Velence ismert és ismeretlen hídjai

A kis hidak egyik jellemző példája a Ponte dei SS Apostoli. Hagyományos építőanyaguk a kiváló minőségű isztriai mészkő, amelynek lapjait a kövek furataiba öntött fém csapok is rögzítik egymáshoz.

A hagyományos kő mellett olyan unikális hídépítő-anyagok használatára is bőségesen akad példa a városban, mint az öntöttvas.

A Rio della Misericordia csatorna vashídjának legfontosabb adata a korlátjáról is leolvasható. Korrózióvédelme -néhány másik acélhíddal szemben- kiváló állapotú.

A legtöbb régi, és néhány modern híd alapanyaga a fa. Utóbbiak közül számos nagyobb, már modern felépítésű híd található Cannaregio városrész viszonylag új, északi részén.

A hazánkban is gyakori téglaboltozatok főként Velence régi hídjainál voltak elterjedtek. A Ponte dei Tre Archi, azaz hárimívű híd (balra) az egyik legöregebb, mintegy 520 éves képviselőjük; a Cannaregio-csatornát hosszának felénél keresztezi.

A három nyílású téglaboltozat klasszikus velencei hídtípus, amiből évszázadokkal ezelőtt még tucatnyi állt, többek közt a Canal Grande fölött is. Mai formáját a magas mellvédfallal az 1970-es évekre nyerte el.

A kőhidak közt alighanem a legismertebb a 432 éves Rialto híd, a Canal Grande mai négy hídjának egyike.

A 28 méteres nyílású, és tekintélyes szélességű kőboltozat ezernyi vörösfenyő cölöpön nyugszik, amelyek természetesen ne csak a kőhíd hatalmas tömegét tartják, de a boltív tengelyében ébredő, hasonló nagyságú vízszintes erővektornak is ellentartanak.

A híd közepén végigfutó járdát kétoldalt elegáns üzletsor egészíti ki.

Velence évszázados fejlettségét jól mutatja, hogy a híd építését megelőző 16. századi tervpályázatokról is pontos adatok maradtak fent. Az első, a század elején épült kőhíd alig tíz év után összedőlt, a mai szerkezet Andrea da Ponte tervei alapján épült.

A városközpont számtalan kisebb hídja szolgálja a paloták bejáratának elérését. A legtöbb kis híd mellvédek, sőt korlátok nélkül épült, az egyszerű szerkezeten a köveket összekapcsoló fém betétek is jól láthatók.

A modern idők egyik legfőbb feladata az állagmegóvás mellett az akadálymentesítés. Ennek leggyakoribb használói sokszor nemcsak a mozgáskorlátozottak, de az árut a hajókról a házakba kerekes kézikocsikon szállítók is.

A város talán legfontosabb gyalogos tengelye A Canale di San Marco mentén futó sétány, amelynek hídjai már valódi akadálymentesítést kaptak.

Az ideiglenes szerkezet nemcsak a városvezetés tanácstalanságát jelzi, de határozottan el is különül az évszázados műemléktől. Az elmúlt években egyre több hasonló rámpát cserélnek le hasonló, nagyon egyszerű, de már állandó szerkezetre.

A hasonló rámpák teszik lehetővé, hogy a mozgásukban korlátozott látogatók is elérhessék a Szent Márk teret, vagy láthassák a Ponte della Paglia hídról a szomszédos Sóhajok hídját.

A nyolc méteres nyílású, lapos kőboltozat a Dózse palotát köti össze az egykori börtönnel; a legendák szerint neve onnan ered, hogy hallani lehetett a rajta átkísért elítéltek sóhajait.

A 40 méteres nyílású Ponte degli Scalzi olyan mértékben feszegeti a kő, mint tartószerkezet határait, ahogy kevés építmény a világon. A valószínűtlenül karcsú híd hagyományos isztriai kőből, de már a modern időkben, 1934-ben épült.

Közel egy évszázad telt el a modern építészet történetében, mire 2006-ban a város végül szakított a historizáló építményekkel, és a legújabb hidat kortárs megjelenéssel építette.

A Ponte della Costituzione a híres Santiago Calatrava tervei szerint épült. Különlegessége az extravagáns díszkivilágítása és a részben üvegből készült padlózat - főleg utóbbi miatt, számos elcsúszásos baleset okán került többször is a hírekbe.

A különleges acélszerkezet 94 méteres nyílásával a városközpont messze legnagyobb fesztávú hídszerkezete. Hasonló, új híd építése egyelőre nincs napirenden, de a város egyre növekvő gyalogosforgalma még változtathat ezen.