| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

Seinäjoki könyvtárának bővítése, JKMM iroda

1/19

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Homlokzat

Alaprajz

Emeleti alaprajz

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Metszetek

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Homlokzat
?>
Alaprajz
?>
Emeleti alaprajz
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Metszetek
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
?>
Seinäjoki könyvtárának bővítése
1/19

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Homlokzat

Alaprajz

Emeleti alaprajz

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Metszetek

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése

Seinäjoki könyvtárának bővítése, JKMM iroda
Épületek/Középület

Seinäjoki könyvtárának bővítése, JKMM iroda

2013.01.04. 12:38

Projektinfó

Földrajzi hely:
Finnország, Seinäjoki

Építészek, alkotók:
Asmo Jaaksi, Teemu Kurkela, Samuli Miettinen ja Juha Mäki-Jyllilä

Vélemények:
3

Városi könyvtár bővítése

URL:
JKMM Architects

Tervezés éve:
2010

Építés éve:
2012

Bruttó szintterület:
4 m2

Stáblista

beruházási költség: 10 millió euró
építtető: Seinäjoki városa

Seinäjoki városának központja Alvar Aalto tervei alapján épült fel az 1960-as években. A városi könyvtár bővítésére kiírt pályázatot 2008-ban a finn JKMM Architects nyerte meg, akik egy izgalmas tömegformálású, előoxidált rézlemezekkel borított, látszóbeton belső terekkel rendelkező középületet hoztak létre. Az új könyvtárat 2012. augusztus 20-án adtak át.

Alvar Aalto munkásságából a Finnország nyugati részében található Seinäjoki városának jutott a legtöbb. Ezek a mesterművek a várostervezéstől a legkisebb ajtórészletig az egész közösség identitását meghatározó, felbecsülhetetlen értékek. Az építészről elnevezett kulturális és adminisztratív központ öt alkotását foglalja magában: a városházát (1958-65), a kormányépületet, a színházat, a Lakeuden Risti (a síkságok találkozása) templomot (1957-60) és a régi könyvtárat. Asmo Jaaksi, a JKMM építésze beszélt a megszentelt Aalto-központ bővítésének kihívásairól.

Az 1963-1965 között épült könyvtárat a mai kor igényeinek megfelelően a JKMM 2008-as pályázaton győztes terve, a régi és az új harmonikus összjátékára épülő „Lóhere" („Apila") koncepció alapján bővítettük. Az új épületrész tiszteletben tartja a védett építészeti értékeket, miközben büszkén viseli kortárs megjelenését. Az utánzás lehetőségét messze elkerülve törekedtünk a mester munkáira jellemező karakter megteremtésére. A régi könyvtártól elkülönülő, de hozzá földalatti folyosóval kapcsolódó kiterjedt tömeget három tömbre osztottuk fel, hogy a lehető legharmonikusabban illeszkedjen a városképbe. Az eredmény egy izgalmasan változatos forma, mely a különböző irányokból szemlélve mindig más kontúrt rajzol.

A látszóbeton belsőket gondosan, előre meghatározott helyeken ablakokkal és nagyobb üvegfelületekkel törtük át, amelyek megadják a kilátást az Aalto-központra. A főkönyvtár üvegfalán át a környék főbb látnivalói mind feltárulnak: a harangtorony, a templom és az eredeti könyvtár legyező formájú homlokzata. Az épület többfunkciós szíve és kötetlen gyülekezőtér is egyben a széles lépcsőház, amely többek között a földszinti gyűjteményes termekhez vezet. 

Az új könyvtár külső héja jellemzően réz, mely összefüggő felületként végigfut a homlokzatokon, a lábazaton és a tetőn, valamint az anyagbeli folytonosság jegyében helyenként függőleges rácsozatot formál és beborítja az ajtólapokat is. A réz nem újdonság a városnak, az Aalto-központ tetőinek zöld patinája madártávlatból szembetűnő. Az előoxidált rézlemez barna színe jól elkülöníti a könyvtárat a környező épületek fehérségétől. A külön ide tervezett, rézsútosan rakott és különleges formájú rézpikkelyek életteli színjátéka egyedi látványt nyújt, amelyek közül néhány zsindely a falevelek árnyjátékára emlékeztető szellőzőrácsot formál.

A cikk megjelent a Copper Architecture Forum 33/2012 számában, angol nyelven.

Vélemények (3)
Pákozdi Imre
2013.01.05.
07:58

Nagyon szépen megformált tömegek, igényes, high-tech felületek, anyagok és megmunkálás. Az egész könyvtár egy káprázat, de 1: úgy gondolom, hogy a látszóbeton nem illik a könyvekhez. Míg a beton a monumentalitás valamint a szerkezetiség eleme és megjelenítője, a könyv a kulturális "felépítmény" csúcsa, kvinteszenciája. Csak hogy érzékeltessem: egy pillanatra sem akarnánk könyvet betonra helyezni. Inkább az állam vagy a hónom alá fogom, asztalra vagy fapolcra teszem... A beton durva felszíne ugyanis feloldhatatlan ellentmondásban van a könyv finom, vékony papírjával és cizellált megmunkáltságával. (Megjegyzem, Breuer Marcel atlantai közkönyvtára - az odalátogató fiatal magyar építészek szerint is - ugyanettől a hibától szenved. Az amúgy monumentális látszóbeton főlépcső és a belső falak némelyike durván üti a könyvekkel foglalkozás hangulatát.) 2: A könyvek nem igényelnek hatalmas tereket, pláne nem tektonikus ősmozgásokat idéző, hullámzó tetőlemezeket. A könyvvel lehetőleg csendben elbújni szeretnénk; a könyv, még ha sok van is belőle, mint a könyvtárban, személyes, meghitt dolgunk. Intim, de legalábbis alkalmazkodó tereket kíván, mint amilyenek a Szabó Ervin Könyvtár központi épületében találhatók, ahol nagyon szépen, érzékeny módon játszott az építész a funkciókhoz illeszkedő térméretekkel. Hazai rossz példa a sásdi műv. központ könyvtárterme, amelyben az aránylag kis alapterületen is sikerült felesleges és nyomasztó monumentalitás-érzetet kelteni.

Ferenc2
2013.01.13.
18:20

@Pákozdi Imre: Csak egyetérteni tudok a hozzászólóval. A finnek, és különösen a Seinäjoki és környékén élő Dél-Pohjanmaa-i emberek azonban nem ennyire patetikusak.

Családi kötődésem van arra, ezért elmondhatom: a pragmatizmus, földhözragadtság és puritán gondolkodás magyar ember számára ismeretlen magasságait (mélységét?) ostromolják. Ez még Finnországban is legendás, a legjobb rendőrök - a finnek szerint - erről a vidékről jönnek.

A könyv az könyv, és ha beton van, akkor oda és arra tesz le. Kész. :) 

Pákozdi Imre
2013.01.13.
18:46

@Ferenc2: :-)))

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.