Nézőpontok/Vélemény

Oszlopok, térvázak és tartályok világa – Tíz különleges hazai víztorony

1/21

A debreceni Dobozi lakótelepen 1963-ra készült el az ország egyik legnagyobb kapacitású víztornya. Két medencéjében összesen 3000 köbméter vizet fogadhat be.

A 12 lábon álló, 44 méter magas torony vasbeton szerkezetének építéséhez egyaránt használták a hagyományos, egyedileg ácsolt zsaluzást, csúszózsalut, és előregyártott elemeket is.

A környéken lakók számára csak ufóként ismert torony a sűrű beépítés miatt kevés helyről látszik teljes egészében.

Debrecen másik, szintén közismert víztornya a Nagyerdőben épült, 1913-ban. 2015-ben újították fel és bővítették Győrffy Zoltán és Novák Róbert tervei szerint. Ma a város egyik legnépszerűbb találkozóhelye.

Orosháza-Gyopárosfürdő kiváló gyógyvizei köré a 20. század elején épült fürdő, amelynek ivóvízellátását a Szél István tervezte tégla víztorony segítette. A 2003-as felújítása óta víztartálya helyén kilátó üzemel.

A Tata fölötti Kálvária-dombon 1967-ben épült új, ötszáz köbméteres víztorony, amely a nála bő hatszáz évvel régebbi Kálvária-kápolnával osztozik a panorámás dombtetőn.

A város vízellátásához az Öreg-tó szintje felett hatvan méteres magasságban kellett elhelyezni a víztartályt, amelyhez a Kálvária-domb maga 37 métert tesz hozzá. Csapó Imre építész egyedi formával és elegáns téglaburkolattal oldotta fel az építmény tömegé

Szombathely központjában 1929-re épült meg az akkor már megszokottnak számító vasbeton víztorony, Sárkány István építész és Enyedi Béla statikus tervei alapján.

A frekventált helyen álló épület 1978-tól bő fél évszázadon állt funkció nélkül, mire 2020-ban megnyithatott a nagyközönség előtt, immár kávézó és kilátó funkcióval.

A torony tetejébe vezető hosszú csigalépcsőből az eredeti víztárózó teret is bejárhatják a látogatók. A sík falak mentén földöntúli visszhangok terjednek.

A torony tetején kialakított kilátóból, mintegy ötven méter magasból nyílik körpanoráma Szombathely városára.

A víztornyok kapcsán érdemes megemlékezni a Harsányi Szabolcs által 1956-ban tervezett, sorozatgyártott típusról, amely 50 és 250 köbméter közti változataiból hazánkban több mint 150 épült, és exportra is gyártották.

A típustervek szerint épülő tornyok látványos példája a karéjos víztoronycsalád, amelynek tagjai 50 és 500 köbméter közt, négyféle térfogattal épülhettek, miközben a pilléreik elrendezése azonos méret mellett is variálható volt.

A karéjos toronycsalád unikális képviselője a mindszenti víztorony, amelynek tervezője, a szegeden tanult Bakonyi Tibor, a szecessziós építészet rajongója volt. A szerkezet szinte minden irányból más geometriát mutat.

Teljesen egyedi építmény Oroszlány városának 2000 köbméteres, forgási hiperboloid alakú víztornya, amelyet az 1960-as években terjedő előregyártással szemben, még helyben ácsolt zsaluzattal építettek.

A pécsi Fehérhegyen 1926-ban építtetett víztornyot az Első Dunagőzhajózási Társaság, a közelben épült lakótelep vízellátásának biztosítására. A 300 köbméteres tározó a városrész későbbi bővülését is megérte, és mai napig üzemel.

A vasbeton vázszerkezetet 1991-ben alaposan felújították, tíz évvel később pedig díszkivilágítást is kapott.

A közelmúltban felújított, szabadkígyósi Wenckheim-kastély 143 éves, pompás látképe elsőre nem tűnik a sorozatba illőnek, pedig a fotó bal-középső részén egy víztornyot rejtett el a tervező, Ybl Miklós.

A torony belsejében még a felújítás 2020 őszi állapotában volt kiválóan megfigyelhető a modern víztornyokra jellemző, két, eredeti vastartály. Hasonló megoldás a pár évvel később épült Nádasdladányi kastélyban is helyet kapott.

Az előzőeknél is régebbi a fertődi Eszterházy-kastély mellett álló víztorony. Helyén már a 18. század elején is állt hasonló építmény a szökőkutak víznyomásának biztosítására. A mai torony száz évvel később épült.

A kastélyt megidéző kialakítású, hatvan köbméteres víztartályú torony az 1970-es évek végéig látta el funkcióját, jelenleg hasznosításra vár.

?>
A debreceni Dobozi lakótelepen 1963-ra készült el az ország egyik legnagyobb kapacitású víztornya. Két medencéjében összesen 3000 köbméter vizet fogadhat be.
?>
A 12 lábon álló, 44 méter magas torony vasbeton szerkezetének építéséhez egyaránt használták a hagyományos, egyedileg ácsolt zsaluzást, csúszózsalut, és előregyártott elemeket is.
?>
A környéken lakók számára csak ufóként ismert torony a sűrű beépítés miatt kevés helyről látszik teljes egészében.
?>
Debrecen másik, szintén közismert víztornya a Nagyerdőben épült, 1913-ban. 2015-ben újították fel és bővítették Győrffy Zoltán és Novák Róbert tervei szerint. Ma a város egyik legnépszerűbb találkozóhelye.
?>
Orosháza-Gyopárosfürdő kiváló gyógyvizei köré a 20. század elején épült fürdő, amelynek ivóvízellátását a Szél István tervezte tégla víztorony segítette. A 2003-as felújítása óta víztartálya helyén kilátó üzemel.
?>
A Tata fölötti Kálvária-dombon 1967-ben épült új, ötszáz köbméteres víztorony, amely a nála bő hatszáz évvel régebbi Kálvária-kápolnával osztozik a panorámás dombtetőn.
?>
A város vízellátásához az Öreg-tó szintje felett hatvan méteres magasságban kellett elhelyezni a víztartályt, amelyhez a Kálvária-domb maga 37 métert tesz hozzá. Csapó Imre építész egyedi formával és elegáns téglaburkolattal oldotta fel az építmény tömegé
?>
Szombathely központjában 1929-re épült meg az akkor már megszokottnak számító vasbeton víztorony, Sárkány István építész és Enyedi Béla statikus tervei alapján.
?>
A frekventált helyen álló épület 1978-tól bő fél évszázadon állt funkció nélkül, mire 2020-ban megnyithatott a nagyközönség előtt, immár kávézó és kilátó funkcióval.
?>
A torony tetejébe vezető hosszú csigalépcsőből az eredeti víztárózó teret is bejárhatják a látogatók. A sík falak mentén földöntúli visszhangok terjednek.
?>
A torony tetején kialakított kilátóból, mintegy ötven méter magasból nyílik körpanoráma Szombathely városára.
?>
A víztornyok kapcsán érdemes megemlékezni a Harsányi Szabolcs által 1956-ban tervezett, sorozatgyártott típusról, amely 50 és 250 köbméter közti változataiból hazánkban több mint 150 épült, és exportra is gyártották.
?>
A típustervek szerint épülő tornyok látványos példája a karéjos víztoronycsalád, amelynek tagjai 50 és 500 köbméter közt, négyféle térfogattal épülhettek, miközben a pilléreik elrendezése azonos méret mellett is variálható volt.
?>
A karéjos toronycsalád unikális képviselője a mindszenti víztorony, amelynek tervezője, a szegeden tanult Bakonyi Tibor, a szecessziós építészet rajongója volt. A szerkezet szinte minden irányból más geometriát mutat.
?>
Teljesen egyedi építmény Oroszlány városának 2000 köbméteres, forgási hiperboloid alakú víztornya, amelyet az 1960-as években terjedő előregyártással szemben, még helyben ácsolt zsaluzattal építettek.
?>
A pécsi Fehérhegyen 1926-ban építtetett víztornyot az Első Dunagőzhajózási Társaság, a közelben épült lakótelep vízellátásának biztosítására. A 300 köbméteres tározó a városrész későbbi bővülését is megérte, és mai napig üzemel.
?>
A vasbeton vázszerkezetet 1991-ben alaposan felújították, tíz évvel később pedig díszkivilágítást is kapott.
?>
A közelmúltban felújított, szabadkígyósi Wenckheim-kastély 143 éves, pompás látképe elsőre nem tűnik a sorozatba illőnek, pedig a fotó bal-középső részén egy víztornyot rejtett el a tervező, Ybl Miklós.
?>
A torony belsejében még a felújítás 2020 őszi állapotában volt kiválóan megfigyelhető a modern víztornyokra jellemző, két, eredeti vastartály. Hasonló megoldás a pár évvel később épült Nádasdladányi kastélyban is helyet kapott.
?>
Az előzőeknél is régebbi a fertődi Eszterházy-kastély mellett álló víztorony. Helyén már a 18. század elején is állt hasonló építmény a szökőkutak víznyomásának biztosítására. A mai torony száz évvel később épült.
?>
A kastélyt megidéző kialakítású, hatvan köbméteres víztartályú torony az 1970-es évek végéig látta el funkcióját, jelenleg hasznosításra vár.
1/21

A debreceni Dobozi lakótelepen 1963-ra készült el az ország egyik legnagyobb kapacitású víztornya. Két medencéjében összesen 3000 köbméter vizet fogadhat be.

A 12 lábon álló, 44 méter magas torony vasbeton szerkezetének építéséhez egyaránt használták a hagyományos, egyedileg ácsolt zsaluzást, csúszózsalut, és előregyártott elemeket is.

A környéken lakók számára csak ufóként ismert torony a sűrű beépítés miatt kevés helyről látszik teljes egészében.

Debrecen másik, szintén közismert víztornya a Nagyerdőben épült, 1913-ban. 2015-ben újították fel és bővítették Győrffy Zoltán és Novák Róbert tervei szerint. Ma a város egyik legnépszerűbb találkozóhelye.

Orosháza-Gyopárosfürdő kiváló gyógyvizei köré a 20. század elején épült fürdő, amelynek ivóvízellátását a Szél István tervezte tégla víztorony segítette. A 2003-as felújítása óta víztartálya helyén kilátó üzemel.

A Tata fölötti Kálvária-dombon 1967-ben épült új, ötszáz köbméteres víztorony, amely a nála bő hatszáz évvel régebbi Kálvária-kápolnával osztozik a panorámás dombtetőn.

A város vízellátásához az Öreg-tó szintje felett hatvan méteres magasságban kellett elhelyezni a víztartályt, amelyhez a Kálvária-domb maga 37 métert tesz hozzá. Csapó Imre építész egyedi formával és elegáns téglaburkolattal oldotta fel az építmény tömegé

Szombathely központjában 1929-re épült meg az akkor már megszokottnak számító vasbeton víztorony, Sárkány István építész és Enyedi Béla statikus tervei alapján.

A frekventált helyen álló épület 1978-tól bő fél évszázadon állt funkció nélkül, mire 2020-ban megnyithatott a nagyközönség előtt, immár kávézó és kilátó funkcióval.

A torony tetejébe vezető hosszú csigalépcsőből az eredeti víztárózó teret is bejárhatják a látogatók. A sík falak mentén földöntúli visszhangok terjednek.

A torony tetején kialakított kilátóból, mintegy ötven méter magasból nyílik körpanoráma Szombathely városára.

A víztornyok kapcsán érdemes megemlékezni a Harsányi Szabolcs által 1956-ban tervezett, sorozatgyártott típusról, amely 50 és 250 köbméter közti változataiból hazánkban több mint 150 épült, és exportra is gyártották.

A típustervek szerint épülő tornyok látványos példája a karéjos víztoronycsalád, amelynek tagjai 50 és 500 köbméter közt, négyféle térfogattal épülhettek, miközben a pilléreik elrendezése azonos méret mellett is variálható volt.

A karéjos toronycsalád unikális képviselője a mindszenti víztorony, amelynek tervezője, a szegeden tanult Bakonyi Tibor, a szecessziós építészet rajongója volt. A szerkezet szinte minden irányból más geometriát mutat.

Teljesen egyedi építmény Oroszlány városának 2000 köbméteres, forgási hiperboloid alakú víztornya, amelyet az 1960-as években terjedő előregyártással szemben, még helyben ácsolt zsaluzattal építettek.

A pécsi Fehérhegyen 1926-ban építtetett víztornyot az Első Dunagőzhajózási Társaság, a közelben épült lakótelep vízellátásának biztosítására. A 300 köbméteres tározó a városrész későbbi bővülését is megérte, és mai napig üzemel.

A vasbeton vázszerkezetet 1991-ben alaposan felújították, tíz évvel később pedig díszkivilágítást is kapott.

A közelmúltban felújított, szabadkígyósi Wenckheim-kastély 143 éves, pompás látképe elsőre nem tűnik a sorozatba illőnek, pedig a fotó bal-középső részén egy víztornyot rejtett el a tervező, Ybl Miklós.

A torony belsejében még a felújítás 2020 őszi állapotában volt kiválóan megfigyelhető a modern víztornyokra jellemző, két, eredeti vastartály. Hasonló megoldás a pár évvel később épült Nádasdladányi kastélyban is helyet kapott.

Az előzőeknél is régebbi a fertődi Eszterházy-kastély mellett álló víztorony. Helyén már a 18. század elején is állt hasonló építmény a szökőkutak víznyomásának biztosítására. A mai torony száz évvel később épült.

A kastélyt megidéző kialakítású, hatvan köbméteres víztartályú torony az 1970-es évek végéig látta el funkcióját, jelenleg hasznosításra vár.

Nézőpontok/Vélemény

Oszlopok, térvázak és tartályok világa – Tíz különleges hazai víztorony

2022.08.20. 11:27
1/21

A debreceni Dobozi lakótelepen 1963-ra készült el az ország egyik legnagyobb kapacitású víztornya. Két medencéjében összesen 3000 köbméter vizet fogadhat be.

A 12 lábon álló, 44 méter magas torony vasbeton szerkezetének építéséhez egyaránt használták a hagyományos, egyedileg ácsolt zsaluzást, csúszózsalut, és előregyártott elemeket is.

A környéken lakók számára csak ufóként ismert torony a sűrű beépítés miatt kevés helyről látszik teljes egészében.

Debrecen másik, szintén közismert víztornya a Nagyerdőben épült, 1913-ban. 2015-ben újították fel és bővítették Győrffy Zoltán és Novák Róbert tervei szerint. Ma a város egyik legnépszerűbb találkozóhelye.

Orosháza-Gyopárosfürdő kiváló gyógyvizei köré a 20. század elején épült fürdő, amelynek ivóvízellátását a Szél István tervezte tégla víztorony segítette. A 2003-as felújítása óta víztartálya helyén kilátó üzemel.

A Tata fölötti Kálvária-dombon 1967-ben épült új, ötszáz köbméteres víztorony, amely a nála bő hatszáz évvel régebbi Kálvária-kápolnával osztozik a panorámás dombtetőn.

A város vízellátásához az Öreg-tó szintje felett hatvan méteres magasságban kellett elhelyezni a víztartályt, amelyhez a Kálvária-domb maga 37 métert tesz hozzá. Csapó Imre építész egyedi formával és elegáns téglaburkolattal oldotta fel az építmény tömegé

Szombathely központjában 1929-re épült meg az akkor már megszokottnak számító vasbeton víztorony, Sárkány István építész és Enyedi Béla statikus tervei alapján.

A frekventált helyen álló épület 1978-tól bő fél évszázadon állt funkció nélkül, mire 2020-ban megnyithatott a nagyközönség előtt, immár kávézó és kilátó funkcióval.

A torony tetejébe vezető hosszú csigalépcsőből az eredeti víztárózó teret is bejárhatják a látogatók. A sík falak mentén földöntúli visszhangok terjednek.

A torony tetején kialakított kilátóból, mintegy ötven méter magasból nyílik körpanoráma Szombathely városára.

A víztornyok kapcsán érdemes megemlékezni a Harsányi Szabolcs által 1956-ban tervezett, sorozatgyártott típusról, amely 50 és 250 köbméter közti változataiból hazánkban több mint 150 épült, és exportra is gyártották.

A típustervek szerint épülő tornyok látványos példája a karéjos víztoronycsalád, amelynek tagjai 50 és 500 köbméter közt, négyféle térfogattal épülhettek, miközben a pilléreik elrendezése azonos méret mellett is variálható volt.

A karéjos toronycsalád unikális képviselője a mindszenti víztorony, amelynek tervezője, a szegeden tanult Bakonyi Tibor, a szecessziós építészet rajongója volt. A szerkezet szinte minden irányból más geometriát mutat.

Teljesen egyedi építmény Oroszlány városának 2000 köbméteres, forgási hiperboloid alakú víztornya, amelyet az 1960-as években terjedő előregyártással szemben, még helyben ácsolt zsaluzattal építettek.

A pécsi Fehérhegyen 1926-ban építtetett víztornyot az Első Dunagőzhajózási Társaság, a közelben épült lakótelep vízellátásának biztosítására. A 300 köbméteres tározó a városrész későbbi bővülését is megérte, és mai napig üzemel.

A vasbeton vázszerkezetet 1991-ben alaposan felújították, tíz évvel később pedig díszkivilágítást is kapott.

A közelmúltban felújított, szabadkígyósi Wenckheim-kastély 143 éves, pompás látképe elsőre nem tűnik a sorozatba illőnek, pedig a fotó bal-középső részén egy víztornyot rejtett el a tervező, Ybl Miklós.

A torony belsejében még a felújítás 2020 őszi állapotában volt kiválóan megfigyelhető a modern víztornyokra jellemző, két, eredeti vastartály. Hasonló megoldás a pár évvel később épült Nádasdladányi kastélyban is helyet kapott.

Az előzőeknél is régebbi a fertődi Eszterházy-kastély mellett álló víztorony. Helyén már a 18. század elején is állt hasonló építmény a szökőkutak víznyomásának biztosítására. A mai torony száz évvel később épült.

A kastélyt megidéző kialakítású, hatvan köbméteres víztartályú torony az 1970-es évek végéig látta el funkcióját, jelenleg hasznosításra vár.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.