Közélet, hírek

A Fővárosi Építészeti Nívódíjról

2001.11.22. 13:31

Néhány információ Csorba Zoltántól

Immáron hagyomány, hogy novemberben, a főváros napjának megünneplése idején építészeti díjat is kiad a Főváros Önkormányzata. A díjazottak száma változó, idén például szokatlanul bőséges: huszonöt benevezett épületből négy lett nívódíjas, hármat pedig oklevéllel jutalmaztak.

Korábban "Az Év lakóháza" díj volt az, amit néhány év után a szakma már határozottan elismert és eredményéről többé-kevésbé a szélesebb közönség is értesült. Ennek sokáig volt budapesti külön-változata is, s díjazottjai jutottak az országos fináléba. Az évek során azonban a díj átalakult, s éppen a Fővárosnál történt a legnagyobb változás: Budapest Építészeti Nívódíja lett belőle. Szinte ugyanekkor, másféle indulással, de hasonló díj született országos szinten is: a korábbi ÉVM Nívódíj örököseként Pro Architectura díjat alapítottak (ÉVM = Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) . A Pro Architectura díjat évente öt épületnek és építészének ítélik oda, adományozója a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

Csorba Zoltán építész, a Főépítészi Iroda akkori munkatársa Schneller István főépítésszel és Eltér Istvánnal, korábbi zsűrielnökkel együtt részese volt annak a folyamatnak, amikor előbb a lakóházak mellett a középületek díjazására bővítették a lehetőségeket. Hamarosan azt tapasztalták, hogy kimondottan ipari jellegű házakat is neveznek (egyébként is nyilvánvaló, hogy a dogmatikus "funkcionalizmus" fölött már rég eljárt az idő, ezért is csodálnivaló, hogy a BME Építészmérnöki karán még mindig tartja magát a tervezési tanszékek funkció szerinti elnevezése, miközben az élet már egészen másról szól. V.M.). A díjat kiterjesztették minden olyan építményre, ami szerepet vállal az építészeti és környezetkultúra fejlődésében, tehát önmaga új értéket képvisel vagy a hagyományos értékek megőrzését segíti elő. Korlátozás mindössze a lakóházak méretében van, négy lakásos háznál kisebbet nem lehet nevezni.

Csorba Zoltánnal beszélgetve a díj kialakulásáról, elmondta, hogy mennyire örömmel tölti el a díj évről-évre növekvő presztizse. Nagy eredménynek tartja, hogy az utóbbi években már a szakma legjelesebb képviselői is rendszeresen várják a kiírás megjelenését, hogy nevezhessék alkotásaikat. Ugyanakkor a lakóházak esetében nem ért egyet a korlátozással, "az építészetet nem lehet kilóra mérni, Bramante Tempiettóját példának véve nehezen elfogadható, hogy a pályázat megszabja a nevezhető lakóházak lakásszámát."

Véleménye azért is megfontolásra méltó, mert éppen idén elmaradt "Az év lakóháza" pályázat, tehát családi házakra rangos díjat nem adnak ki. Félő, hogy ezzel tovább tart a színvonaltalan, építészetileg szinte értékelhetetlen házak piaci és egyes sajtótermékekben is megnyilvánuló "diadalmenete".

V.M.

Dr. Csorba Zoltán PhD építészmérnök, tanszékvezető - Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kara, Településmérnöki és Építészeti Tanszék. Városépítészet terén szerzett doktori címet város-információs rendszer témában, majd PhD fokozatot a Főváros rehabilitációs problémáiról írott értekezésével (Budapesti városmegújulás - a lakóépület-vagyon rehabilitációja, Új Magyar Építőművészet, 1998/6, 46. oldal).

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk