Épülettervek/Hallgatói terv

A hagyomány és a benne rejlő potenciál – Versenylovarda a somogysárdi kastélybirtokon

1/27

Tervezett helyszínrajz

?>
Tervezett helyszínrajz
?>
A helyszín eredeti tagolódás (kastély parkkal, gazdasági udvar, elválasztó sáv)
?>
Történeti úthálózat, tengelyek
?>
A tervezett lovasudvar tagolása (iskolalovarda, közösségi udvar, versenylovarda)
?>
Földszinti alaprajz
?>
Emeleti alaprajz
?>
Bírói szint alaprajz
?>
A tetőszerkezet koncepciója
?>
A-A metszet
?>
B-B metszet
?>
	C-C metszet
?>
Istállók felőli homlokzat
?>
Pályák felőli homlokzat
?>
Rövid homlokzatok
?>
Belső látvány a nézők megérkezési pontjától
?>
Nézők szintje, fedett-nyitott terasz
?>
	Büfé fogyasztótér – a történeti szalonok idézete
?>
„Bírói torony”
?>
Fedett lovaglótér
?>
Fedett lovaglótér
?>
Látvány a pályák felől
?>
Látvány az istállók felől
?>
Látvány a gesztenyesor felől
?>
Látvány a pályák felől
?>
Távlati kép
?>
Távlati kép
?>
Távlati kép
1/27

Tervezett helyszínrajz

A hagyomány  és a benne rejlő potenciál – Versenylovarda a somogysárdi kastélybirtokon
Épülettervek/Hallgatói terv

A hagyomány és a benne rejlő potenciál – Versenylovarda a somogysárdi kastélybirtokon

2020.09.20. 08:28
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Jobbik Eszter

Földrajzi hely:
Somogysárd , Magyarország

Építészek, alkotók:
Jobbik Eszter

A somogysárdi Somssich-kastélybirtokra tervezett fedett versenylovarda

Tervezés éve:
2020

Stáblista

Tervező: Jobbik Eszter

Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki kar, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék 

Konzulens: Daragó László DLA

Dosszié:

MÉD:

A somogysárdi kastélybirtok története kiépülésének kezdetétől, a XIX. század elejétől elválaszthatatlanul összefonódott a lovakkal és a lovas élettel. Először a Somssich-család folytatott itt lótenyésztést, majd az államosítás után ügetőménes települt ide, itt tenyésztették ki a magyar fakó lófajtát, de működött itt az ORFK lovasrendőr-kiképző központja is 2007-ig. Bár a rendőrségi ménes feloszlatásával a történet egyelőre félbeszakadt, Somogysárdon még élénk a lovas élet emléke a társadalom szívében... Jobbik Eszter diplomamunkája.

A somogysárdi Somssich-kastély és a hozzá tartozó uradalmi birtok épületállománya a lovas hagyományok felélesztése és továbbvitele szempontjából valódi potenciállal bír. A meglévő XIX. századi istállóállomány belső átalakításokkal a mai kor igényeinek megfelelően felújítható lenne. Az egykori szabadtéri pályák megfelelő karbantartás mellett használhatóak, és a birtokhoz tartozó földeken pedig elég hely, és kellően változatos domborzat áll rendelkezésre egy igényes lovastusa pálya létrehozására.

Egy színvonalas lovas központ létesítéséhez a fedett lovarda a hiányzó elem a területen. Így a diplomaterv célja egy korunk igényeit kielégítő lovardaépület megtervezése volt, az új funkció történeti épületegyüttesbe való belekomponálása, a kastély fénykorának (XIX. sz. közepe) történeti hagyományaiból és a lovas sportokat kiszolgáló funkcióból alkotott egységként megfogalmazva.

	C-C metszet
11/27
C-C metszet

Határvonal és tengelyek
A terület rendezése során a telek eredeti, XIX. században kialakult hármas tagolódását (kastély és park, gazdasági udvar és elválasztó sáv) megtartottam. A lovasudvart a gazdasági udvarban helyeztem el, a kastélyban szálloda és étterem működne, az elválasztó sáv a közlekedési rendszer része. Az új lovasudvart is három részre tagoltam: a nyugati oldalon „iskolalovarda", a keleti oldalon „versenylovarda", a kettő között pedig „közösségi udvar" kap helyet.

A lovardaépület elhelyezésénél a kialakult történeti viszonyok figyelembevétele és a praktikus elhelyezés volt a cél. A funkcionálisan is legideálisabb hely a XIX. századi gazdasági udvar és a birtok XX. századi történetéhez kapcsolódó kültéri pályák közötti rész. A birtokon két fő tengely alakult ki. A gesztenyesor, a díszpark eredeti déli határa, mint egykori reprezentatív tengely, most a nézők megérkezését fogja jelenteni. A gazdasági udvart rendező tengely, melynek folytatására később a vágtapályát is igazították funkcionális tengely, a tervezett állapotban a lovasok útvonala, és az új lovardaépület szimmetriatengelye. Így a lovarda egyben a „versenyek kapuját" jelenti majd a lovasoknak, hiszen mind a kültéri, mind a beltéri lovaglópályák ezen keresztül közelíthetőek meg.

	Büfé fogyasztótér – a történeti szalonok idézete
17/27
Büfé fogyasztótér – a történeti szalonok idézete

Szétválasztás és összekapcsolás
A két eltérő forgalom, a lovasok és a nézők szétválasztása, mely a versenyek biztonságos lefolytatása miatt fontos, tehát már a két külön megérkezési pontnál megjelenik, és az épületen belül a szintekre bontás segítségével folyamatosan meg is marad, ugyanakkor a nézők számára a belépés pillanatától az épület minden pontjából adott egy intenzív vizuális kapcsolat a lovakkal, a versennyel, annak zavarása nélkül.

Az épület földszintje a „lovasok szintje". Itt két eltérő méretű lovaglótér található, a díjlovas kis-, illetve nagynégyszög méreteihez igazítva. A két fedett lovaglótér között a fedett kapcsolatot az épület tengelyében lévő lovas közlekedő biztosítja, ez vezet a kültéri pályákra is. Az első emelet a „nézők szintje". Ők a földszinti megérkezés után – mely fél szinttel magasabban történik, mint a lovasok megérkezése – felmennek az első emeletre, innen közelíthető meg minden nézőtér, és a központi épületészben a büfé terei. Ez a reprezentatív tér a történeti lovardákban nézőtérként épített emeleti szalonok idézeteként is felfogható. A központi épületrészben van még egy emelet, mely „bírói szintként" működik.

Látvány a pályák felől
24/27
Látvány a pályák felől

Hagyományos és kortárs
Az egész belső teret legerőteljesebben meghatározó elem a tetőszerkezet. Ez formálja az egész épületet egy vizuális egységgé és teremti meg a kapcsolatot a történeti múlt és a funkció között. A szerkezet geometriájának alapja egy raszterháló, amit a lovas sportok metaforájaként használt díjlovas nagynégyszög szerkesztése, és a területen a birtok kiépülése során kialakult tengelyek alapján képeztem. E raszterre illesztettem a birtok történetiségét felelevenítő, a XIX. századból származó lovardák tetőszerkezeteit idéző, aláfeszített főtartókat, melyek ezzel a térbe történő kimozdítással a történeti formák kortárs átírásaként értelmeződnek újjá. Az így kialakított szerkezet alatt a lovaglóterekben felépített díjlovas négyszög nevezetes pontjai mindig a tetőszerkezet elemeinek metsződési pontjai alá esnek, így maga a funkció és a szerkezet is vizuális egységet alkot. Összességében, a tervezett lovardaépület a funkciónak, a somogysárdi birtok történeti hagyományainak és az épület szerkezeteinek szintéziseként jelenik meg.

Jobbik Eszter

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk