Épülettervek/Tervpályázat

Az Építészet Ligete – A Sáros és Társa Építésziroda pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán

1/10

A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán

?>
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
?>
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
?>
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
?>
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
?>
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
?>
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
?>
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
?>
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
?>
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
?>
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
1/10

A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán

Az Építészet Ligete – A Sáros és Társa Építésziroda pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
Épülettervek/Tervpályázat

Az Építészet Ligete – A Sáros és Társa Építésziroda pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán

2022.02.28. 14:00

Projektinfó

Az Építészet Ligete – Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ pályázata

Tervezés éve:
2021

Stáblista

Tervező:
Sáros László György DLA

Munkatársak: 
Pusztai Róbert, Dósa Papp Tamás, Arnóczki Imre Balázs, Szalóky László

Dosszié:

A MÉM-MDK új központjának tervpályázatán megvételben részesült Sáros László György DLA és munkatársai pályaműve, amely a tervezők által fontosnak ítélt hazai építészeti irányzatok megidézésével kíván keretet teremteni az új építészeti múzeum számára.

 

Tervezési alapgondolat

Áttekintve munkánk indíttatását be kell látni, hogy sokszempontú válaszra vállalkoztunk akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy elkészítjük pályaművünket. Alapvető az a tény is, hogy eleddig a Magyar Építészeti Múzeumnak nem volt a szó klasszikus értelmében vett múzeumépülete.

A második szempont az volt számunkra, hogy olyan kijelölt terület áll az ország és a magyar építészet rendelkezésére, ami egy soképületnyi bontás után is több, – pontosítsunk – öt megmaradt épület együtteséből áll, aminek meg kell(ett) találni a funkcionális szerepét.

A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
2/10
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán

Önálló szemléleti nézőpontnak lehet azt is tekinteni, hogy adnánk választ arra az örvendetes érdeklődésre, ami úgy fogalmazható meg: "mi az, ami építészetünkből különös érdeklődést vált ki a világ számára"? Ez pedig kétségtelen, hogy az eklektika, a szecesszió és a honi organikus építészet. És amitől a dolog még érdekesebb, az ugyanis a megnevezett korszakokon belül is a sajátosan magyar irányzatok léte. Persze ugyanitt kell arról is szólni, hogy a Bauhaus alapítói között is ott voltunk mi magyarok.

Végül – de talán mindenekelőtt – szólni kell arról a tényről, hogy amiként ennek a feladatnak is gazdája, a Magyar Művészeti Akadémia, amit – ne felejtsük el – korunk legismertebb magyar építésze, Makovecz Imre alapított. Ám amitől számunkra ő még fontosabb, az az a tény, hogy ő a magyar organikus építészet egyik létrehozója s, legismertebbé lett művelője.

A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
3/10
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán

Ez ösztönzött arra bennünket, hogy végre e Pályázat és így a Múzeum nevét is használva, önálló megjelenése legyen az "Építészet Ligete" épületegyüttesében. Erre nekünk semmiféle kézenfekvőbb válaszunk nem lehet, mint Makovecz Imrének az Angol Királyi Ház tagja Charles herceg meghívására és felkérésére készített, (amúgy soha meg nem épült), saját addigi életművét és a honi organikus iskolát is bemutató ún. Londoni pavilonjának megépítése.

De majdnem ilyen fontosságú szempont volt az az "építészeti emlékezet idézet" is, ami a saját korának igen nagy feltűnését keltő épületét megalkotó "trió" nevéhez kötődik: nevezetesen Györgyi Dénes ötletéből Tőry Emil és Pogány Móric értő feldolgozásában készült, az 1911-es Torinói Világkiállítás (amúgy elsőként elkészült) Magyar Pavilonja képviselt. Tekintve, hogy ezt mind méretében, mind kiterjedt funkcionalitásában nem szükséges másolni, mi annak érett és sajátosan magyar vonásait "idézzük". Formájában anyagában, színeiben.

A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán
7/10
A Sáros és Társa Építésziroda megvételben részesült pályaműve a MÉM-MDK új központjának pályázatán

E két, kiemelten megjelenített hangsúly mellett ott van még a kijelölt helyszínnel felújítottan kapott, ún. Walter Rózsi villa, mint a Bauhaus magyar alkotója Fischer József egyik jeles műve. Tekintve, hogy a Kiíró fenntartotta magának a folytatásra vonatkozóan azt, hogy a 6-os és 7-es számú épületre külön közbeszerzést kíván kiírni, ennek egy építészeti arculatváltására teszünk javaslatot.

Nem így járunk el a két, volt szanatórium-épülettel, ahol is igyekeztünk az eredeti homlokzatot a leghűségesebben visszaállítani. Ezen közben az újként épülő állandó kiállítás épülettel és az ún. Space-boksszal építészetileg igyekeztünk nagyon "visszafogottan" bánni, ezzel is hangsúlyozni szeretnénk a terület liget jellegét utalva a közeli Városligetre.

Jóllehet részint már említettük, de egy fontos dologra fel kell hívnunk a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a Londoni Pavilon soha nem épült meg, Tőryék Torinói világkiállítási Pavilonját pedig régen elbontották, ami mellett területünkön megjelenik a Fischer villa, eredeti állapotú megújulásában, végül lesznek megmaradó, de szinte minden részletében megújuló épületek (6-os, 7-es jellel), végül lesznek tökéletesen új épületek is, nem beszélve az ezeket befogadó parkról, az Építészet Ligetéről, amiben helyet és teret kap mindaz, ami segíti az épületegyüttes működését, annak a közönség általi akár csak egyszeri, avagy többszöri, netán rendszeres befogadását.

Sáros László György DLA

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
Lantos
2022.03.01.
01:24

A facebookon tett bejegyzésem megismételve: Bár személy szerint elismerve tehetségét nem szívlelem Makovecz Imre magyar helyett magyarkodó építészetét, különösen az építészet alázatát nélkülöző, a környezethez nem igazodó alkotásait. Szemben Lechner Imrével. Lásd a néhai Balettintézet épületének az Operaházhoz kapcsolódó filozófiáját. Mindezek ellenére nagyra értékelem Sáros László tervét, az alkotás filozófiáját. amely Makovecre is utal ugyan, aki kétségtelenül meghatározó szereppel bír XX-XXI. szd. hazai építészetében, egyben rímel a Városligeti fasor beépítésével, különösen az Árkay Aladár által fémjelzett Fasori református templommal, vagy a Körössy villával.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk