Épületek/Örökség

Pillantások a fény felé- tíz különleges templom a szocializmus éveiből

1/26

Hollóháza patinás porcelángyára az államosítás után gyors fejlődésnek indult, azonban az új gyártócsarnok útjában állt a falu régi temploma. Lebontása után Csaba László tervei szerint épülhetett meg az utódja 1967-ben.

A hollóházi templom egyike azon kevés vidéki későmodern épületnek, amelyet a helybéliek megszoktak, megszerettek. Stilizált képe ma turisztikai kiadványokban, ajándéktárgyakon is visszaköszön.

A természetes fénnyel megvilágított oltár.

A Zalaegerszeghez közeli, de eldugott zsákfaluban, az alig 250 lakosú Nemeshetésen épült templom 1974-76 között, szinte kizárólag helyi mesterek közreműködésével, Török Ferenc tervei szerint.

A templom 2019-ben kisebb felújítást kapott, ami a festett felületek mellett a tető szigetelésére is kiterjedt.

A fal felülete nem a tervek szerint készült el: a bordás felületet kizsaluzás után kézi erővel, kalapáccsal roncsolni kellett volna, azonban az építők ellenezték a fal -szerintük- tönkretételét. Török Ferenc végül elfogadta az érvüket.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamoskér templomát 1970-ben végzetesen megrongálta az árvíz. Az eldugott faluban hamar megkezdődött az utódjának építése, amely öt év múlva készült el.

A sík falak nélküli épület három tervező munkája: Bachmann Zoltán, Kistelegdy István és Csete György keze nyomán egy hazánkban egyedülálló templomépület született.

A Kádár-kor első, már forgalmas helyen álló, közismert temploma a budapesti Farkasréten épült, és éppen 30 évvel az addigi utolsó budapesti templom után, 1977-ben szentelték fel. Tervezője Szabó István.

A templom falainak anyaga szinte teljes egészében a vasalt betonnal kitöltött Bh-60 jelű födémbéléstest, amelyből 16 ezer darabot használtak fel az építők. A mintegy 190 négyzetméternyi színes ablak Szabó István saját munkája.

A templom a lehető legolcsóbb megoldásokkal épült, azonban közössége az évtizedek alatt minden szükségessel berendezte. 2011 óta műemlék.

Pécs újonnan belterületté vált egykori üdülő övezetében, a Posavölgy fölött 1977 és 81 között épült új templom, Getto József tervei alapján. A különleges, tört spirál formájú épület minden irányból egészen más arcát mutatja.

A tágas belső tér nagyrészt a tervező fia, Getto Tamás munkája.

A karzat falára Erdős János festőművész készített relief-sorozatot, a teremtés történetét bemutatva.

Nyírderzs falu temploma a közeli hodászihoz hasonló kialakítással épült, a Csaba László tervei szerint.

A látogató a legalacsonyabb ponton lép be, míg a belső tér legmagasabb részén hatalmas ablakon árad be a fény.

Dunaújvárosban, az 1950-es évek egyik legfontosabb mintavárosában csak az új városközponttól tisztes távolságban épülhetett új templom, az is csak az 1980-as években.

A könnyű acél térvázas szerkezet alkotóelemei azonosak a vele egyidős budapesti Külső-Kelenföldi református temploméval, de az épületek formája merőben eltér. Mindkét templom Szabó István tervei szerint épült.

A Dunaújvároshoz tartozó Dunapentele központjában álló templom több társához hasonlóan, a vasárnap délelőtti misék idején látogatható.

A Kaposvári Szent József templom a postavölgyihez hasonlóan spirál formájú, azonban íves falaival reagál a lakótelep sík felületeire. Csaba László munkája.

A gyorsan romló állapotú épület 2017-ben teljes felújítást kapott. Süllyedő alapozását utólagos cölöpökkel erősítették meg, a tető beázásait is megszüntették. Az utóbbi miatt létrejött ikonra emlékeztető formájú nyom oltárképként maradt meg.

A templom legmagasabb pontjáról itt is a természetes fény árad be. A tető, mint legmagasabb pont a kor állandó kötöttsége volt, hiszen torony építése nem volt megengedett.

A Békásmegyeri Boldog Özséb római katolikus templom 1987-re készült el, a korszak első budapesti templomaként. Tervezője ismét Csaba László. Harangtornya már később, az 2003-ra készült el, Fazekas Bálint tervei szerint.

A különleges rétegelt, ragasztott fa tetőszerkezet mindössze négy ponton, közvetlenül a földre támaszkodik, a homlokzat falai csak a saját súlyukat tartják.

Paks város újonnan felépülő központja mellett, egy csendes kertvárosi utcájában, eleinte titokban indulhatott a város új templomának építése. Tervezője, Makovecz Imre ezzel a művével vált széles körben ismertté.

Az adományokból, önkéntes munkával felépült Szentlélek-templom az elmúlt évben esett át teljes körű felújításon.

?>
Hollóháza patinás porcelángyára az államosítás után gyors fejlődésnek indult, azonban az új gyártócsarnok útjában állt a falu régi temploma. Lebontása után Csaba László tervei szerint épülhetett meg az utódja 1967-ben.
?>
 A hollóházi templom egyike azon kevés vidéki későmodern épületnek, amelyet a helybéliek megszoktak, megszerettek. Stilizált képe ma turisztikai kiadványokban, ajándéktárgyakon is visszaköszön.
?>
A természetes fénnyel megvilágított oltár.
?>
A Zalaegerszeghez közeli, de eldugott zsákfaluban, az alig 250 lakosú Nemeshetésen épült templom 1974-76 között, szinte kizárólag helyi mesterek közreműködésével, Török Ferenc tervei szerint.
?>
A templom 2019-ben kisebb felújítást kapott, ami a festett felületek mellett a tető szigetelésére is kiterjedt.
?>
A fal felülete nem a tervek szerint készült el: a bordás felületet kizsaluzás után kézi erővel, kalapáccsal roncsolni kellett volna, azonban az építők ellenezték a fal -szerintük- tönkretételét. Török Ferenc végül elfogadta az érvüket.
?>
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamoskér templomát 1970-ben végzetesen megrongálta az árvíz. Az eldugott faluban hamar megkezdődött az utódjának építése, amely öt év múlva készült el.
?>
A sík falak nélküli épület három tervező munkája: Bachmann Zoltán, Kistelegdy István és Csete György keze nyomán egy hazánkban egyedülálló templomépület született.
?>
A Kádár-kor első, már forgalmas helyen álló, közismert temploma a budapesti Farkasréten épült, és éppen 30 évvel az addigi utolsó budapesti templom után, 1977-ben szentelték fel. Tervezője Szabó István.
?>
A templom falainak anyaga szinte teljes egészében a vasalt betonnal kitöltött Bh-60 jelű födémbéléstest, amelyből 16 ezer darabot használtak fel az építők. A mintegy 190 négyzetméternyi színes ablak Szabó István saját munkája.
?>
A templom a lehető legolcsóbb megoldásokkal épült, azonban közössége az évtizedek alatt minden szükségessel berendezte. 2011 óta műemlék.
?>
Pécs újonnan belterületté vált egykori üdülő övezetében, a Posavölgy fölött 1977 és 81 között épült új templom, Getto József tervei alapján. A különleges, tört spirál formájú épület minden irányból egészen más arcát mutatja.
?>
A tágas belső tér nagyrészt a tervező fia, Getto Tamás munkája.
?>
A karzat falára Erdős János festőművész készített relief-sorozatot, a teremtés történetét bemutatva.
?>
Nyírderzs falu temploma a közeli hodászihoz hasonló kialakítással épült, a Csaba László tervei szerint.
?>
A látogató a legalacsonyabb ponton lép be, míg a belső tér legmagasabb részén hatalmas ablakon árad be a fény.
?>
Dunaújvárosban, az 1950-es évek egyik legfontosabb mintavárosában csak az új városközponttól tisztes távolságban épülhetett új templom, az is csak az 1980-as években.
?>
A könnyű acél térvázas szerkezet alkotóelemei azonosak a vele egyidős budapesti Külső-Kelenföldi  református temploméval, de az épületek formája merőben eltér. Mindkét templom Szabó István tervei szerint épült.
?>
A Dunaújvároshoz tartozó Dunapentele központjában álló templom több társához hasonlóan, a vasárnap délelőtti misék idején látogatható.
?>
A Kaposvári Szent József templom a postavölgyihez hasonlóan spirál formájú, azonban íves falaival reagál a lakótelep sík felületeire. Csaba László munkája.
?>
A gyorsan romló állapotú épület 2017-ben teljes felújítást kapott. Süllyedő alapozását utólagos cölöpökkel erősítették meg, a tető beázásait is megszüntették. Az utóbbi miatt létrejött ikonra emlékeztető formájú nyom oltárképként maradt meg.
?>
A templom legmagasabb pontjáról itt is a természetes fény árad be. A tető, mint legmagasabb pont a kor állandó kötöttsége volt, hiszen torony építése nem volt megengedett.
?>
A Békásmegyeri Boldog Özséb római katolikus templom 1987-re készült el, a korszak első budapesti templomaként. Tervezője ismét Csaba László. Harangtornya már később, az 2003-ra készült el, Fazekas Bálint tervei szerint.
?>
A különleges rétegelt, ragasztott fa tetőszerkezet mindössze négy ponton, közvetlenül a földre támaszkodik, a homlokzat falai csak a saját súlyukat tartják.
?>
Paks város újonnan felépülő központja mellett, egy csendes kertvárosi utcájában, eleinte titokban indulhatott a város új templomának építése. Tervezője, Makovecz Imre ezzel a művével vált széles körben ismertté.
?>
Az adományokból, önkéntes munkával felépült Szentlélek-templom az elmúlt évben esett át teljes körű felújításon.
1/26

Hollóháza patinás porcelángyára az államosítás után gyors fejlődésnek indult, azonban az új gyártócsarnok útjában állt a falu régi temploma. Lebontása után Csaba László tervei szerint épülhetett meg az utódja 1967-ben.

A hollóházi templom egyike azon kevés vidéki későmodern épületnek, amelyet a helybéliek megszoktak, megszerettek. Stilizált képe ma turisztikai kiadványokban, ajándéktárgyakon is visszaköszön.

A természetes fénnyel megvilágított oltár.

A Zalaegerszeghez közeli, de eldugott zsákfaluban, az alig 250 lakosú Nemeshetésen épült templom 1974-76 között, szinte kizárólag helyi mesterek közreműködésével, Török Ferenc tervei szerint.

A templom 2019-ben kisebb felújítást kapott, ami a festett felületek mellett a tető szigetelésére is kiterjedt.

A fal felülete nem a tervek szerint készült el: a bordás felületet kizsaluzás után kézi erővel, kalapáccsal roncsolni kellett volna, azonban az építők ellenezték a fal -szerintük- tönkretételét. Török Ferenc végül elfogadta az érvüket.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamoskér templomát 1970-ben végzetesen megrongálta az árvíz. Az eldugott faluban hamar megkezdődött az utódjának építése, amely öt év múlva készült el.

A sík falak nélküli épület három tervező munkája: Bachmann Zoltán, Kistelegdy István és Csete György keze nyomán egy hazánkban egyedülálló templomépület született.

A Kádár-kor első, már forgalmas helyen álló, közismert temploma a budapesti Farkasréten épült, és éppen 30 évvel az addigi utolsó budapesti templom után, 1977-ben szentelték fel. Tervezője Szabó István.

A templom falainak anyaga szinte teljes egészében a vasalt betonnal kitöltött Bh-60 jelű födémbéléstest, amelyből 16 ezer darabot használtak fel az építők. A mintegy 190 négyzetméternyi színes ablak Szabó István saját munkája.

A templom a lehető legolcsóbb megoldásokkal épült, azonban közössége az évtizedek alatt minden szükségessel berendezte. 2011 óta műemlék.

Pécs újonnan belterületté vált egykori üdülő övezetében, a Posavölgy fölött 1977 és 81 között épült új templom, Getto József tervei alapján. A különleges, tört spirál formájú épület minden irányból egészen más arcát mutatja.

A tágas belső tér nagyrészt a tervező fia, Getto Tamás munkája.

A karzat falára Erdős János festőművész készített relief-sorozatot, a teremtés történetét bemutatva.

Nyírderzs falu temploma a közeli hodászihoz hasonló kialakítással épült, a Csaba László tervei szerint.

A látogató a legalacsonyabb ponton lép be, míg a belső tér legmagasabb részén hatalmas ablakon árad be a fény.

Dunaújvárosban, az 1950-es évek egyik legfontosabb mintavárosában csak az új városközponttól tisztes távolságban épülhetett új templom, az is csak az 1980-as években.

A könnyű acél térvázas szerkezet alkotóelemei azonosak a vele egyidős budapesti Külső-Kelenföldi református temploméval, de az épületek formája merőben eltér. Mindkét templom Szabó István tervei szerint épült.

A Dunaújvároshoz tartozó Dunapentele központjában álló templom több társához hasonlóan, a vasárnap délelőtti misék idején látogatható.

A Kaposvári Szent József templom a postavölgyihez hasonlóan spirál formájú, azonban íves falaival reagál a lakótelep sík felületeire. Csaba László munkája.

A gyorsan romló állapotú épület 2017-ben teljes felújítást kapott. Süllyedő alapozását utólagos cölöpökkel erősítették meg, a tető beázásait is megszüntették. Az utóbbi miatt létrejött ikonra emlékeztető formájú nyom oltárképként maradt meg.

A templom legmagasabb pontjáról itt is a természetes fény árad be. A tető, mint legmagasabb pont a kor állandó kötöttsége volt, hiszen torony építése nem volt megengedett.

A Békásmegyeri Boldog Özséb római katolikus templom 1987-re készült el, a korszak első budapesti templomaként. Tervezője ismét Csaba László. Harangtornya már később, az 2003-ra készült el, Fazekas Bálint tervei szerint.

A különleges rétegelt, ragasztott fa tetőszerkezet mindössze négy ponton, közvetlenül a földre támaszkodik, a homlokzat falai csak a saját súlyukat tartják.

Paks város újonnan felépülő központja mellett, egy csendes kertvárosi utcájában, eleinte titokban indulhatott a város új templomának építése. Tervezője, Makovecz Imre ezzel a művével vált széles körben ismertté.

Az adományokból, önkéntes munkával felépült Szentlélek-templom az elmúlt évben esett át teljes körű felújításon.

Épületek/Örökség

Pillantások a fény felé- tíz különleges templom a szocializmus éveiből

2021.07.10. 10:02
1/26

Hollóháza patinás porcelángyára az államosítás után gyors fejlődésnek indult, azonban az új gyártócsarnok útjában állt a falu régi temploma. Lebontása után Csaba László tervei szerint épülhetett meg az utódja 1967-ben.

A hollóházi templom egyike azon kevés vidéki későmodern épületnek, amelyet a helybéliek megszoktak, megszerettek. Stilizált képe ma turisztikai kiadványokban, ajándéktárgyakon is visszaköszön.

A természetes fénnyel megvilágított oltár.

A Zalaegerszeghez közeli, de eldugott zsákfaluban, az alig 250 lakosú Nemeshetésen épült templom 1974-76 között, szinte kizárólag helyi mesterek közreműködésével, Török Ferenc tervei szerint.

A templom 2019-ben kisebb felújítást kapott, ami a festett felületek mellett a tető szigetelésére is kiterjedt.

A fal felülete nem a tervek szerint készült el: a bordás felületet kizsaluzás után kézi erővel, kalapáccsal roncsolni kellett volna, azonban az építők ellenezték a fal -szerintük- tönkretételét. Török Ferenc végül elfogadta az érvüket.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamoskér templomát 1970-ben végzetesen megrongálta az árvíz. Az eldugott faluban hamar megkezdődött az utódjának építése, amely öt év múlva készült el.

A sík falak nélküli épület három tervező munkája: Bachmann Zoltán, Kistelegdy István és Csete György keze nyomán egy hazánkban egyedülálló templomépület született.

A Kádár-kor első, már forgalmas helyen álló, közismert temploma a budapesti Farkasréten épült, és éppen 30 évvel az addigi utolsó budapesti templom után, 1977-ben szentelték fel. Tervezője Szabó István.

A templom falainak anyaga szinte teljes egészében a vasalt betonnal kitöltött Bh-60 jelű födémbéléstest, amelyből 16 ezer darabot használtak fel az építők. A mintegy 190 négyzetméternyi színes ablak Szabó István saját munkája.

A templom a lehető legolcsóbb megoldásokkal épült, azonban közössége az évtizedek alatt minden szükségessel berendezte. 2011 óta műemlék.

Pécs újonnan belterületté vált egykori üdülő övezetében, a Posavölgy fölött 1977 és 81 között épült új templom, Getto József tervei alapján. A különleges, tört spirál formájú épület minden irányból egészen más arcát mutatja.

A tágas belső tér nagyrészt a tervező fia, Getto Tamás munkája.

A karzat falára Erdős János festőművész készített relief-sorozatot, a teremtés történetét bemutatva.

Nyírderzs falu temploma a közeli hodászihoz hasonló kialakítással épült, a Csaba László tervei szerint.

A látogató a legalacsonyabb ponton lép be, míg a belső tér legmagasabb részén hatalmas ablakon árad be a fény.

Dunaújvárosban, az 1950-es évek egyik legfontosabb mintavárosában csak az új városközponttól tisztes távolságban épülhetett új templom, az is csak az 1980-as években.

A könnyű acél térvázas szerkezet alkotóelemei azonosak a vele egyidős budapesti Külső-Kelenföldi református temploméval, de az épületek formája merőben eltér. Mindkét templom Szabó István tervei szerint épült.

A Dunaújvároshoz tartozó Dunapentele központjában álló templom több társához hasonlóan, a vasárnap délelőtti misék idején látogatható.

A Kaposvári Szent József templom a postavölgyihez hasonlóan spirál formájú, azonban íves falaival reagál a lakótelep sík felületeire. Csaba László munkája.

A gyorsan romló állapotú épület 2017-ben teljes felújítást kapott. Süllyedő alapozását utólagos cölöpökkel erősítették meg, a tető beázásait is megszüntették. Az utóbbi miatt létrejött ikonra emlékeztető formájú nyom oltárképként maradt meg.

A templom legmagasabb pontjáról itt is a természetes fény árad be. A tető, mint legmagasabb pont a kor állandó kötöttsége volt, hiszen torony építése nem volt megengedett.

A Békásmegyeri Boldog Özséb római katolikus templom 1987-re készült el, a korszak első budapesti templomaként. Tervezője ismét Csaba László. Harangtornya már később, az 2003-ra készült el, Fazekas Bálint tervei szerint.

A különleges rétegelt, ragasztott fa tetőszerkezet mindössze négy ponton, közvetlenül a földre támaszkodik, a homlokzat falai csak a saját súlyukat tartják.

Paks város újonnan felépülő központja mellett, egy csendes kertvárosi utcájában, eleinte titokban indulhatott a város új templomának építése. Tervezője, Makovecz Imre ezzel a művével vált széles körben ismertté.

Az adományokból, önkéntes munkával felépült Szentlélek-templom az elmúlt évben esett át teljes körű felújításon.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.