Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Kritika

A kopernikuszi fordulat Török Ferenc templom-építészetében

1/13

Ábrahámhegy, 1988 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter

?>
Ábrahámhegy, 1988 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter
?>
Nemeshetés, 1976 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter
?>
Nemeshetés, 1976 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter
?>
Révfülöp, 1981 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter
?>
lead
?>
Szentlélek római katolikus templom, Nemeshetés, 1976 - építész: Török Ferenc
?>
Edelény, templom - építész: Török Ferenc
?>
Szent István római katolikus templom, Nagydobsza, 1975 - építész: Török Ferenc
?>
Szent István római katolikus templom, Nagydobsza, 1975 - építész: Török Ferenc
?>
Szent Erzsébet római katolikus templom, Balatonfenyves, 1977 -  építész: Török Ferenc
?>
Szent józsef római katolikus templom, Révfülöp, 1981 - építész: Török Ferenc
?>
Görög Katolikus templom és plébánia, Nyíregyháza, 1993 - építész: Török Ferenc
?>
lead 2
1/13

Ábrahámhegy, 1988 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter

A kopernikuszi fordulat Török Ferenc templom-építészetében
Nézőpontok/Kritika

A kopernikuszi fordulat Török Ferenc templom-építészetében

2016.11.11. 16:04

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Puhl Antal, Török Ferenc

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Török Ferenc professzor, Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Nemzet Építésze október végén ünnepelte 80. születésnapját. A nemes alkalomból tanítványa, Puhl Antal írt ajándékszöveget mesterének arról a kopernikuszi fordulatról, amit ő hajtott végre a templomépítészetünkben. 

Ajándékszöveg mesterem 80. születésnapjára


„Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó." – Kopernikusz

 Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, készítek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek." - Máté 17:4 



A templom tere ahhoz nyújt segítséget, hogy az ember oda belépve képes legyen túllépni köznapi értelemben vett határain és átlépjen a megismerés egy egészen más szférájába. Ezt szolgálja a liturgia és az adott építészeti tér. A templom terét ideális esetben a transzcendenshez való viszony határozza meg, pontosabban az, hogy Istent hol képzeljük el a világ terében. Az általunk ismert téren kívül, annak egy nem meghatározható távoli, kitüntetett pontján vagy éppen hozzánk közel, akár „karnyújtásnyira". Ezeket az elképzeléseket a különböző korok világ teréről való tudása határozza meg.

A görögök korai természettudományos ismerete szerint a világ tere, a föld fölött lévő félgömbbel, az égbolttal zárult, rajta kívül csak a semmi volt. A tizenkét görög isten, a Dodekatheon helye is csak ezen belül, a görögök között, az Olümposz hegy legtetején volt elképzelhető, életüket ott élték a nép „szeme láttára". Arisztotelész a Metafizikán belül az Epszilon könyvben az „első filozófiát" már teológiának nevezi, tárgya a „mozdulatlan mozgató", értelmezésünkben az Isten, akinek a helye éppúgy nincs meghatározva a térben, ahogy Platón ideáié sincs.

Az alexandriai Ptolemaiosz nagy csillagászati összefoglalójában, az Almagesztben a Föld és az égbolt is már gömb alakú, s az égbolt az álló Föld, mint centrum körül forog. Lett tehát téren belüli és téren kívüli hely. Ez a geocentrikus világkép tartotta magát Kopernikusz felfedezéséig és ez a világkép határozta meg a románkori és gótikus templomok, katedrálisok belső terét is. Isten, a „mozdulatlan mozgató" csak a mozgó égbolton kívül lehet, egy meg nem határozott helyen. A templomterek magasba törése, a fölső regiszterben történő bevilágítása (főleg a román kori templomoknál) a színes üvegek misztikus fényei (főleg a gótikában) a tekintetet fölfelé irányítják, a téren kívüli Isten felé.

Kopernikusz megalapozta a heliocentrikus világképet, amely szerint a Föld is csak egy bolygó, s a többivel együtt a Nap körül forog. Ez a középkor végén a tudományokban olyan alapvető fordulatot hozott, melynek alapján Kant A tiszta ész kritikájában a megismeréssel kapcsolatos saját filozófiáját kopernikuszi fordulatnak nevezi. Nevezheti azért, mert a megismerés-elméletben Kantnál egy perspektívaváltás következett be. Nevezetesen az, hogy az addigi nézetek szerint a megismerésben nekünk kell alkalmazkodni a megismerés tárgyához, míg Kant szerint a tárgyaknak kell igazodniuk az ember megismerő-képességéhez.


Révfülöp, 1981 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter
4/13
Révfülöp, 1981 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter



Ettől kezdve minden nagy szemléletváltást kopernikuszi fordulatnak szokás nevezni, de felmerül a kérdés, hogy a térrel kapcsolatos alapvetően új tudás mikor kezd el a valóságban is érvényesülni. Ezzel kapcsolatban Foucault úgy látja, hogy a térről való fizikai tudás még Galilei után sem rendítette meg alapjaiban a térrel kapcsolatos alkotási folyamatot. Holott Galilei felfedezésének Foucault szerint a legnagyobb hozadéka az volt, hogy a helymeghatározás zárt terét a végtelenül nyitott tér kijelölésével fölnyitotta.1

Azzal, hogy tudásunk szerint a tér végtelenné vált, Isten ismét „bekerült" ugyanabba a térbe, ahol mi emberek is vagyunk.2 Ez hatással kellett volna, hogy legyen a templomok belső terére is, de ezt az ellenreformáció és vele a barokk templomépítészet késleltette, elnapolta. A barokk templomban Isten még nincs közöttünk, és még mindig valahol a már nem értelmezhető téren- kívüliségben kell keresnünk s ehhez a leghatásosabb illúziót teremti meg: magát az egész belső teret teszi illúzióvá. Deleuze a Leibnizről szóló könyvében azt írja, hogy „A barokk feltalálja a végtelen művet vagy műveletet. Egy redőnek nem a lezárását akarja megoldani, hanem a folytatását, a mennyezeten átívelését, a végtelenségig nyújtását. A redő egyrészt áthat minden anyagot, melyek így különféle skálák, sebességek és vektorok mentén elrendeződő kifejezőeszközökké válnak… meghatározza és láthatóvá teszi a formát."3 Gondoljunk csak a római Sant'Ignazio di Loyola templomra, ahol Andrea Pozzo illuzionista freskója az architecturát folytatja, mintegy az épített részt is illúzióvá téve.


Ábrahámhegy, 1988 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter
1/13
Ábrahámhegy, 1988 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter



És eljött végre a huszadik század, ahol Galilei végtelenre tágított nyitott terét már teológiailag sem lehet figyelmen kívül hagyni. Magyarországon Török Ferenc templomaival jön el a templomépítészetben a kopernikuszi fordulat. Egy olyan perspektívaváltásnak lehetünk szemtanúi, ahol a templom tere már nem fölfelé irányít a meg nem határozható helyre, ahol Isten „lakik", hanem egy olyan hellyé válik, ahol Isten közöttünk lehet, velünk egy térben. Isten háza, a templom, egy házzá válik a település többi háza között, külső és belső díszítettség nélkül, hogy csöndjében az ember a térbe belépve túl tudjon lépni köznapi értelemben vett határain és átlépjen a megismerés egy egészen más szférájába. A templom az Én, a közösség házává válik. Azzá a hajlékká, ami a szentmisében is elhangzik, ha átvitt értelemben is: „Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jöjj." Török tanár úr templomai megvalósítják azt a követelményt, amit Wittgenstein a templommal szemben támaszt: „Egy bizonyos hűvösség az eszményem. Templom, amely környezetül szolgál a szenvedélyeknek, ám anélkül, hogy közbeszólna."4

Épületei „még nem" sátrak, amit Péter akar építeni Jézusnak, de a település kontextusában, a település házainak egyszerűségével „beszélnek". Épületei nem elméletek illusztrálására szolgáló templomok, ahol nincs titok, nincs varázs, nincs fölfedezni való, ugyanis az ilyen épületeknél már csak a „semmi" van, ott csak az van, „ami már eleve el van gondolva." Épületei nem a „semmit", hanem a csöndet ejtik foglyul a külvilágból. Ezekben a templomokban újra születik a Goethe által vágyott „nemes egyszerűség és csendes nagyság". Zajos világunkban és az azzal járó „zajos" építészetünk után talán erre lenne a legnagyobb szükség.


Nemeshetés, 1976 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter
2/13
Nemeshetés, 1976 - építész: Török Ferenc - fotó: Farkas Péter



Ahogy az angol/amerikai filozófus Whitehead mondja, "Platón óta a filozófia nem más, mint lábjegyzetek Platónhoz." Török Ferenc templomai óta a magyar templomépítészet nem más, mint lábjegyzetek Török templomaihoz.

Isten éltessen jó egészségben sokáig Professzor úr!

Köszönettel: Prof. Puhl Antal DLA


Jegyzetek

1. FOUCAULT, Michel (2006): Von anderen Raumen, (1967) (Más terekről,  ford.: Puhl A.) in: Raumtheorie, (Grundlagentexte aus Philosphie und Kulturwissenschaften) szerk.: Jörg Dünne, Stephan Günzel, Frankfurt am Main, Suhrkamp. 

2. HEIDEGGER folyamatosan idézett „négyessége" az ég, a föld, az Isten és a halandók egységéről, amiben az Én létezik.

3. DELEUZE, Gilles (1988/1996): Mi a barokk? A Le pli – Leibniz et le baroque 3. fejezete (ford.: Simon Vanda) In Komárom-Esztergom megyei Tudományos szemle különszáma, Limes, Tatabánya VII/24/1966. 

4. WITTGENSTEIN, Ludwig: Észrevételek, Budapest, Atlantisz kiadó, 1995. 10.o.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk