| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Tervpályázat

Passage - Németh Pál terve a Velencei Biennále pályázatára

1/9

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

?>
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
?>
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
?>
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
?>
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
?>
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
?>
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
?>
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
?>
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
?>
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
1/9

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál

Passage - Németh Pál terve a Velencei Biennále pályázatára
Épülettervek/Tervpályázat

Passage - Németh Pál terve a Velencei Biennále pályázatára

2019.12.10. 08:01

Projektinfó

Földrajzi hely:
Velence (It)

Építészek, alkotók:
Németh Pál

Passage – Ismerős-ismeretlen - 2020-as Velencei Biennále Magyar Pavilonja tervpályázat

Tervezés éve:
2019

Stáblista

kurátori pályázat szakmai koncepciója: dr. Németh Pál, szobrászművész, egyetemi docens, a Római Magyar Akadémia galériájának kurátora, Építőművész MA hallgató

a pályázat kidolgozásban közreműködött: 
Balázs Dóra, Építőművész MA hallgató
Bocz Gabriella, Építőművész MA hallgató
Flesser Anita, Építőművész MA hallgató

Dosszié:

Utópia, disztópia, párhuzamos univerzum, fantáziavilág - ezekre a címszavakra fűzte fel Németh Pál szobrászművész a 2020-as Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjába tervezett kiállítás koncepcióját. 

Párhuzamos univerzumok - mint a kreativitás felszabadításnak lehetőségei az építészeti tervezésben

Párhuzamos univerzumok márpedig léteznek… de ha mégsem, akkor sem tagadható le az emberi kreativitásnak az a szándéka, hogy megteremtse őket. A Velencei Építészeti Biennáléra benyújtott pályázat szempontjából nem a párhuzamos univerzumok, azaz a multiverzum fizikai létezésének a lehetőségei érdekesek, hanem az az alkotói folyamat, amely létrehozza őket. Tagadhatatlan tény, hogy a különböző, a science fiction vagy a fantasy műfajaiba sorolható művek vizuális kivetülései számos ponton hatottak a kortárs építészet és design területére. Jó néhány olyan virtuális világot ismerünk, amelyek a számítógépes játékokon keresztül jutnak el nemcsak a fiatalabb generációkhoz, de az idősebbekhez is.

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatika Karán több mint négy éve folyik az a kutatás, amely során építészhallgatók párhuzamos univerzumokat alkottak, és alapvetésként ez a kutatás azt vizsgálta, hogy miként változott a hallgatók kreativitása akkor, amikor csak önnön képzeletük szabott határt az építészeti alkotásnak. 

A program során a hallgatók világkiállítási pavilonokat terveztek, oly módon, hogy a tervezés előtt saját maguk alkották meg azt az országot is, amelyet a pavilon reprezentálni hivatott. A képzelt országok ebben a folyamatban pontos leírásokat kaptak, a földrajzi paraméterektől a társadalmi létformán és történelmi motívumokon keresztül az országimázs megteremtéséig. A tervezés során a hallgatók figyelmet fordítottak arra is, hogy a képzelt országaik milyen földrajzi vagy egyéb kapcsolatrendszerben vannak egymással, így törekedtek arra is, hogy országaik kapcsán egy teljes világról kezdjenek gondolkodni. 

A rész (ország) és az egész (világ) összefüggésével a hallgató részint szabadon vázolja azt a szempontrendszert, karakterisztikát, amely a későbbiekben befolyással lesz magára az alkotási folyamatra, részint pedig óhatatlanul projekció keletkezik, azaz az országról alkotott belső képei közül kivetít egyet, legyen az utópia, disztópia, bármely típusú jövőkivetülés, a történelmi múlt sajátos egyvelege vagy a jelennel párhuzamos másik létforma. Ez utóbbi motívum törvényszerűen vonzza magával ennek a projektnek a pszichológiai, és/vagy szociológiai vetületét is, ami önmagában is izgalmas kérdést vet fel: milyen országok léteznek a most huszonéves egyetemisták képzeletében, és az építészet eszköztárával ezek az országok milyen formai, urbanisztikai megjelenést kapnak. Az utópia, a disztópia, a párhuzamos univerzum, a fantáziavilág mindig a jelenről mond valamit azzal, hogy metaforizál, eltávolít, hogy ekként a jelen rejtett struktúrái, nehezen kimondható kérdései meg tudjanak mutatkozni.

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
7/9
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál


Biennále a Biennáléban

A Biennále a Biennáléban gondolat a kurátori pályázat egyik kulcsmotívuma. Ebben a projektben a velencei Magyar Pavilon átjárót képez egy másik univerzumba, egyben párhuzamot von magával a Velencei Építészeti Biennáléval, és képzelt országok sokaságának mutatja be képzelt világkiállítását, oly módon, hogy valójában a jelen világunk többszörösen átszűrt, fókuszált kivetülését látjuk, ráadásul egy olyan interaktív rendszerben, amelynek éppen a bővülés, a hozzátétel és továbbalakítás a lényege. A képzelt országok jelenlegi állapota, a kidolgozottságuk mértéke mindössze azt az inspirációs mezőt szolgálja, ami a látogatót a továbbépítésre, a javításra vagy éppen a rontásra ösztönzi saját természete és világlátása függvényében.


Bővülő univerzum – folyamatos interaktivitás

A hallgatói munkák mindössze annyira részletezettek, hogy az adott ország karaktere világos legyen, a főbb városok, települések térképei, városszerkezetei, a városokról szóló képeslapok vagy látképek meggyőzően (mintha valóban létezne) villantsák fel a hely eszenciáját, de bőven hagynak teret arra, hogy a látogató továbbgondolhassa, saját ötlettel egészítse ki a kiválasztott képzelt ország jellemzőit. A kiállítási koncepció oly módon vezeti a nézőt a térben, hogy a megismerés és a megértés folyamatai a nagy egészből fókuszálnak a részletek felé. A világ- és országtérképek, a leírások, a képzelt városokat bemutató videók, a sajátos elrendezésben lévő, tükröződő, hajlított makettasztal a képzelt országok pavilonjaival, majd a VR technológiával már csak egyénileg bejárható városmodellekként képezik ennek a folyamatnak részeit. A tér hangsúlyos eleme a hajlított terepasztal, olyan motívum, amely kapcsolatot teremt a prezentáció és a kreáció között, azaz a terepasztal mennyezetben eltűnő része munkaasztalként tér vissza a pavilon bal oldali szárnyában, ahol a látogatók vethetik papírra saját elképzeléseiket. Ezeket a rajzos vagy szöveges gondolatokat hallgatókból álló csapat fordítja át arra a vizuális nyelvre, amely illeszkedik a már meglévő elemekhez. A Magyar Pavilon ebben a projektben az internetes felületeken keresztül valóságos átjárót biztosít mindazok felé, akik a világ bármely részéből csatlakoznak a párhuzamos univerzumok létrehozásához, vagy továbbépítéséhez a saját vízióikkal.

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
8/9
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál


A kiállítás elemei – a kiállítási tér struktúrája

A pavilon területe a pályázati koncepcióban alapvetően hét térrészre bomlik, de ezek egy egységként működnek, azaz a szétválasztásuk nem direkt módon történik. A látogatót a megismerés, az alkotás, a pihenés és meditáció fázisain keresztül vezeti.

1. Az Átjáró

Az „Átjáró" egy kültéri installáció, gyakorlatilag egy szűkülő tér, amely rögtön a látogató bevezetésénél él az illúziókeltés eszközeivel. A portál idézve, Francesco Borromini híres rövidülő terét a római Palazzo Spadából, látszólag hosszabb úton viszi be a nézőt a pavilonba, miközben a dupla fallal (tömör és transzparens) kialakított folyosó a fénnyel is operál annak érdekében, hogy a vendégek úgy érezzék: egy másik dimenzióba lépnek, amikor áthaladnak a bejárati nyíláson. A zárt falakkal végződő „Átjáró" egyenesen a kör alaprajzú „Infótérbe" vezet, így eltünteti a pavilon valódi előcsarnokát és fogadótérré teszi ezt a helységet.

2. Infótér - infózóna

Az „Infótér" a kiállítás előcsarnoka, ahol az íves, feketére festett falakon egymással szemben látható a párhuzamos univerzum térképe a kiállítás térképével együtt. A képek olvasásában jártasabb látogató már ebből a két rajzból felismerheti, hogy egy ismeretlen világban van, ahol ismeretlen országok seregszemléjével találkozik. Természetesen az előcsarnokban nem marad el a kiállítás koncepciójának rövid szöveges ismertetése sem. A térképek és a szövegek fekete alapon fehér vonalakkal/betűkkel jelennek meg, amelyeket UV lámpa fénye tesz még sejtelmesebben ragyogóvá.

3. Kiállítási tér

Recepciós pult
A kiállítótér leginkább semlegesnek tekinthető részében elhelyezett, finoman a teremben lévő tárgyak téri mozgására reflektáló pult, ahol a kiállítással kapcsolatos szóróanyagok, információs füzetek, katalógusok, promóciós tárgyak vehetők át. 

Vieófal - padlótérkép
A videófal előtt a padlón a teljes képzelt világ térképe látható, a nagyobb városok megjelölésével. A videók virtuális városmakettek filmes bejárásai, prezentációi. A mozgókép és a padlón lévő térkép oly módon működik együtt, hogy a padlótérképbe épített led világítás jelzi azt, hogy adott videó éppen melyik ország, melyik városát mutatja be. 

Makettasztal
A kiállítási tér nagyon markáns és meghatározó eleme az a szalagszerűen megjelenő terepasztal, amelyen a képzelt országok pavilonjainak makettjei fejjel lefelé, azaz a szalagforma felső, mennyezeti elemén helyezkednek el, és az alattuk lévő tükörből láthatóak, így a hagyományos makettasztal helyett, egy merőben új nézőpontból tárulnak fel ezek az objektek. A tükör használata ebben az installációban nemcsak látványos motívum, de egzakt utalás a kiállítás alapkoncepciójának egyik lényegi motívumára, nevezetesen arra, hogy:„valójában a jelen világunk többszörösen átszűrt, fókuszált kivetülését látjuk", egyfajta tükörképet, és mivel a makettek szintén tüköralapon rögzítettek, azoknak a végtelenben ismétlődő reflexióit.

Tablók – országleírások – böngészősarok
A kiállítás leginkább klasszikusnak tekinthető építészeti tablói országleírásokkal, országimázselemek feltüntetésével és építészeti rajzokkal a pavilonokról.

4. VR-zóna

A VR-ZÓNA lehetőséget biztosít arra, hogy még valóságszerűbbé váljon a projekt minden látogató számára. A kitalált terek megélését és érzékelését VR technológia segíti, három nagyméretű monitorral ellátott VR pult biztosítja a modellezett képzelt városok virtuális bejárását. A VR szemüveg képét, egyben a modellben való mozgást, a VR rendszert használó néző látószögét kivetítők közvetítik a látogatók számára. 


5. Workshop tér

A workshop tér hangulatában leginkább egy műteremhez vagy alkotóstúdióhoz, irodához hasonlít, azzal a hozzáadott többlettel, hogy a munkaasztal formájában a makettasztal formája köszön vissza. Ez a motívum egy olyan szalaggá teszi ezt a kiállítási elemet, amely mintha áthúzódva az épületen, egyazon tárgy lenne, amelynek a két végén a tervek, skiccek, ötletetek, majd a másik oldalon a kész munkák sorakoznak. Végtelenné az kapcsolja össze őket, hogy a tér bejárása ennek éppen az ellenkezőjét sugallja, vagyis előbb az inspirációs mezők működnek, aztán az alkotás szabadsága, aminek az eredménye ismét a láthatóvá tett munka. A látogatók munkájának, ötleteinek kivitelezését, vizuális illesztését a meglévő anyagokhoz professzionális munkatársak végzik, saját munkaállomással. A véletlenszerűen betérő látogatók mellett ez a térrész alkalmas arra, hogy szervezett formában valósítsunk meg itt workshopokat.

6. Pihenő – meditációs tér

A pihenőzóna az átriumban kerül kialakításra. A kiállítás korábban sorolt állomásaitól ez a tér merőben különbözik, az eddig domináns fekete, fehér, szürke hangulatokra felépített terek itt zöld felülettel, színes babzsákokkal válnak kimondottan színessé. Látszólag arra való, hogy a babzsákokon pihenjen a néző, de az ívesen bezárt átrium mennyezetéről fejjel lefelé installált, a gyökérzetével együtt megjelenített hófehér fa, amelynek a látszó gyökerei visszafordulnak és végigfutnak az oldalfalon, inkább a meditáció felé viszi el ezt a teret. 

7. Jobb világért-zóna

Az „egy jobb világért" teremben az emberek a fekete krétafal előtt állva elgondolkodhatnak azon, hogy ők mivel is tudnának hozzájárulni a világunk fejlődéséhez. A projekt itt átértékelődik, a képzelt országok és világok motívumai visszacsatolást kapnak a jelen világába, közös létünkbe sűrűsödnének össze, és a lehetséges jövőnk gondolatfoszlányaival zárulnak. A krétafalra felírt gondolatokat dokumentáljuk. A térből rálátás nyílik az átriumban elhelyezett installációra, így a pavilon fogadóteréből a látogatók fekete, felhasított függönyszerű megoldáson át jutnak a vissza arra a folyosóra, ami az „Átjárón" át bevezette őket.

Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál
9/9
Passage. A Velencei Biennále 2020 Magyar Pavilonjának terve. Építészet: Németh Pál


Epilógus

A kiállítási tér hét szegmense a teremtésre reflektál, minek okán az interaktív kiállítás sarkalatos pontjaként maguk a résztvevők is létrehozhatják saját világukat, vagy hozzátehetnek elemeket a meglévő párhuzamos univerzumokhoz. A hét elem egy kört rajzol meg, átvezet egy másik világ illúziójába és visszahoz a saját világunkba úgy, hogy közben látványos elemekkel szórakoztat, az alkotásra késztet és elgondolkodtat ismerős és ismeretlen dolgokon.
 

Németh Pál

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.