Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Irodaépület

A Prezi irodájáról, amit máris kinőttek - Szemerey Samu írása

1/20

fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)

?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
?>
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
1/20

fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)

A Prezi irodájáról, amit máris kinőttek - Szemerey Samu írása
Épületek/Irodaépület

A Prezi irodájáról, amit máris kinőttek - Szemerey Samu írása

2012.12.06. 16:30

Projektinfó

Szerzők:
Szemerey Samu

Építészek, alkotók:
Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Molnár Tímea, Pozna Anita

Vélemények:
2

Prezi.com iroda

URL:
Minusplus

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2011

A Prezi a hazai építész szcéna számára kimondatlanul is többet jelent az elmúlt évtizedben kialakult budapesti technológiai innovációs hálózat egyik sikertörténeténél. 

Az persze kérdés, hogy a társalapító Somlai-Fischer Szabolcs építész háttere mennyire inspirálja a szakmát a praxis lehetőségeivel való kísérletezésre, vagy mennyiben szolgál inkább csak általános címkeként a büszkeségre. A prezentációt és a gondolkodást közösen bejárható térbeli narratívává formáló cég tevékenysége, céljai és működése viszont egyértelműen tanulságosak lehetnek a tervezők számára.

Budapest sem városfejlesztési vízióiban, sem fejlesztéspolitikájában nincs felkészülve arra, hogy a régió IT iparági központjává váljon. Ez azonban az irodapiaci túlkínálattal kombinálva sajátosan előnyös helyzetet teremtett, amiben a különböző növekedési fázisban levő cégek már a kezdetektől meglepően magas színvonalú helyszínekhez tudnak elérhető áron hozzájutni, és olyan nyomás sincs rajtuk, ami a hasonló profilú vállalatokat egy városrész irányába terelné. Így fordulhat elő, hogy egy mai budapesti startup számára egyáltalán nem szokatlan megoldás a külvárosi garázsok helyett a legbelső kerületekbe költözés, kihasználva az összes előnyt, ami ebből életmód és vonzerő terén származik. Márpedig ez a legkevésbé sem mellékes tényező, ha a döbbenetes tempóban növekedő technológiai cégekre nem csak mint az új tudásgazdaság főszereplőire, hanem mint a munkavégzés és a munkahely jelenleg zajló teljes átalakulásának kísérleti terepére tekintünk.


fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
11/20
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)


Tudatos stratégia hiányában Budapestet egyelőre a tőkeszegénységből fakadó olcsósága és a minden igyekezet ellenére is aktív és sokszínű kulturális élete teszi vonzóvá a legelső lépésektől globális piacon mozgó cégek számára, hiszen az a munkaerő - akikért ők versenyeznek - a döntéseit egyre inkább a munka- és élettereinek élhetősége szerint hozza meg. A Prezi, a LogMeIn, a Gawker, az NNG, a Scarab és a többi hasonló cég belvárosi irodái olyan trendet jelölnek, ami szinte szemben halad a közép-európai városközpontok hagyományos, presztízsre alapuló értelmezéseivel: ezek a döntések a közterek minőségét és kreatív használatát, a kerékpáros és közösségi közlekedést, a gasztronómia és a szolgáltatások elérhetőségét emelik ki a tekintéllyel, a történelemmel és az idegenforgalommal szemben.

A másfél évszázaddal ezelőtt önmagáról egyszer kivételesen gondolkodni képes főváros így teremtett olyan máig nem múló tőkét, amit a Szilíciumvölgy cégei (nem mellesleg a fenti lista szereplőinek versenytársai) ma a nyugati part szuburbánus campusain belül próbálnak megteremteni, jellemzően az európai belvárosok tagoltságának, külső és belső tereinek, sűrűségének és tematikus sokszínűségének rafinált újraprogramozásával.

Amennyire ugyanis a kilencvenes évekig minden munkahely tervezésének alapvető szellemi forrásvidéke a gyár volt, az azóta lezajlott technológiaváltás, a kreatív iparágak felemelkedése, a hálózati kultúra és a gazdasági válságok hullámai nyomán mára a munka meghatározó kontextusa az otthon lett, az a tér, ahol a munkavégzés sokféle fázisa egymásba fonódik, az élet többi részétől egyre elválaszthatatlanabbul.


fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
1/20
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)


A hetvenes évek tájszerű irodái mára olyan közeggé alakultak, ahol a fókuszált, egyéni munkavégzés prioritása és a menedzseri utasításos rendszer helyébe a folyton változó összetételű együttműködések, az egyéni munkafázisok és a koordinációs és képzési tevékenységek keveréke lépett. A technológiai cégek nem véletlenül váltak ennek az úttörőivé, hiszen a fejlesztéseik egyre kevésbé zajlanak nagy egységekben, a felhasználóktól elzárva: a munka folyamatos, nagy mennyiségben generálódó adatfolyamok és azonnali reakciók elemzéseire és gyors válaszokra épül, ahol a hierarchikus gondolkodásnál jóval hatékonyabb tud lenni egy feladat-orientált csapat.

Ezeket az agilis módszereket az irodák környezete is leképezi: a Prezibe érkező látogató a bejárat tucatnyi biciklije után olyan térbe lép be, ahol a hagyományos munkaállomásokkal egyenrangú helyek teremtenek változatos lehetőségeket a gyors megbeszélésekre, a hosszabb közös munkára vagy akár a nagyobb elszigeteltséget igénylő személyes feladatvégzésre. Tulajdonképpen ez az, ami a munkahelyek kulcsszerepét továbbra is fenn tudja tartani, hiszen mára a távolság akadályt nem jelent, sőt, számos vállalat kifejezetten támogatja a bizonyos arányban otthonról végzett tevékenységeket. Ebben az megközelítésben az iroda a találkozások, az együttműködés helye, aminek a személyes élettől való elválasztása sokkal inkább egyéni döntések függvénye.

Az egyéni élet autonómiájának, a munka kreativitásának megőrzése az egyik fő kihívás, amivel a Prezihez hasonló cégek növekedésük során szembesülnek: hogyan lehet megőrizni egy startup cég rugalmasságát, gyors reakcióidejét és lendületét akkor, ha az alkalmazottak (és a felhasználók) száma ugrásszerűen növekszik? Hogyan lehet a léptékváltással szükségszerűen bekövetkező szervezeti átalakulást olyan környezetben tartani, ami a cég célkitűzéseit, értékeit és munkamódszereit tükrözni és őrizni tudja, mederben tartva a változásokat?

A Prezi sajátossága az általa kínált termék erőteljesen térbeli logikája, szinte építészeti jellegzetességekkel bíró felhasználói felülete. Ez érzékelhető a közös munkát, a gondolatmenetek valós idejű feltérképezését támogató eszköztárán és a prezentációkat szervező vizuális és narratív elemeken is, amik egy több irányba kiterjedő, képi metaforákra építkező, bejárható tájként felépülő eredmény felé terelik a felhasználókat.

Nem nehéz az iroda tereiben ennek a folytatását észrevenni. A látogató előtt feltáruló belső szó szerint is tájként működik: az egyterű alsó szint munkaállomásait elválasztó falak sűrű növényzete összefüggő zöldként jelenik meg, amiben csak a közvetlen környék asztalai alkotnak irodaszerű környezetet. A tér másik felét két irodablokk osztja szabadabb zónákra, ahol a park-érzést a kötelező startup-kellék babzsákok alatti műfű fokozza.

A tervezést Pozna Anita indította, majd tőle vette át a Minusplus és hozzájuk fűződik a második ütemben kialakított, a földszinttől némileg eltérő emeleti zóna befejezése is. Az iroda keresetlen egyszerűségre törekvő formanyelve szemmel láthatóan jól illeszkedett a Prezi által megjeleníteni kívánt világhoz.

Az alsó szint nyitott elrendezést biztosító bútorai festett fa modulokból épülnek fel, amik a növények mellett egyéb tárgyak számára is tárolóként működnek. A bejárat egyedi nemez könyvtartója és szőnyege mellett a meghatározó anyagok a nagy céges irodákat jellemző prémium burkolatokkal szemben inkább a műhelyek, a barkácsolás világát idézik meg. Ez a térnek kölcsönöz némi ideiglenes hangulatot, amiben az otthonosság - nem annyira a birtoklás, mint inkább - a beköltözés, a használat szellemében jelentkezik. Ennek jegyében vegyülnek a különféle technológiai eszközök mindenfelé megtalálható csomagolásai növényekkel, bútorokkal, irodai kellékekkel és személyes tárgyakkal, érezhetővé téve a tevékenységek sokszínűségét, sodrását és nem utolsósorban a gyors növekedést - ami olyan gyors, hogy mára ki is nőtte Károly körúti két szintet.

A felső szintre lépve a kertből a felhőbe kerülnek át a képzettársítások: a szivárvány színskálájával és íves kivágatú falakkal tagolt központi térben álló csoportos munkára kialakított asztalcsoportok formái és elválasztó függönykéi is ezt idézik, bár ezen a vonalon haladva az állatmatricákkal jelzett leválasztott munkaszobákat nehéz lenne beépíteni a hasonlatba. Az utóbbiak kialakítása a szín- és grafikai kódolás mellett változatos használati formákat tesz lehetővé, és a bútorok itt sem feltétlenül a hagyományos tárgyaló elemei, sokkal inkább az üldögélő, asztal körül álló, támaszkodó vagy akár fekvő pozíciókat támogatják. Ez a fajta mozgékonyság a nomád munkaerőként is leírt fiatal generációk igényein túl a kreatív, csoportos és fókuszált tevékenységek hullámait mégis egy térbe, egy arculat mögé szervezi.


fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)
17/20
fotó: Tóth Máté (cerbenkoc.hu)


 

A design szerepe itt azonban nem elsősorban a céges identitás megfelelő súlyú reprezentációja, hanem a kultúrának is tekinthető működés térbeli eszközzé alakítása. Ezt erősíti az irodáktól leválasztott emeleti előadó tér és alatta az alsó szint konyha-kávézó-esemény- és koncertszobája, valamint az ezekhez és így a cég életéhez szervesen kapcsolódó közös oktató, szakmai és közösségi tevékenységek is.

A Prezi felhasználói felülete és a fő megjelenési formáját jelentő weboldal nemrég teljesen megújult. A játékos megjelenésű korábbi változatot egy professzionálisabb, érettebb céget bemutató és a növekvő globális felhasználói kört megcélzó felület váltotta fel, ahol a fokozatosan bővülő funkciók köre (prezentáció, oktatás, mindmapping) belesimult az alapvető misszióba, azaz a képi gondolkodás megjelenítésébe és párbeszéddé bővítésébe. Ez nem áll messze az egyik korai Prezi verzió öndefiníciójától, ami a kultúra elemzésére adott technológiai válaszokról szólt.

Az oldal elemzői az alkalmazás, a nagy közösségi hálózatok és az online tartalmak viszonyát emelték ki meghatározó kérdésként, illetve másfelől a szerkesztő felület koherenciáját, ami azonossá tette a prezentációk szerkesztését azok tartalmi felépítésével. Hasonló kérdéseket jelent a munkahely mai formáinak tervezése. A két lépték, azaz a külső közeg, a városi környezet, a benne mozgósítható tudás és innováció, és a belső működés, vagyis az irodaterek felépítése a munkakörnyezetekben is egyre kevésbé választható el egymástól. A belsők városi tereket vagy tájakat modellező elrendezése az élet teljes területét próbálja beemelni a munka világába, az életvilág tereit a munka tereivé szublimálva, míg ezzel párhuzamosan a közterekre, a városi élet nyilvános és privát zónáira a hálózati társadalomban egyre intenzívebb figyelem irányul. Ezt a figyelmet pedig javarészt azok a technológiák csatornázzák és formálják kultúrává, amiket a Prezi és a hozzá hasonló cégek fejlesztenek.

 Ezúttal, tervezőként és fejlesztőként is a városból is építkezve, Budapesten.

 Szemerey Samu

 

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2012.12.07.
06:24

Nem az irodához szólok hozzá, amely egyébként egy klassz alapvonásokkal megalkotott, derűs tér, a mai élvonalbeli IT-cégek telephelyein megszokott modorosságokkal és valódi ötletekkel zsúfolva. Hanem a cikkhez, very precisely ahhoz, ahogy szerző kijelenti: "Budapest sem városfejlesztési vízióiban, sem fejlesztéspolitikájában nincs felkészülve arra, hogy a régió IT iparági központjává váljon." Ezután azonban - dícséret érte! - bekezdéseken keresztül sorolja, hogy miért mégis közel ideális a város és ingatlankínálata az ilyen vállakozások számára...:-). Az a gyanúm, hogy a "városfejlesztési vízió" és a "fejlesztéspolitika" csak hátráltatna az áhított eredmény elérésében. Igen: egy Európa közepén fekvő országban, ahol a matematika-oktatás 130 éve élvonalbeli, egy városban, ahol a lakosság megszokta a fesztelen keveredést, ahol a kortársi ingatlanfejlesztés nem idegeníti el az ott lakót és dolgozót az élettereitől, ahol az IT-infrastruktúra olyan példásan kiépült, ahogy (ld. még "verseny"), ahol a tömegközlekedés annyira gyors, mint Budapesten, ahol a kávé a világon a legjobb (erős, jó, tej, édesítő és mosoly mindenhol jár hozzá, sok helyen egy pohár víz is) - nos, itt nem csoda, hogy a szellemi termelő munka igencsak otthonra lel. Ehhez nem fejlesztési koncepció kell, amit a béna Tervtanácsok zokszó nélkül lenyelnek, akár a CEU udvarába álmodott magasházakat vízionál, akár holmi déli vásárhidat vagy Rubik-kockás épületgólemet a Lánymányosra, netán Zeppelint vagy Zaha Hadid-i tojást a belváros szívébe... A cikk nem szándékolt tanulsága (némi túlzással és Churchilltől plagizálva): a városépítés túl komoly dolog ahhoz, hogy építészekre bízzuk.

EMA
2014.02.25.
22:54

@Pákozdi Imre: Szívemből szólt!

Lassan azt kell mondjam, hogy Hála Isten Válság! Amikor az egyéni kezdeményezés ésszerűen kezdi alakjtani a várost, az önkormányzati bénaság és korrupció ellenében is...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk