| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Tájkép szezon után: a telepszerű építés átalakuló mintázatai – Lottótelep Almádiban

1/37

Polónyi Károly korai vázlata a lottótelepek kialakításához. A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 156.

Polónyi Károly korai vázlata a lottótelepek kialakításához. A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 156.

A lottótelep épületegységeinek modellje. A jobboldali szekció homlokzati fala eltávolítva a belső tér ábrázolásához. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Épít

A lottótelep telepítési sémája és alaprajzi vázlata. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Épít

A lottótelep elvi sémája: metszet és beépítési modell. A modell még nem az almádi helyszínre készült, csak elvi javaslat a későbbinél lazább telepítéssel. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejl

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Balatonalmádira / Fotó: Wettstein Domonkos

?>
Polónyi Károly korai vázlata a lottótelepek kialakításához. A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 156.
?>
Polónyi Károly korai vázlata a lottótelepek kialakításához. A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 156.
?>
A lottótelep épületegységeinek modellje. A jobboldali szekció homlokzati fala eltávolítva a belső tér ábrázolásához. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Épít
?>
A lottótelep telepítési sémája és alaprajzi vázlata. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Épít
?>
A lottótelep elvi sémája: metszet és beépítési modell. A modell még nem az almádi helyszínre készült, csak elvi javaslat a későbbinél lazább telepítéssel. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejl
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Kilátás Balatonalmádira / Fotó: Wettstein Domonkos
1/37

Polónyi Károly korai vázlata a lottótelepek kialakításához. A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 156.

Polónyi Károly korai vázlata a lottótelepek kialakításához. A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 156.

A lottótelep épületegységeinek modellje. A jobboldali szekció homlokzati fala eltávolítva a belső tér ábrázolásához. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Épít

A lottótelep telepítési sémája és alaprajzi vázlata. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Épít

A lottótelep elvi sémája: metszet és beépítési modell. A modell még nem az almádi helyszínre készült, csak elvi javaslat a későbbinél lazább telepítéssel. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejl

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep előtti vízpart / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos

Kilátás Balatonalmádira / Fotó: Wettstein Domonkos

Tájkép szezon után: a telepszerű építés átalakuló mintázatai – Lottótelep Almádiban
Épületek/Örökség

Tájkép szezon után: a telepszerű építés átalakuló mintázatai – Lottótelep Almádiban

2022.10.18. 18:20

Szezonális örökség című, a Balaton régióval foglalkozó sorozatunk ősszel újabb szekcióval jelentkezik, amelynek fókuszában a tó jól ismert üdülőtelepei állnak. Vajon mennyire képesek ezek a problémákkal terhelt övezetek szerves részévé válni a balatoni kultúrtájnak? Az első részben a balatonalmádi Lottótelepre látogatunk. 

„A telepszerű építés legkarakteresebb ismérvei az egyidejűség, a célzott népességi csoport és az egységesség. A telepek rendszerezéséhez ismerni kell az építtető finanszírozási elveit és építési céljait, a telep lakóinak társadalmát, a telepek morfológiai, területhasználati sajátosságait, nem hagyható el az építészeti stílusjegyek összegyűjtése sem."[1]
(Körner Zsuzsa)

A Balaton régió kultúrtáj és sokszínű közösség, azonban kérdés, a rendkívül problémás vízparti üdülőtelepek huszadik századi emlékei is a kultúrtáji örökség részévé válnak-e? A közösségi identitásban egyre meghatározóbbak a szezonális használathoz és társadalomhoz kötődő mintázatok. Több olyan tematikus oldal, mint például a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó, Törő Balázs által vezetett Formákon túl vagy a civil társadalom érdeklődését reprezentáló, Bartha Dorka által szerkesztett Balaton Offseason illetve a Kép-tér blogoldal is ezeknek az egyre inkább eltűnő motívumoknak a kollektív gyűjtésére indult. A regionális identitás formálásához a tópart huszadik századi építészete sajátos közösségi mintázatokkal járult hozzá, miközben ezek a mintázatok mára már, a kortárs folyamatokkal összefüggsében, egyre inkább átalakultak. Az európai kulturális projektévhez közeledve felmerül a kérdés, milyen közösségi és szakmai olvasatai lehetnek az üdülőtelepek modern építészeti örökségének az egyre inkább átalakuló, urbanizálódó tájképben?

A Balaton-parti üdülőhelyek elnevezéseiben visszatérő motívum a telep fogalom, ugyanakkor az építészeti-városépítészeti szaknyelvben használt telep definíció nem igazán alkalmazható a tóparti fürdő- és üdülőtelepekre. Bár egyes helyszíneken, ahogy a sorozat korábbi, két háború közti időszakot feltáró részeiben már láthattuk, megjelentek parcellázó társaságok, egyes helyszíneken speciális társadalmi rétegek megszólítására törekedtek, valamint több kísérlet is történt a Kotsis Iván vezetésével kidolgozott korabeli mintatervek alkalmazására, ezek a „telepek" azonban csak elnagyolva követték egy-egy jellemzőjét a szigorúan vett telepszerű építésnek. Nem is beszélhetünk szigorúan vett egységességről, hisz az előre meghatározott keretek közt az épületeket már jellemzően a magánszemélyek megbízásából építették fel, külön-külön. Ráadásul a városépítészet nemzetközi és hazai történetében a telepszerű építés gondolata hagyományosan szociális színezettel is társult, ami sokáig távol állt a tóparti turisztikai építkezésektől, és bár a negyvenes évek elején a nagyobb gyáripari szereplők a munkásaik szociális üdültetésének megoldására már tervbe vették munkás üdülőtelepek létrehozását, a háború végül ezeket a kezdeményezéseket is elsodorta.

A szocializmus központosított fejlesztési rendszere azonban új lehetőséget adott a telepszerű építkezéseknek. Az 1958-ban Farkas Tibor vezetésével elkészített Balatonkörnyéki Regionális Terv koncepciójában több mintatelep létrehozását is tervbe vették, igaz nem fogalmaztak meg célzott szociális szándékokat, csak a társadalom „tömeges" igényeit szerették volna kielégíteni: „Javaslatunkkal elérhető, hogy egyéni tőkével kulturált, az esztétikai igényeket kielégítő megoldások szülessenek és ezen keresztül a sokhelyütt leromlott üdülőhelyi településkép egyensúlyba kerülne. Ezen keresztül mérsékelni lehetne a magasabb rendű beépítésű területen belüli telkek jellegtelen week-end (sic!) házakkal történő beépítését is.  A fent leírt telepekkel lehetne levezetni azt a tömegigényt, amely a Balaton-parton telkeket és saját nyaralót igényel szerényebb anyagi áldozattal."[2] A célzott szociális karaktertől mentes általános társadalmi hozzáférés szándékát mutatja az értékesítés módja is: „Véleményünk szerint a week-end telepek létesítését az OTP-n keresztül lehetne lebonyolítani a városi lakásépítkezéskhez hasonló módon. A week-end házak egyéni tulajdont képeznek, öröklakáshoz hasonlóan."[3] Az elképzelés hasonlatos volt a hetvenes évek elején szintén az OTP szervezésében megépült társasüdülők modelljéhez. A telepszerű építés és a társasüdülők is a gazdaságosabb közösségi építkezésre kerestek alternatívákat.

Polónyi Károly korai vázlata a lottótelepek kialakításához. A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 156.
1/37
Polónyi Károly korai vázlata a lottótelepek kialakításához. A Balatonkörnyék Regionális Tervvázlata, publikált kivonat, 1958 / Forrás: Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5., 156.

Helyszínként elsősorban a fővároshoz közelebb eső keleti medencét jelölték ki, azon belül is a „tömeglecsapolóhely" besorolást kapó Akarattya és Kenese térségét. Az első elvi koncepciótervet Polónyi Károly dolgozta ki a tájépítész Dalányi László segítségével 1958-ban. Ebben a verzióban 16 db 3 (6) ágyas és 20 db 2 (4) ágyas kis egység kapott helyet. A kis épületek egymástól függetlenül fűrészfogas eltolásban álltak minimális előkerttel. Az egyszerű épületek karakteres eleme a kültéri kandalló volt. A terven egy központi épületet is elhelyeztek, ahol a közös étkezésre és klubéletre nyílt volna lehetőség.

A lottótelep épületegységeinek modellje. A jobboldali szekció homlokzati fala eltávolítva a belső tér ábrázolásához. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Épít
3/37
A lottótelep épületegységeinek modellje. A jobboldali szekció homlokzati fala eltávolítva a belső tér ábrázolásához. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Épít

Egy évvel később már egy részletesebb tervkoncepciót is publikáltak a Főépítészség és Balatoni Intéző Bizottság munkatársai. Farkas Tibor, Bajnay Zsolt és Kővári Lajos sorházas elrendezést alakított ki, ráadásul a Polónyi-féle elképzeléshez képest sokkal szabadabb telepítéssel, szinte parkos elrendezéssel. A telephez itt is egy nagyobb közösségi épület tartozott. A telkek mérete az új építésügyi szabályzatban megfogalmazott minimumra szorítkozott. Eredetileg telepenként 30-50 egységet terveztek teljes közmű ellátással. A lakóegységeket összesen 6-8 épületbe kívánták összevonni, mert céljuk „a szélesebb rétegek területhez jutása" volt a terjengős beépítések helyett. Mivel a regionális tervben is többször felhívták a figyelmet arra, hogy a természet védelme érdekében beépítésre szánt területeket korlátozni kell, ezzel a megoldással 4-5-ször több családnak adhattak lehetőséget ugyanakkora területen.

A lottótelep telepítési sémája és alaprajzi vázlata. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Épít
4/37
A lottótelep telepítési sémája és alaprajzi vázlata. / Forrás: Bérczes I., Farkas T., Kisléghy Nagy I., Kővári L., Polónyi K.: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Épít

A tanulmánytervben szereplő telekméret 7x25 m, a mezsgye végében az épületegységgel. Az egységek a két szomszéddal és a hátsó oldalon is összeépültek, így egy-egy épületben 6-8 lakóegység kapott helyet. A víziójuk szerint a „zöldbe ágyazott lakóutcákon megközelíthető minimális telektömbök"[4] alakultak ki a parkban, ráadásul az eltolt megoldással mindenki, ha szűkösen is, de ráláthatott a Balatonra. Az egyes lakóegységekben fedett szélvédett teraszt alakítottak volna ki, ahonnan 3 (2 emeletes ággyal 5) ágyhellyel a lakótér nyílt. Innen lehetett megközelíteni az üveghelyiséggel elválasztott, külön ablakkal bevilágított és szellőztetett főzőfülkét, valamint tovább a vizesblokkot. Az épületeket egyszerű, gazdaságos anyaghasználattal tervezték. „Hasonló jellegű telepek létrehozása városképi szempontból rendkívül kívánatos" [5] – fogalmaztak a koncepció bemutatásának zárszavában a tervezők, akik nemcsak a Balatonnál, de a Velencei-tónál és a Dunakanyarban is hasonló telepeket terveztek elhelyezni.

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
7/37
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

Bár a Balatonkörnyéki Regionális Tervben több telepre is javaslatot tettek, végül csak egyetlen helyszínen, Almádiban épült fel a Lottótelep, az is csak több éves késéssel. A lakásegységeket Farkas Tibor féle elképzelést követve sorházas elrendezésben alakították ki, igaz jóval sűrűbb telepítéssel, miközben az elvi terveken még szereplő közösségi épület nem valósult meg. Az építkezést 1962-ben kezdték meg, az első 15 épület egy évvel később készült el, melyeket végül 1964-ben sorsoltak ki. Farkas Tibor főépítész így vezette fel a több év csúszással elkészülő beruházást:

„Tréfásan azt szoktam mondani: nálunk mindent lehet kapni, csak nyaralót nem. Pedig fontos lenne, hogy a "maszek" építtetők megfelelő tervek között válogathassanak. S toldjuk meg ezt egy javaslattal: kellene legalább egykét minta nyaralótelep, amelyet olcsón, korszerűen, tetszetősen építenek fel, s ahol — az OTP közbenjöttével — a magánosok vásárolhatnak kész nyaralókat. Serkentően hatna ez esztétikumával, praktikusságával és a korszerűség folytán olcsó kivitelével a magánépítkezésekre is. Gondoltunk ilyesmire, mégpedig háromféleképpen is. Az egyik boarding-house módszerű lehetne, a másik négytagú társulásokra adna alkalmat, a harmadik telepjellegű lehet. Egyelőre azonban csak az utóbbi valósul meg. Az OTP Almádiban lottótelepet épít, de oly lassan, hogy alighanem Luca széke lesz a neve, mire elkészül."

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
11/37
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

A telep végül 1965-re készült el, összesen 6 sorházban 44 nyaralóegységet alakítottak ki. A terveket Bajnay Zsolt dolgozta ki a korábbi, Farkas Tiborral és Kővári Lajossal közös koncepció alapján. A 30 négyzetméteres lakásegységekben a korabeli puritán nyaralókhoz hasonlóan egy lakótérként szolgáló szobát, egy kis főzőfülkét, valamint vizesblokkot helyeztek el, az épülethez fedett terasz kapcsolódott. A belső berendezés rendkívül minimális volt, elsősorban beépített bútorokkal kívánták praktikusan kihasználni a területet. A beépített ruhás- és konyhaszekrény mellett egy felfüggesztett faliszekrény, egy kis asztal, székekkel, valamint két heverő kapott helyet.[6]

Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos
23/37
Balatonalmádi, Lottótelep / Fotó: Wettstein Domonkos

A telep ma már Almádi modern örökségének része, igaz az egykoron egységes elvek mentén létrejövő telep kis lakóegységei időközben átalakultak. A legtöbb nyaralóegységet mára már átépítették és bővítették, az egy soron, egymás mellé épült egységeket más-más módon. Az egyszerű, minimális tereket lakóik saját ízlésük szerint átrendezték, komfortosabbá tették. Az „egységes" összkép felbomlott, az épületek közt alig akad, amely még őrzi az eredeti formáját. A telep előtt a tópart ugyanakkor ma is szabadon bejárható, nincs szándék az elkerítésre vagy a lezárásra. A szomszédban ma is működik még a sporttelep, igaz a tóparti focipálya csábító helyszín a befektetők számára. Kérdés, ha egyszer elindul az építkezés, milyen léptékben és közösségi szemléletben gondolkoznának…

Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos
35/37
Balatonalmádi, a Lottótelep környezete / Fotó: Wettstein Domonkos

A Lottótelep eredeti célja a tóparti területek közösségi megosztása és takarékosabb hasznosítása volt. Bár a tópart egyre sűrűbb beépítésére ma már aligha adhat alternatívát, de a telep kialakításából adódóan a térbeli javak takarékos megosztása és a közösségi fenntartás lehetősége szemléletformáló örökséggé válhat.

Kilátás Balatonalmádira / Fotó: Wettstein Domonkos
37/37
Kilátás Balatonalmádira / Fotó: Wettstein Domonkos

Szezonális örökség: A Balaton kultúrtáj, de kérdés, a vízparti üdülőterületek huszadik századi emlékei is a tájegységi örökség részévé válnak-e? A harmincas, majd a hatvanas évek balatoni építészetében identitásformáló elemmé vált az a szezonális használatból adódó fesztelen karakter, amely a korszakban alkotó építészek számára is inspirációt jelentett. A balatoni építészetet elemző doktori kutatásomban a „re-kreáció" alkotásmódszertani folyamataként írtam le ezt a különleges, az alkotás alapelemeit kereső, kísérletező építészeti mentalitást. A kutatás során feldolgozott huszadik századi tervek és épületek rehabilitációja ma egyre inkább aktuális kihívást jelent. A sorozat ennek az egyre inkább eltűnő Balaton-parti identitásnak ered nyomába.

Wettstein Domonkos

 

[1] Körner Zsuzsa: A telepszerű építkezések története Magyarországon 1870 és 1945 között. Építés - Építészettudomány 31 (2003) 1-2. pp. 105-132.
[2] Balatonkörnyék Regionális Terv felülvizsgálata I. In: Balatonkörnyék Regionális Terv felülvizsgálata. (I. kötet) VÁTI, 1975.
[3] Balatonkörnyék Regionális Terv felülvizsgálata I. In: Balatonkörnyék Regionális Terv felülvizsgálata. (I. kötet) VÁTI, 1975.
[4] Bérczes István, Farkas Tibor, Kisléghy Nagy István, Kővári Lajos, Polónyi Károly: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Építőipar 8 (1959) 9. 470-471.
[5] Bérczes István, Farkas Tibor, Kisléghy Nagy István, Kővári Lajos, Polónyi Károly: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Építőipar 8 (1959) 9. 470-471.
[6] Részletes visszaemlékezés: https://toretro.blog.hu/2018/07/03/amikor_3_forintert_lehetett_nyaralot_szerezni_almadiban

 

Irodalomjegyzék:
Bérczes István, Farkas Tibor, Kisléghy Nagy István, Kővári Lajos, Polónyi Károly: Tájékoztató a Balaton-fejlesztés kétéves munkájáról. Magyar Építőipar 8 (1959) 9. 470-471.
Körner Zsuzsa: A telepszerű építkezések története Magyarországon 1870 és 1945 között. Építés - Építészettudomány 31 (2003) 1-2. pp. 105-132.
Kovács Krisztina: #balatonalmádi - A közösség ereje a későmodern építészeti örökségek értelmezésében. TDK dolgozat, BME Építészmérnöki Kar, Budapest, 2021.
Zubek Károly: #balatonalmádi - Kommunikációs módszerek a későmodern építészeti örökség társadalmi feldolgozásában. TDK dolgozat, BME Építészmérnöki Kar, Budapest, 2021.

A tanulmány az alábbi kutatásokra támaszkodik:
Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018. https://repozitorium.omikk.bme.hu/handle/10890/5623
Wettstein Domonkos: A Balaton régió mint kísérleti territórium. Az építészet pozíciói az üdülőterületi regionális tervezés kialakulásában. / The Balaton region as an experimental territory: Positions of architecture in the emergence of regional planning for recreation in Hungary. Építés-Építészettudomány 44 (2016) 1-2. 129-177.
Wettstein Domonkos: A Desire for innocence? Collectivity and recreational architecture around the lake Balaton (1957–1968). In: Ákos Moravánszky, Judith Hopfengärtner, Torsten Lange (szerk.): East-West-Central 01: Re-humanizing Architecture.: New Forms of Community 1950-1970. Birkhäuser Verlag, 2016.

 

A kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-4-II-BME-271 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 

Szerk: Winkler Márk

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.