Épülettervek/Középület

A jéghegy csúcsa - Nyíregyházi állatbemutató

1/10

Koncepció - építész: DEKON

?>
Koncepció - építész: DEKON
?>
Működés - építész: DEKON
?>
Műszaki megoldások - építész: DEKON
?>
Állatok között - építész: DEKON
?>
Bejárat - építész: DEKON
?>
Interaktív tér - építész: DEKON
?>
Karakter - építész: DEKON
?>
Madártávlat - építész: DEKON
?>
Megérkezés - építész: DEKON
?>
Vízi útvonal - építész: DEKON
1/10

Koncepció - építész: DEKON

A jéghegy csúcsa - Nyíregyházi állatbemutató
Épülettervek/Középület

A jéghegy csúcsa - Nyíregyházi állatbemutató

2018.07.16. 17:00
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Nyíregyháza

Építészek, alkotók:
Horváth Sándor, Horváth-Farkas Zsófia, Kálna Dávid

Nyíregyházi állatpark - Jégvilág attrakció

URL:
DEKON

Tervezés éve:
2018

Stáblista

szerző: Horváth Sándor, Horváth-Farkas Zsófia, Kálna Dávid

munkatárs: Szabó Márton, Szőcs Norbert, Orbók Sándor, Farkas József

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A koncepció alakítás egy pontján felmerül a kérdés: kinek tervezünk? Ki van otthon és ki a vendég? Állatok lakják, de emberek működtetik. Hogyan idézhető meg az érintetlen természeti közeg, egy teljesen más éghajlaton? És hogyan járható be izgalmasan, mégis a lakókat legkevésbé zavarva? A DEKON tervezőiroda megosztott I. díjas terve. 

A jövő állatkertje

A ketrecbe zárt boldogtalan állatok bemutatótere önmagában már idejétmúlt, de akkor mi is egy korszerű állatkert szerepe, van-e különbség az állatkert és az állatpark között, és a szigorú funkcionális igényeket kielégítő programra adott válasz mitől lesz inkább park, mint épület?

Az új elvárások szerint az állatkert feladatai: edukáció, védelem, gondozás, kutatás és mintegy másodlagosan, ugyanakkor financiális szempontból nem elhanyagolhatóan a szórakoztatás, hiszen az első négy cél nem megvalósítható a megfelelő anyagi támogatás, így a megfelelő látogatói létszám nélkül.

Koncepciónk kialakítása során arra jutottunk, hogy az első négy feladat inkább üzemeltetési odafigyelést igényel, melynek az épített környezet helyszínt és keretet ad. Ugyanakkor a látogatók megszólítása, bevonzása, az érdeklődés fenntartása, a kényelem megteremtése már mélységében befolyásolja az építészeti megfogalmazást, hiszen a cél, hogy az itt töltött idő maradandó élmény legyen. Olyan élmény, ami egyszerre elgondolkodtató, interaktív, meghökkentő és újszerű. Tudatosságra nevel, de ezt tapasztalati úton teszi, nem a hagyományos tantermi keretek között.


Megérkezés - építész: DEKON
9/10
Megérkezés - építész: DEKON

 

Helyszín - Telepítés

A Nyíregyházi Állatpark nevében még őrzi a vadasparki hagyományait, ami különösen tetten érhető az állatoknak rendelkezésre bocsátott kifutó területeken. Az elmúlt két évtizedben közép-európai szinten is meghatározó állatkertté fejlesztett park alaprendszere az állatok tájegységekre jellemző tematikus tagolása. Ebbe a rendszerbe illeszkedik be az északi területeken a jégvilág attrakció.

A szűken vett tervezési terület jelenleg is két, karakterében erősen elváló térre osztható. A bejárathoz közelebbi részen az épületekkel szabdalt, valaha szebb napokat megélt, egykor Nyíregyházi Ifiparkként működő terület található, ide van beintegrálva a jelenlegi jégvilág állatállomány. Ettől a területtől markáns elválasztóként szakítja le a parkoló felőli gondozói bejárat bekötő útja a viszonylag érintetlen északi erdőterületet.

Az új építmény telepítése során fontosnak tartottuk, hogy a zöldfelületet a lehető legkevésbé terheljük, így a fő épülettömeget a park főbejáratához közelebb eső részen a jelenlegi épületállomány elbontásával, a legtöbb fa megtartásával helyeztük el. Ugyanakkor átmenetet képezve az épített környezet és érintetlen zöld között az állatok kifutói ráfolynak zöld területre is.


Karakter - építész: DEKON
7/10
Karakter - építész: DEKON

 

Jéghegy

A koncepció alapját az antarktika különleges természeti képződménye adta, melynek sajátossága, hogy csupán a csúcsa látszik, a lényegi tömeg a mélyben található. A jéghegyek analógiája nyomán a nagyméretű központi épületet térszín alá rejtettük, a felszínen csupán a dolgozók kisebb blokkja maradt, melyből így könnyedén és hatékonyan elérhetik a területen elszórt állatkifutókat. 


Bejárat - építész: DEKON
5/10
Bejárat - építész: DEKON

 

Bejárat

„Magyarország 10 leglátogatottabb közgyűjteménye közé tartozik a nyíregyházi állatpark, amely véleményem szerint a kultúra jelentős színtere (…), de Nyíregyháza város egyik legnagyobb közösségi tere is egyben." - nyilatkozta Gajdos László igazgató. A park forgalmas napokon több ezer látogatót fogad, jelenleg még sincs egy kiemelt központi tér, ami megfelelő találkozási és pihenőpont lehetne a területen belül.

Erre a problémára és az egykori Nyíregyházi Ifipark bekebelezésére ad választ a jégvilág központi épületének bejárati kialakítása. Az épület előtti tér egyszerre átjáró és pihenőpont, ami egyik oldalról egy vízeséssel, másik oldalról egy mászó-sziklafallal határolt nagyvonalú lépcsősor. Mivel a központi látogatói terek térszín alatt vannak, a lécsősor mint egy leszakadó jégtábla bevezet és ráhangol a benti „jeges" bemutatóra, egyúttal lelátóként is működik, mely fölött a sasok ketrece nyújt árnyékolást.


Vízi útvonal - építész: DEKON
10/10
Vízi útvonal - építész: DEKON

 

Határok - Formák

Az állatpark használatban lévő területei derékszögű szerkesztés szerint tagolódnak, ebbe a rendszerbe illeszkedik be a látványilag meghatározó kifutórendszer. Az új attrakció, mely éles, kemény formáival a leszakadó jégtáblákat idézi meg, a felszín alatti központi épülettől indul, majd az erdős területekre érve fokozatosan feloldódik.

A felszín alatti központi tér hideg, kemény anyaghasználatával (beton), és a medencéken keresztül bejutó sejtelmes fények játékával válik jégvilággá. A felületek ferdesége csak tovább erősíti a hatást, még monumentálisabbnak mutatva az egyes „jégtáblákat". A medencék mellett felsétálva kezdődik a felszíni látogató sétaút. A továbbfutó, ferde felületek itt is uralják a látványt. A kifutók körüli védőkerítések is elbillenek a függőlegesből, így olyan téri szituációkat teremtve, ahol az állat alá vagy fölé kerül a látogató, elmosva a kint és bent határát, újraértelmezve a „ki néz kit" kérdést. Ez a játékosság egyenrangúvá teszi a kerítés két oldalán álló feleket, kalandra és felfedezésre sarkall, amik során új perspektívából láthatjuk a környezetet.


Állatok között - építész: DEKON
4/10
Állatok között - építész: DEKON

 

Működés - Látogatói út

A jégvilág területének működése 3 út köré szerveződik: a gondozói út, a látogatói gyalogút és a víziút, melyek egymástól elválasztva, teljesen függetlenül működnek, más-más perspektívából tárva fel a területet.

Az attrakciókat a víziút fogja körbe, mely a főbejárat előtt indul és érkezik, és külső vonalon érinti a látványosságok jelentős részét, időnként behatolva a kifutókba. Ily módon létrejönnek olyan helyzetek, ahol mint sasok röpdéjénél, a csónakból ülve élvezhetjük a fölöttünk repülő állatok látványát, vagy a kecskék területénél maga a „folyó" válik a kifutó határává, így a csónakból kerítés nélkül láthatjuk a kifutót.

A gyalogos látogatói út ezzel szemben a lehelyezett struktúra belsejében kanyarog, az állattartó terek kerítéseinek ide-oda dőlő pengéi között. Ezen a ponton újabb izgalmakat hoz a kívül-belül határhelyzetek feszegetése.

A gondozók útja a racionalitásról és a hatékony működésről szól. A két látogatói út alatt, azokat nem keresztezve hatol be a tervezési terület belsejébe, ahonnan sugárirányban a lehető legegyszerűbben elérhető az összes állat. Így a működtetés rejtve marad a látogatók elől, ugyanakkor a központi épületből plusz attrakcióként akár indítható egy vezetett „backstage" túra, bemutatva az üzemeltetési és gondozási feladatokat.


Interaktív tér - építész: DEKON
6/10
Interaktív tér - építész: DEKON

 

Anyaghasználat

A jégvilág hangulatához illeszkedő kemény, ugyanakkor funkcionális anyaghasználat a jellemző. Csupasz betonfelületek, fém- és üvegszerkezetek jelennek meg. A főbejárat kiemelésére polikarbonátburkolatot terveztünk.

Farkas Zsófia 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk