Programok

Az „Építészet a Művészetek Völgyében”

1/2

Csórompuszta - tabló

?>
Csórompuszta - tabló
?>
Iparművészeti projekt - tabló
1/2

Csórompuszta - tabló

Az „Építészet a Művészetek Völgyében”
Programok

Az „Építészet a Művészetek Völgyében”

2013.07.26. 10:30

Eseményinfó

Építészek, alkotók:
Eleőd Ákos, Pécsi Erika

Földrajzi hely:
Kapolcs, Magyarország

Esemény kezdete:
2013.07.26. 14:00
Esemény vége:
2013.08.04. 16:00

Az idei Művészetek Völgye fesztiválon is lesz építészeti beszélgetés és kiállítás június 26. és augusztus 4. között.

Kiállítás ’2013:
„A Völgy és környezete építészetét bemutató sorozat/I.: Kapolcs; Csórompuszta"
időpont: 2013. július 26- augusztus 4.
helyszín: Kapolcs, Faluház
Kapcsolódó beszélgetés:
Eleőd Ákos vendége Pécsi Erika belsőépítész
időpont: 2013. július 27. szombat 16.00
helyszín: Kapolcs, Faluház


Az „Építészet a Művészetek Völgyében" – programról

Az építészeti állandó sorozat története nem kifejezetten egyidős a Völgy történetével, - hogy néhány éve felkérést kaptam a program gondozására, az a szervezők ma még sajnos egyedi válasza a talányos kérdésre - egy ilyen összművészeti rendezvény esetében hogyan lehet az, hogy az Építészet kizárólag lokális programokban van jelen, - az Építészetnek nincs állandó, természetes helye a program-sorban?!

SŐT! Vonatkoztassunk el a Völgytől, vegyünk egy fiktív összművészeti rendezvényt, s vegyünk egy fiktív résztvevőt, akár a szervezők, akár a látogatók közül; - kérdezzük meg, hogy szerinte milyen művészeti ágak alkotják a programot? A válasz megjósolható: zene, irodalom…színház, film…képző/iparművészet…de az építészet nem fog eszébe jutni! Sajnálatos tény, hogy a mai magyar közvélemény (sőt, azon belül a kulturális események iránt érdeklődő, művészetekre nyitott kultúr-közvélemény) nem gondol az építészetre a kortárs művészeti témák között.

Hogy a kialakult helyzethez milyen okok vezettek, azt hosszan lehet (s kell) elemezni; de természetesen nem önmagában, hanem csakis a pozitív változás lehetőségeinek szemszögéből érdemes. Itt és most ebbe persze bele sem kezdek, - itt és most csak egyetlen vonatkozó gondolat: a legfontosabb mindenekelőtt annak a tévhitnek az eloszlatása, hogy sokan azt hiszik: a (mindenkori) kortárs építészet témaköre az adott időszakban épült házakat jelenti, és kész. Ez óriási tévedés, az építészet ennél sokkal több!

Eleve, a házak sohasem önmagukban értelmezendők, létrehozásuk hátterében roppant összetett szempont-rendszerű történet áll, - amely többek közt arról is mesél, hogy az illető épület a pusztán „építési tevékenység"-től az egyedi „művészet alkotás"-ig tartó vonulat mely szakaszáig jutott, - és miért?! 
De az adott korok jelenidejű építészete egyben mindig magában foglalja a múlt értékeinek, az építészeti örökségnek tiszteletét csakúgy, mint a jövő tervezését, a települések fejlődésének átgondolt jövőképét; az építészet szól vizuális kultúráról és a tér tudatos, érzékeny kezeléséről; szól önbecsülésről és közösségi értékekről, - egyszerűen értelmezhetetlen s elfogadhatatlan, hogy az építészet ne legyen szerves része, fontos eleme a mindenkori kortárs kulturális közgondolkodásnak!

Az első lépés tehát, hogy az építészet legyen jelen a kortárs kultúra eseményein, – legyen természetes, hogy ott van! - most pl. a Művészetek Völgyében. A második lépés persze az, hogy mivel, milyen anyaggal képviselteti magát, - kurátori koncepciómat megfogalmazva mindenképpen arra helyeztem a hangsúlyt, hogy komplex témákat válogassak, amelyek nemcsak az építészet konkrét produktumait, eseményeit, hanem azok gondolati hátterébe engednek bepillantást.

(→ 2011-ben pl. a posztumusz Ybl-díjasokról szólt a kiállítás és a beszélgetés; s nem csak a 17 kiváló kolléga életművét mutatta be, hanem a díj történetét, gondolatvilágát is. „A díj adósságot törleszt, - s egyben hitet tesz; jelképe építészeti hagyományaink, értékeink és alkotóink iránt érzett tiszteletnek és megbecsülésnek." 

→ 2012-ben Kerner Gábor műemlékvédő saját Facebook-os üzenőfalán gondozott, műemléki-kultúrtörténeti játéka volt a kiállítás és beszélgetés témája; „a sorozat látszólag egy-egy műemlék kitalálásáról szóló játék, de igazából a szeretetről szól: az épített örökség szeretetéről, a hivatás szeretetéről, az értékorientált gondolkodás, az értékorientált közösség szeretetéről… ha a derék VölgyLátogatók értő szemmel olvassák, akkor felsejlik bennük: csuda dolog lehet az, aminek környékén ennyi szeretet, humánum, érdekesség és tudás csoportosul… amit úgy hívnak: Építészet.")

A 2013-as program:

Egy sorozat indul az idén, a Völgy és környezete építészetét bemutatandó,  -annak a történetnek eredünk a nyomába, amelyet ez az egy 1994-es írás idéz:

„ Kapolcsi krónika az múlt század végiről …" - a történet így kezdődött vala –

Az 1990-es évek elején alighanem a Bakonyalja és a Balaton-felvidék között meghúzódó Eger völgye falvai - Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostor-apáti, Pula, Öcs (együttes lélekszáma a kétezret alig haladja meg) - lakosaira jutott a legtöbb, időszakosan, vagy tartósan falura költözött városlakó.

A Veszprém-tapolcai országútról Kapolcs belterületén jól látható egy szépen rendbehozott vízimalom. Története, hogy 1976-ban rátalált és megvásárolta a félig rombadőlt kőszegi malmot Pápai Gábor erdőmérnök - az Erdészeti Lapok főszerkesztője - és kitartó, zömmel kétkezi munkájával ipartörténeti értékhez méltóan rendbehozta, s lakja nyaranta azóta is.

Néhány kilométerrel távolabb - az akkor még bővízűen csordogáló Eger patak mentén - az Anna malmot Harmathy Ildikó és férje, Focht Géza 1983-ban kezdte átépíteni, megmenteni. A közel 300 éves malom napjainkban jó nevű panzió, a hozzá kapcsolódó 2 hektár területen biogazdálkodás folyik.

Önálló fejezet a völgy életében, hogy 1985-ben parasztházat és portát vásárolt itt Márta István zeneszerző és Szurdi Éva keramikus. Márta István és népes baráti köre a kigondolója, megalapozója - immáron öt éve éltetője, szervezője - a Kapolcsi (majd Kapolcsi-Petendi; 1993 óta a Kapolcsi-Petendi-Dörögdi) Művészeti Napoknak. Ezen rendezvény-sorozat évente nyolc-tízezer látogatót vonz e tájra.

Külön története van a Vigántpetendhez tartozó Csórompusztai major és magtár fiatal építészekkel, művészekkel benépesülésének is, melyet hitelesen Pécsi Erika, Jack Tibor, Hatvani Csaba és társaik tudnak elmesélni az arra járóknak. Ők, hátat fordítva a városi életnek, 1986-ban telepedtek le itt. A csórompusztai építészek mellett alkotó grafikusok, iparművészek -városi minőségű infrastruktúrával- egyidejűleg mentői-ápolói a népi építészetnek és meghonosítói a számítógépes kultúrának, nemzetközi kapcsolataik révén követei a népi diplomáciának.

„A szülőföld nem csak kenyérrel és borral táplál minket, hanem eszmékkel, érzelmekkel és hittel..." - az Anatol France-i gondolat üzenet sok kis magyar falu megannyi elszármazottjának, de intő szó is lehet - nekünk pedig továbbra is hitet, elszántságot adó erő. Részletek Bús Gabriella és Nemoda István „Városlakók falun" c. írásából (1994)

A sorozat első vendége: Pécsi Erika belsőépítész, a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet elnökhelyettese

Építészet a Művészetek Völgyében
A sorozat házigazdája Eleőd Ákos Ybl-díjas építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk