Programok

A XX. század művészetének sokszínűsége

1/1

?>
1/1

A XX. század művészetének sokszínűsége
Programok

A XX. század művészetének sokszínűsége

2006.08.17. 10:34

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Veszprém, Magyarország

Esemény kezdete:
2006.08.20. 12:00
Esemény vége:
2006.09.15. 14:00

Letölthető dokumentumok:

Szeretettel várják az érdeklődőket a Dubniczay-palota felújítása, valamint a László Károly gyűjtemény Veszprémbe kerülő műveiből rendezett képzőművészeti és a Művészportrék című fotográfiai kiállítás megnyitása alkalmából tartott avatóünnepségre.

Leírás:

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata szeretettel várja az érdeklődőket
a Dubniczay-palota felújítása,
valamint a László Károly gyűjtemény Veszprémbe kerülő műveiből rendezett képzőművészeti és a Művészportrék című fotográfiai kiállítás megnyitása alkalmából tartott avatóünnepségre.

Az ünnepséget megnyitja: Dióssy László, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere
Bajnai Gordon fejlesztés-politikai kormánybiztos
Passuth Krisztina művészettörténész

Időpont: augusztus 20. 16 óra
Helyszín: Veszprém, Vár utca 29.

A kiállítások kurátora és művészeti tanácsadója: Sz. Szilágyi Gábor művészettörténész 

 class=


A gyűjteményről

László Károly gyűjteményének jelentős része elsőként 1996-ban mutatkozott be Magyarországon, nagyszabású műcsarnokbeli kiállítás keretében. A bemutató után tíz évvel, 2006- ban a gyűjtemény közel kétszáz darabja ismét Magyarországra, Veszprémbe került. László Károly teljes gyűjteménye szerteágazó és sokrétű kollekció, amely időben az elmúlt háromszáz év művészetét öleli fel, tárgycsoportok szintjén a gyűjtemény gerincét adó képzőművészet mellett jelentős iparművészeti, ázsiai, könyvészeti, design, pop-art tárgygyűjteményi és fotógyűjteményi egységekkel. László Károly a veszprémi kiállításra a legjelentősebbnek ítélt képzőművészeti gyűjteményéből válogatott. A művek a huszadik század három jól körülhatárolható művészeti korszakára helyeznek hangsúlyt: a tízes, húszas évek avantgárd tendenciáira, a két világháború közötti művészeti törekvésekre és – néhány művön keresztül – az elmúlt fél évszázadban megjelenő új életpályákra, illetve korábbiak folytatására. A kiállítás súlypontjait többek között olyan magyar művészek alkotásai adják, mint Beöthy István, Bortnyik Sándor, Forbát Alfréd, Huszár Vilmos, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Mattis-Teutsch János, illetve olyan külföldi művészeké, mint August Herbin, Thilo Maatsch, Marcello Morandini, Francis Picabia, Frantisek Kupka vagy Sascha Wiederhold.
A bemutatott művek egy része a fenti, súlypontokat jelentő alkotók munkásságához képest kevéssé ismert. E művek – László Károly szándékának megfelelően – gyűjteményében külön hangsúllyal bírnak, és a művészettörténet-írás számára is több figyelemre érdemesek: általuk egy-egy korszak művészetéről alkothatunk árnyaltabb képet. Bár a Veszprémbe kerülő művek László Károly több ezer darabos gyűjteményének csak kisebb részét képezik, mégis a kiállítás a gyűjtő válogatásában izgalmas keresztmetszetét és értelmezését nyújtja a huszadik századi magyar és nemzetközi művészet néhány fontos összefüggésének és tendenciájának. A László Károly Gyűjteményt bemutató kiállítás művészeti tanácsadója, kurátora: Sz. Szilágyi Gábor művészettörténész.

László Károly

László Károly 1923-ban Pécsett született. Középiskolai tanulmányait a ciszterciek gimnáziumában végezte, majd a pécsi egyetem orvosi karára iratkozott be. Tanulmányai 1944-ben Auschwitzba való deportálása miatt megszakadtak. Több lágert is megjárva a háború utolsó napjaiban Theresienstadtban szabadult fel. 1945-ben Bázelbe költözött, ahol folytatta orvosi tanulmányait, később Zürichben Szondi Lipót tanítványa lett. Érdeklődése a pszichológia mellett – az ötvenes évektől a Pszichoanalitikus Társaság tagja – különböző művészeti irányzatok felé fordult, színdarabokat írt, saját színtársulatot is alakított, és művészbarátai tanácsára műkereskedelemmel kezdett foglalkozni. Műgyűjteményét ebben az időszakban alapozta meg. Könyveket, folyóiratokat adott ki, többek között a Panderma és a Radar című lapokat, illetve 1982-ben a No future című dokumentumgyűjteményt. Bazon Brockkal Ausstellung von Nichts (Kiállítás a semmiről) címmel tárlatot rendezett Hamburgban. A hippimozgalom több ismert tagjával is kapcsolatba került. A huszadik század alkotói, művészei közül László Károly sokakkal személyes kapcsolatban volt: William Burroughs, Jean Cocteau, Christo, Allan Ginsberg, Patricia Highsmith, Robert Mapplethorpe, Andy Warhol, illetve a magyar alkotók közül Kassák Lajos, Ligeti György, Tamkó Sirató Károly, Victor Vasarely – néhány név az említhető sokak közül. László Károly életéről és gyűjteményéről számos dokumentumfilm és könyv készült, önéletrajzi írása Az út Auschwitz felé – tóparti nyaralás címen jelent meg.

Csatolt dokumentum:
SAJTO__Carl_Laszlo.pdf (139.87 KB)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk