Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Örökség

Nyírbátor: kiállítás tisztázza a megbélyegzett palotát

1/3

Nyírbátori kőtár - fotó: Kovács Olivér

Nyírbátori palota - fotó: Kovács Olivér

Hirdetés
?>
Nyírbátori kőtár - fotó: Kovács Olivér
?>
Nyírbátori palota - fotó: Kovács Olivér
?>
1/3

Nyírbátori kőtár - fotó: Kovács Olivér

Nyírbátori palota - fotó: Kovács Olivér

Nyírbátor: kiállítás tisztázza a megbélyegzett palotát
Épületek/Örökség

Nyírbátor: kiállítás tisztázza a megbélyegzett palotát

2011.06.22. 09:36

Cikkinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Nyírbátor, Magyarország

Vélemények:
1

A nyírbátori várkastélyban nyílt kőtár-kiállítással azt is igyekeznek bebizonyítani, hogy korántsem feltételezések alapján állították helyre az épületet. Kovács Olivér írása.

„A nyírbátori Báthory várkastélyt a legfélrevezetőbb helyreállításért és a hasznosításért a bíráló bizottság Citrom-díjban részesíti" - így kezdődött az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának értékelése 2007-ben. Az egykori vár palotaépületének rekonstrukciója ugyancsak megosztotta a hivatásos műemlékvédőket, s a stigmát – bár a szaklapokban pro- és kontra felsorakoztattak érveket a rekonstrukció pártolói és ellenzői, ám az álláspontok nem közeledtek, sőt részben elvi irányba csúszott el a vita – a mai napig viseli.

 

Nyírbátori kőtár - fotó: Kovács Olivér
1/3
Nyírbátori kőtár - fotó: Kovács Olivér

 

 

„A most összeállított kőtár azokat a bizonyítékokat mutatja be, amelyek igazolják, hogy a tervező Szekér György a feltárt leletanyag alapján, hitelesen dolgozott. Természetesen csak töredékes kőemlékekről van szó, azonban ezek összefüggéseikben, esetenként analógiákat keresve már elegendőek voltak a rekonstrukcióhoz" - mondta a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely, a kőtár kiállítás tervezője. Hozzátette: a kőtár kialakításának igénye már a palota 2006-os helyreállításakor megfogalmazódott. Már csak azért is, mert nem váltak ismertté a kutatás eredményei, vagyis mind a szakma, mind a nagyközönség csupán a végeredményt láthatta. „Szerencsésebb lett volna előbb ismertetni az eredményeket, s csak utána megvalósítani a rekonstrukciót" - tette hozzá Buzás Gergely.

Bár Nyírbátor már az első, 13. század végi okleveles említése óta a Gutkeled-, majd annak egyik ágának, a Báthori-családnak a birtoka volt, igazi felvirágzása Báthori István erdélyi vajda korszakában következett el.

Ugyan a vajda korábban is az ország egyik jelentős nagyura volt, karrierje a győztes kenyérmezei csatával teljesedett be 1479-ben. Mátyás király hálás volt a magyar sereg két vezetőjének, Kinizsinek és Báthorinak, hiszen sok vád érte azért, hogy a török ellen nem kellő eréllyel lép fel, ráadásul az ütközet után megszerzett zsákmány is tetemes lehetett. A vajda ebből Nyírbátorban elkezdte a kastély kiépítését. A már nem látható, korábbi udvarházra merőlegesen, attól északkeletre felépítette a rekonstruált palota elődjét, amely még ugyan gótikus stílusú volt, ám tömegében már a ma látható palotát idézte (a mostani kőtárnak helyet adó pincét is ekkor építették). Báthori István másik nagy építkezése a településen a ferences – a mai minorita (a ferences rendből levált ág) templomának és kolostorának alapítása volt: a templomot ugyanis temetkezési helyének szánta.

 

Nyírbátori palota - fotó: Kovács Olivér
2/3
Nyírbátori palota - fotó: Kovács Olivér

 

 

„Korábban azt gondolták, hogy a település plébániatemplomát, az akkori Szent György, mai nevén református templomot is Báthori István építtette fel mai formájában, azonban ez az elmélet már megdőlt és bizonyosnak tekinthető, hogy a későbbi református templom nagy kiépítése nem hozzá, hanem unokaöccséhez, Báthori Andráshoz köthető. András, aki maga is a korabeli politikai élet egyik meghatározó tagja volt, az 1520-as években átépíttette a templomot és a családi rezidenciát is. A rekonstruált palotaszárnyat ekkor építették át reneszánsz stílusban, s építettek délebbre, vele párhuzamosan egy másik loggiás, reneszánsz szárnyat is. Ennek maradványai részben az 1950-es években épített iskola épülete alatt, részben az udvarán vannak" - tette hozzá Buzás Gergely.

Szöveg és fotó: Kovács Oivér

A palota történetének folytatása a műemlékem.hu magazinban

Kapcsolódó oldal:

Vita egy nyírbátori építményről

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2011.06.23.
04:47

Hozzászólás áthelyezve

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.