/ 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1.
Emberek/Portré

Tarnai István emlékére – Sipos György írása

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Tarnai István emlékére – Sipos György írása
Emberek/Portré

Tarnai István emlékére – Sipos György írása

2023.11.22. 10:41

2023. október 29-én elhunyt Tarnai István. Az Ybl díjas és Csonka Pál érmes okleveles építészmérnökről kollégája, Sipos György, valamint a Csongrád-Csanád Vármegyei Építész Kamara emlékezik meg.

Tarnai István emlékére

Végzés után 1975-ben kerültem a Szegedi Tervező Vállalathoz, egyetemi korrektorom, Kévés Gyurka ajánlására Bocskai (Bachesz) János építészhez, aki akkor jórészt a panelos lakótelepekre szánt kommunális épületek tervezésével foglalkozott. Levitt a vállalat főmérnökéhez, bemutatott Borvendég Bélának (Béninek), aki a Kévés által gardírozott iskola-komplex terv nyomán a Bocskai János melletti rajzasztalt jelölte ki a 2-es irodában.

A Szeged városközpontjában működő állami fenntartású intézmény több, magasépítési – városrendezési irodából tevődött össze, amelyek közül a 2. számú Iroda fő feladata az egyedi épületek tervezése volt. A Klauzál térre néző II. emeleti építész műteremben, mi fiatalok együtt dolgozhattunk az akkorra már hírnevet szerzett idősebb munkatársakkal, így többek között a Tarnai fivérekkel: Lászlóval és Istvánnal, akikkel – makóiságunk révén - hamar összebarátkoztunk.

Pisti (akit a vállalatnál Laci ikertestvérével együtt mindannyian Pistinek szólítottunk) közvetlenül mögöttem ült, így a rajzasztalon futó munkáiba bármikor belepillanthattam. Akkor már több nagyléptékű munkával a háta mögött – pl. az 1960-as évek végén kifutott Szegedi Biológiai Kutatóközpont, (ahol pályakezdőként Karikó Katalin is dolgozott a ’80-as évek elején), éppen a Szegedi Tudományegyetem Dóm téri oktatási épülete volt az asztalon.

Közelről megfigyelhettem nagyon fegyelmezett alkotó módszerét, amely az első diszpozíción túljutva, rögtön térbeli kubusok gyors szerkesztésével folytatódott, körzővel – vonalzóval, a rá nagyon jellemző két enyészpontos, „suszterléptékes" perspektívával.

A Dóm tér déli oldalán a Rerich Béla-féle tömböt lezáró klinikai átkötő sétány és a szomszédos háromemeletes eklektikus lakóépület övezte saroktelek beépítése többféle lehetőséget rejtett magában, kézenfekvőnek látszott a Dóm téri téglaarchitektúra folytatása. Azonban a sorjázó tömegvázlatok nyomán Pisti hamar meggyőződött arról, hogy az új épület tömegével a zártsorúan csatlakozó, magastetős eklektikus palotához kell, hogy igazodjon. Az épületben helyet kapó földszinti és emeleti reprezentatív terek, előadók nagy felnyitása, valamint a fölső szintekre kerülő labor és szemináriumi helyiségek, modul szerint sorolt ablakai a téglaarchitektúra alkalmazását nehézkessé tették, így figyelme – legfőképpen a tartósság érdekében – hamar a kor technikai színvonalát kifejező, előregyártott homlokzati panelek alkalmazása felé irányult. Ugyancsak sokféle osztásrend kipróbálását követően jutott a belső funkciót leginkább kifejező végleges megoldásra. A Dóm téri együtteshez való illeszkedés érdekében a jórészt tömör oldalhomlokzatra terrakotta színű, égetett kerámia burkolat került. A tervek szerint megvalósult épületéért megérdemelten kapta meg az Ybl-díjat 1980-ban.

Amig a tervező vállalat a Klauzál téren működött, Pistivel mindvégig egy szobában, ugyanazon a helyen dolgoztunk, így tanúja lehettem sok más, pl.: a Ligetfürdő, a Dugonics téri egyetem előtti szökőkút, vagy a gyálaréti, egyszerűen szép, és jóarányú nádtetös nyaralójuk tervei megvalósulásának is.

Rácsodálkozhattam a hazai modern építészet mindkét ikonikus alkotására: az ötvenes évekbeli Dugonics téri hiperbolikus - paraboloid villamosváróra és az 1970-ben tervezett Tátra téri Templomra.

Pisti köztudottan egészségesen élt, nem dohányzott, nem ivott, az 1 liter tej napi fejadagja, egész életét végigkísérhette.

Akkor már Újszegeden dolgoztunk a Béni/Vesi kezei közül kikerült új Délterv Székházban, ahol a nagyteres irodákat reprezentatív aulatér fogja össze. Az irodák előtereiben kialakított teakonyhák elsősorban a munkatereket mentesítették a dohányfüsttől, másfelől teret adtak a munkaközi eszmecseréknek, lazulásnak...

Egy alkalommal, a vállalat egyik rendkívüli jó képességű szerkesztője, Bertalan Sanyi közvetlen munkatársa, Borsányi Jenőné (Borsika) a teakonyha mellett állva kávézott és dohányzott, amikor az éppen arra járó Pisti odalépett hozzá, és megszólította:

„ Tudja Borsika, hogy minden szál cigarettával egy-egy szöget ver a koporsójába!?
Tudom, de tudja Pisti, hogy mi a különbség kettőnk között? Az, hogy Ön egészségesen, én meg betegen fogok meghalni…."     

Pisti hivatását magas hőfokon gyakorolta, jóllehet többször kapott felkérést a vállalattól szakmai – politikai vezetői feladatok ellátására, amelyekre azonban soha nem vállalkozott, mert hivatása mindennél fontosabb volt számára.

A szakmai közéletben azonban szívesen vállalt szerepet. Elsők között vett részt az építész kamarai egyesület megszervezésében, majd 1996-ban, az új kamarai törvény nyomán megalapított Csongrád Megyei Építész Kamara elnökévé választották, amelynek tisztségét egészen 2012-ig ellátta.

Színes egyénisége, hivatása / munkatársai iránti elkötelezettsége révén méltán vívta ki  a kollégái és a tágabb közösség tiszteletét,  nagyrabecsülését.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy ide rendelt, és Pistinek munkatársa lehettem.

Emberi tartása, fegyelmezettsége, elhivatottsága: IRÁNYTŰ mindannyiunk számára!

Emlékét híven megőrizzük, nyugodjék békében.

Szeged, 2023. 11. 06.  Sipos György

 

Tarnai Istvántól a Csongrád-Csanád Vármegyei Építész Kamara nevében Schulz Péter elnök búcsúzik: 

Tarnai István, a Csongrád Megyei Építész Kamara egykori elnöke, magas kort megélve a napokban eltávozott közülünk. 1996-tól 2012-ig töltötte ezt a tisztséget, mint az első elnökünk. A választások során méltó kihívója nem akadt, így a megtisztelő feladatot a végén már becsületből látta el.

Mosolya végig kísérte az elnökségi üléseket. Ennek emléke nem múlik el soha. Megnyugtató jelenléte, elegáns joviális úri tartása, keretet adott a szakmai megbeszéléseknek. Sokszor tűzdelte meg mondandóját latin kifejezésekkel, hiszen abban a korban nőtt fel, amikor ez még elengedhetetlen része volt a műveltségnek.

Az elnöki szék hátrahagyása után sajnos, a kamarai munkát már nem kísérte figyelmével, nem keresett bennünket. Ebben bizonyára kora és egészségi állapota is jelentősen befolyásolta.

Kedves Elnök Úr!

Emlékedet őrizve búcsúzunk Tőled, a Csongrád-Csanád Vármegyei Építész Kamara nevében.

Schulcz Péter elnök
2023. 11. 11.

 

A Szeged várostörténeti és kulturális folyóiratban olvasható egy beszélgetés a 90 éves Tarnai Istvánnal, amit Olvasóink figyelmébe ajánlunk. Itt érhető el.  

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.