A hely és a homlokzat kapcsolata

Balatonfüreden nagyszabású beruházás keretein belül épült meg tavaly januárra a Városi Uszoda és Sportakadémia, amely immár szerves egységet alkot a helyszínen található egyéb sport- és szabadidős létesítményekkel. Milyen tervezői megfontolások határozhatták meg az építkezést, és hogyan létesít kapcsolatot az új uszoda Balatonfüred városával? Kőrösi Boglárka írása.

A tervezés során az első kérdés az volt, miképpen telepíthető a balatoni dombos környezetbe egy többszintes, 3200 m²-es épülettömeg úgy, hogy az óriási létesítmény ne hasson léptéktelennek a tájban. A tervezők visszafogott, neutrális külső kialakítást képzeltek el, külsejében semmiképp sem hivalkodó, sokkal inkább a beltéri funkciók felé mutató megvalósításban. Emiatt talán különösen feltűnő a homlokzaton a hőszigetelésen kívülre épített gabionfalas rendszer. A rácsszerkezet celláit az építési területen is jellemző, balatonfüredi kőbányákból származó mészkődarabokkal töltötték fel, azzal a szándékkal, hogy az épület “illeszkedése" még erősebb legyen a helyszínhez.

Az építkezés egy hagyományos, kordonos beültetésű szőlődombon kezdődött - az épületek megjelenésének kialakításában tehát az is fontos szempont volt, hogy a végeredmény valamilyen módon erre is visszautaljon. Ezért az épületegyüttes körül több helyen is fel-felbukkan a szőlő-motívum: például a Sportakadémia szállásegységének erkélyei előtti zöldfalon, ahol az ágas-bogas szőlővesszők képét idéző vadszőlőt futtattak fel a két emelet közötti huzalokra.

A Sportakadémia az uszoda nyugati oldalához kapcsolódik. A kézilabda utánpótlás-nevelő központot egy 5 m-es, utcaszerű közlekedősáv választja el az uszoda épületétől, ám egyben össze is köti azzal: ezen az oldalon mindkét épületen egymásra néző üvegfelületek teremtenek kapcsolatot a két létesítmény között. A Sportakadémia épületének tömege egyébként az uszoda nyugati oldalát, nagy üvegfelületeit le is árnyékolja, amely ezúttal segítséget jelent: enélkül az uszoda túlságosan felmelegedhetne, így tehát praktikus szempontok is érvényesülhettek a két épületrész kapcsolatában.

Egy uszoda megépítésének, majd pedig fenntartásának költségei többnyire megkívánják, hogy az a lehetőségekhez mérten minél szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtson, annak érdekében is, hogy vonzereje fenntartható maradhasson. Ezért Balatonfüreden wellness részleggel is bővítették a komplexumot, emellett pedig a nagy medence változatos kihasználására is törekedtek. Az eredeti elképzelések szerint az uszoda elsősorban lakossági szabadidős tevékenység és úszásoktatás helyszínét biztosította volna, így a tanmedencéken kívül elegendő lett volna 25 m-es úszósávok kialakítása. Azonban - részben a fentebb említett okokból - az uszoda vízilabda edzések - és mérkőzések helyszínéül is szolgál, ezért mégis az ehhez szükséges 33 m-es medenceméret került kialakításra. A vízfelület pedig egy mobil fal segítségével könnyedén megosztható, ami lehetővé teszi, hogy párhuzamosan vegyék igénybe az úszók és a vízilabda edzésen résztvevők a nagymedencét, ezen kívül a három 21 m-es, szinkronúszásra alkalmas úszósáv is használható.

Az uszoda tervezésénél és megvalósításánál annak is kiemelt figyelmet szenteltek, hogy a létesítmény bekapcsolódhasson a város már meglévő sport-és szabadidős intézményei közé. Ebben lokációja különösen nagy szerepet játszik, hiszen egyik oldalról a Balaton Szabadidő-és Konferenciaközpont határolja, míg a telek másik, patakon túli szomszédja a Balatonfüred Sportklub és Városi Sporttelep - utóbbit a patak fölött híd köti össze az uszoda és sportakadémia területének nyugati oldalával. Talán épp ezért, illetve a helyi adottságok maximális figyelembe vétele és a helyi anyagok beépítése okán mondta Varga Tamás DLA, az épületegyüttes vezető építész tervezője, hogy bár a létesítmény bárhol állhatna, igazán mégis Balatonfüredre való.

Kőrösi Boglárka