a budai rakpart ill. a Szentendrei út forgalma is.

Baross Pál hozzászólásában pontosan ezekre mutatott rá, mint befektetési alaptényezőkre: a műemléki környezet, annak állapota (beleértve a földben található feltáratlan emlékeket), illetve a komoly beavatkozást igénylő környezetszennyezéssel kapcsolatos stratégia meghatározó pontjai bármilyen elképzelésnek. A Gázgyár egykori igazgatója szerint viszont a szennyezések alapvetően kis és lezárt területekre koncentrálódnak (kapszuláltak) ezért kisebb beavatkozásokkal kielégítő helyzetet lehet elérni.

Amellett, hogy az észak-dél irányú közlekedést és a körgyűrűt is várhatóan átalakítja a megépülő Aquincumi híd, a telep fejlesztése Budapest 2010-es európai kulturális fővárosi pályázatában is fontos elem. Szinte egyedülálló lehetőséget jelent ez azért is, mert a terület teljes egészében a főváros tulajdonában áll - ellentétben például a beszélgetés során többször is fontos és értékes példaként emlegetett Hajógyári szigettel, aminek eladásával annak további sorsa teljesen bizonytalanná vált. A Gázgyár fejlesztésére egy holland-magyar együttműködési program is létrejött, ahol amszterdami szakértők és városfejlesztők dolgoznak együtt a budapesti teammel.

A főváros jelenlegi elképzeléseit Cseh Zsolt vázolta fel - ezek alapvetően három lehetséges programot jelentenek. Az első, már ismert szcenárió a múzeumi negyed létrehozása, vagyis egy szinte teljes egészében monofunkcionális kulturális központ megteremtése, állami tőke bevonásával. Felmerült a Műszaki Múzeum mellett több, jelenleg alkalmatlan helyen levő nagy fővárosi múzeum áttelepítésének, illetve új intézmények létrehozásának lehetősége is. A második szcenárió szerint, egy akció keretében hasznosítva a területet, létrejöhet egy Északi Infopark, egyfajta budapesti Szilíciumvölgy, ami szinte teljes egészében üzleti-irodai beruházást és hasznosítást jelent, a közterületeket és közfunkciókat a múzeumi negyed 85%-os arányáról a minimális 25%-ra redukálva.

Ezen két esetben a főváros minden bizonnyal hosszú távon kiszoruló szereplő lenne a fejlesztésben, az állami ill. üzleti szerepvállalásból kifolyólag. Mindezek mellett a monofunkcionális hasznosítás hosszú távon közismerten nem fenntartható. A harmadik lehetőség a komplex, vegyes hasznosítás, ahol a két vagy több terület nagyjából azonos arányban szerepelne, a főváros mellett a magántőkét is bevonva a kulturális célú befektetésekbe.

A program továbbfejlesztéséig is szükséges azonban a terület életbentartása, beemelése mind a köztudatba, mind a befektetői piacra, hiszen a csupán idén kiürített gyártelep bezárása annak imázsát rövid idő alatt drasztikusan le tudja rombolni. Az ideiglenes hasznosítás ismert velejárója a barna mezős rehabilitációs programoknak, és egyben a későbbi funkciókat tesztelő laboratóriumként is lehet kezelni. Már most, viszonylag ismeretlenül is nagy a befektetői érdeklődés a gázgyárral kapcsolatban, ahhoz azonban, hogy ez csatornázható legyen, programot szükséges létrehozni.

A hozzászólók kifogásolták az egyébként jellemző helyzetet, hogy a szabályozást a program és a koncepció megalkotása előtt hozzák létre, ismét elkövetve azt a hibát, hogy a KSZT-t és a jogszabályi környezetet hozzák fejlesztői szerepbe. A program bizonytalansága és kidolgozatlansága legfeljebb policy-ként, cselekvési tervként értelmezhető és nem illeszkedik egy tágabb és átfogóbb koncepcióba. Az együtt emlegetett és valóban meghatározó fejlesztések (mint a híd) között valójában nincs semmilyen programszintű kommunikáció és kapcsolat, és a helyben lévő igények kielégítése (mint például a tisztviselőtelep funkcionális és közlekedésbeli ellátottsága) is hiányoznak a gondolkodásból.

A múzeumi negyed létjogosultsága kérdéses, sokkal inkább a jelenlegi, méreteiben kielégítő múzeumi infrastruktúrát lenne szükséges korszerűsíteni, és nem egy ilyen léptékű beavatkozást felhasználni pl. a Néprajzi Múzeum áttelepítésére. Ugyanilyen kérdéses a kizárólagos irodai hasznosítás is, ami végleg elzárná a telepet a nyilvánosságtól. Alapvető szükség lenne a szerepek és prioritások tisztázására, mert fennáll a veszély, hogy a terv a ´folyamatos előkészítés´ stádiumában reked, miközben az infrastrukturális fejlesztések megállíthatatlanul haladnak előre (a hozzászólásokból úgy tűnt, az építész és urbanista szakmákon kívül szinte minden terület komoly lobbi- és kommunikációs tevékenységet folytat.)

Nehezíti az átgondolt előrehaladást a fővárosi és kerületi szerepek tisztázatlansága illetve a fővároson belüli, helyenként hasonlóan esetleges helyzet, Schneller István azonban határozottan kiállt azon vélemények mellett, amelyek a szabályozással szemben a programadást és a komplex kreatív gondolkodást helyezték előtérbe.

Ikvai-Szabó Imre összefoglalójában kiemelte, hogy a változtatáshoz cselekedni kell - ha hiányos a főváros működése és kommunikációja, a kultusztárca szerepe bizonytalan, ha szabályozó és szakági szervezetek fejlesztőként vagy hatóságként viselkednek, akkor változtatni kell, mégpedig azonnal. A tétlenség tragikus következményei a közelben, akár a Római parton is láthatók - az egész szakma és a most potens generációk közös felelőssége, hogy a Gázgyár európai jelentőségű területté válhasson a következő generációk számára is.

szerző: Szemerey Samu

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk