Helyek/Tájépítészet

Valami élő, valami zöld, valami természetes. Megjelent a Belvárosi növényvilág!

1/6

Fotó: Danyi Balázs

Hirdetés
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
1/6

Fotó: Danyi Balázs

Valami élő, valami zöld, valami természetes. Megjelent a Belvárosi növényvilág!
Helyek/Tájépítészet

Valami élő, valami zöld, valami természetes. Megjelent a Belvárosi növényvilág!

2019.12.18. 17:04

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Dányádi Sára

Milyen kultúrtörténeti okai lehetnek az egyes növények népszerűségének? A Belvárosi növényvilág című könyv kultúrtörténeti növényhatározó, mely segít megismerni a minket körülvevő környezet mélyebb rétegeit. Dányádi Sára építész, tervezőgrafikus szerzővel beszélgettünk a könyvről. 

A Belvárosi növényvilágot tekinthetjük egyfajta kulturális növényhatározónak is. A könyv a városokban, speciális élőhelyeken található növények áttekintő összegyűjtésével és grafikailag letisztult ábrázolásával mutat rá arra, hogyan hatja át életünket a növények gazdag világa. Hogyan született a zsebkönyv ötlete? A munkád kapcsolódik a növényvilághoz?

Dányádi Sára: Városi sétáim során merült fel bennem, hogy milyen jól jönne egy olyan növényhatározó, amiben rögtön meg lehet nézni, miket is láttam, ahogy gyerekkorom erdei sétáinál. A város ma már az ember természetes élőhelye, számomra érdekes azzal a speciális flórájával foglalkozni, amit mesterségesen alakít ki maga körül. Ha már tudatos környezetalakításról van szó, fontosnak tartottam, hogy milyen kultúrtörténeti okai lehetnek az egyes növények népszerűségének, melyek a divaton túl szerepet játszanak a kiválasztásuknál. Ezekből a gondolatokból született meg egy olyan könyv terve, ami formájában egy növényhatározóra hasonlít, de a leírásokban a hozzájuk fűződő hiedelmeken, hagyományokon van a hangsúly. A munkám – építész, tervezőgrafikus és anya vagyok – nem kapcsolódik szorosan a növényvilághoz, de az épített környezethez igen.

Fotó: Danyi Balázs
5/6
Fotó: Danyi Balázs

Hogyan gondolkodik ma egy kozmopolita a dísznövényekről és honnan jutottunk el idáig?

D.S.: A dísznövényválasztás egy városi ember számára leginkább divat kérdése. Ma a nagylevelű pálmák és a hamvas színű pozsgások közkedveltek, míg volt, amikor az izgalmas formájú virágot hozó növények voltak a menők. Az biztos, hogy az ünnepek kivételével ma csak az esztétika számít, míg régebben egy-egy növénynek jelentése, üzenete is volt. Az ókorban született virágnyelv az idők során jócskán átalakult és mára kikopott a köztudatból. Egykor varázserőt tulajdonítottak egy-egy növénynek és azért ültették a házuk köré, hogy távol tartsa a rossz szellemeket, vagy betegség esetén kéznél legyen az orvosság. A tudomány fejlődésével párhuzamosan ezek a hiedelmek elkoptak, és a növények díszítő értéke lett a választás fő szempontja. Jó példa erre a levendula és a rozmaring. A levendula ma nagyon népszerű, mindenki jól ismeri a lila virágát, miközben a rozmaring leginkább fűszerként él a köztudatban, holott a népi gyógyászatban sokkal nagyobb jelentőséggel bír a mutatós levendulánál. Pár évszázaddal ezelőtt még ez volt a fontos, hiszen számos nép hagyományaiban, legendáiban jut szerep a rozmaringnak, míg a levendulát leginkább csak ruhák illatosítására használták.

Miként képzeljük el az „anyaggyűjtést"?

D.S.: A városban látott növények meghatározásában a kertészmérnök végzettségű édesanyám segített, aki napi szinten foglalkozik dísznövényekkel, parkrendezéssel. A kiválasztott növények kultúrtörténetének bemutatásához pedig sokat könyvtáraztam.

Fotó: Danyi Balázs
6/6
Fotó: Danyi Balázs

A könyv csupán az esztétikai funkcióval bíró növényekkel foglalkozik vagy belevetted azokat a - sokszor gazként definiált - növényeket is, melyek a lebetonozott burkolatokból törnek elő? 

D.S.: Az volt az alapvetésem, hogy a legszélsőségesebb helyzetben lévő, tárgyként kezelt növényekkel foglalkozzon a könyv. Ezt tükrözi a növények tudománytalan csoportosítása is: dézsafák, terasznövények, vályúvirágok, kandelábervirágok és járdanövények szerepelnek a könyvben. Ezek közül az első négy csoportba dísznövények, az utolsóba "gazok" tartoznak. Az a közös bennük, hogy intenzív emberi beavatkozás nélkül nem tudnának életben maradni a belvárosban, hisz a földtől elszakítottan élnek, vagy a járdanövények esetében a belváros elvadulása esetén más növényfajok szorítanák ki őket.

Ha nagyobb perspektívában nézzük, akkor Budapest virágos városnak mondható?

D.S.: Erre kevésbé látok rá, de a személyes benyomásom az, hogy valahol a középmezőnyben lehetünk. Az mindenesetre biztos, hogy egyre jellemzőbb, hogy a főváros köztereit ma már nem csupán közlekedésre használjuk, emiatt egyre jobban díszítjük is azokat – sokszor növényekkel is.


Pleskovics Viola

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk