A közgyűlés megszavazta: Budapest él az elővásárlási jogával Rákosrendezőn

A fővárosi önkormányzat érvényesíteni kívánja a rákosrendezői területre vonatkozó elővásárlási jogát a BKM Budapesti Közművek Zrt.-n keresztül - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

Az erről szóló, Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslatot a képviselők - név szerinti szavazással - 23 igennel, a Fidesz-KDNP képviselőinek 10 nem szavazata ellenében fogadták el.

A határozat értelmében a testület felhívja a BKM vezetőjét, hogy a társaság a magyar állam és az Eagle Hills Hungary Zrt. között 2025. január 16-án kötött szerződéssel összefüggésben, az abban foglalt feltételekkel és a tárgyát képező valamennyi ingatlan vonatkozásában az elővásárlási jogát gyakorolja, az elővásárlási jog megsértése esetén pedig éljen jogorvoslattal.

A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy a BKM-mel együttműködve dolgozza ki az adásvételi szerződéssel érintett ingatlanok hasznosításának "olyan városfejlesztési és üzleti koncepcióját, amely a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeleteinek és határozatainak megfelel".

A javaslatban emlékeztettek rá, a rákosrendezői területet az állam versenyeztetés nélkül nettó 51 milliárd forintért eladta az Eagle Hills Hungary Zrt.-nek, a vételárat 2039-ig kell megfizetnie a vevőnek, ugyanakkor a vevő már az első 25 százalékos részlet megfizetésével tulajdonjogot szerez az ingatlanokon.

Az adásvételi szerződés beruházások elvégzésére vagy kármentesítésre vonatkozó kötelezettségvállalást nem tartalmaz, a szerződésben ezeket a kérdéseket későbbiekben megkötésre kerülő, külön megállapodásokra utalták a felek.

Az adásvételi szerződésben az állam tájékoztatta a vevőt, hogy egy ingatlan vonatkozásában a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-nek, jelenlegi nevén BKM-nek elővásárlási joga van.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének kezdeményezésére a képviselők rögzítették, ellenzik és elítélik, hogy a kormány által megkötött szerződés figyelmen kívül hagyja a Fővárosi Közgyűlés korábbi határozatában foglalt városfejlesztési elveket, mindössze 10 százalék zöldfelületi arányt határoz meg; rendkívül nagy számú gépkocsi-parkolóhely létesítését irányozza elő; valamint akár 250-500 méter magas toronyház létesítését is megengedi.

A Fővárosi Közgyűlés megállapította, hogy a tervezett beruházás a kormány és az arab befektető által ma tervezett formájában ellentétes Budapest épített örökségének megőrzésével, világörökségi státuszának fenntartásával, zöldfelületi arányának növelésével, közlekedési rendszerének fenntarthatóbbá tételével és a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére vonatkozó városfejlesztési célkitűzésekkel, ezáltal a fővárosi lakosság érdekeivel.

A több mint háromórás vitában Karácsony Gergely arról beszélt, történelmi kihívás, hogy a városban lehessen minőségi életet élni a következő évtizedekben, ehhez pedig minőségi lakóövezetre és zöldövezetre van szüksége. Nem pedig arra van szüksége Budapestnek, hogy azzal vonuljon be a történelemkönyvbe, hogy itt épült a Közép-Európa legmagasabb épülete, vagy hogy további hárommillió turista jöjjön Budapestre "dubajozni", vagy hogy tönkretegyék a történelmi városképet - sorolta.

Emlékeztetett rá, a főváros 2019-ben kidolgozta a Parkváros koncepciót. Hozzátette: a rákosrendezői fejlesztés arról szól, hogy a város és az ország megtanulja, hogyan kell hasznosítani az egykori vasúti területeket - fogalmazott, hozzátéve, hogy a főváros nemzetközi pályázat révén fogja a területet fejleszteni.

A rákosrendezői terület eladásának lehetősége már 2023 végén felmerült, akkor az aktualitáshoz kapcsolódva Call for paperst írtunk ki a téma nyilvános megvitatására. A tavaly beérkezett cikkek azóta sem nem veszítették el érvényességüket, a belőlük készült gyűjtemény itt böngészhető.

Forrás: MTI